A terror már kezdetét vette, de a helyzet most durvul be igazán

• Október 7-én a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen. Az akció áldozatainak száma meghaladja az 1400-at. A terroristák betörtek Izrael állam területére, százakat öltek meg és ejtettek túszul. Túlterhelték a Vaskupola rendszert, megközelítőleg 5000 rakétát lőttek ki a zsidó állam területére.
• Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a támadás után bejelentette a hadiállapotot. Izraelben egységkormány alakult és általános mozgósítást rendeltek el, miközben az Egyesült Államok anyahajót vezényelt a térségbe. A Nyugat egységes kiállást tanúsított Izrael mellett. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Hamász terrorakciója mögött jelentős iráni támogatás állhat. 
• Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a terrortámadás után válaszcsapásokkal reagált, és a hadművelet első lépéseként felszámolták az Izrael területén tartózkodó terrorista sejteket. 
• Az IDF a helyzet stabilizálódása után bejelentette, hogy összehangolt szárazföldi invázióra készülnek a Hamász terrorszervezet ellen, és behatolnak Gáza szívébe, és a hadsereg a szárazföldi, légi és tengeri erőit is beveti. A Gázai övezet északi részén élő civil lakosságot felszólították, hogy hagyják el a területet.
• Izrael a konfliktus kirobbanása óta szír és libanoni területekre is ellencsapásokat mért. Aleppó és Damaszkusz repülőterét is lebombázta és a libanoni katonai infrastruktúrát is támadta. Rendszeresek a tűzharcok Izrael északi határánál is.
• Gideon Szaár tárca nélküli izraeli miniszter kijelentette, hogy háborúban állnak Iránnal is, de először a Hamászt kell megsemmisíteniük.
• A magyar állampolgárokat több hullámban evakuálták a zsidó államból. 
• Az Irán által támogatott Hezbollah és Izrael között is fokozódik a feszültség. Egyre gyakoribbak a tűzharcok. Az izraeli védelmi miniszter szerint az országának nem érdeke egy háború a csoporttal.
• Az iráni külügyminiszter felszólította Izraelt, hogy fejezze be gázai műveleteit, különben kiterjedhet a konfliktus. Izrael szerint Irán egy új front megnyitásán dolgozik Szírián keresztül.
• Az izraeli erők a Hamász több vezetőjét is likvidálták.
• Irán kijelentette, hogy nem akarja megtámadni Izraelt. 
• Izrael ENSZ-nagykövete, Gilad Erdan kijelentette, hogy nem áll szándékukban újra elfoglalni a Gázai övezetet a szárazföldi inváziót követően.
• Az Egyiptom és Gáza közötti rafahi határátkelőt újranyitják, hogy beengedjék a humanitárius segélyeket.

Hogyan fordulhatott elő egy ilyen volumenű terrorakció?

A több mint húsz izraeli városba és katonai támaszpontra való egyidejű behatolás ötven év óta a legsúlyosabb betörés volt Izrael védelmi rendszerébe, és megrengette az ország biztonságérzetét. Az izraeli hadsereg és a hírszerzés mulasztása vezetett a terrorakció sikeréhez.

Túlzottan támaszkodtak a határőrizeti berendezésekre, amelyeket a támadók könnyen kikapcsoltak, lehetővé téve, hogy katonai támaszpontokat támadjanak meg és katonákat gyilkoljanak meg az ágyukban. A vezetést egyetlen határ menti bázisra összpontosították, amelyet a betörés nyitószakaszában lerohantak, megakadályozva a kommunikációt a fegyveres erők többi részével. Elhitték a gázai katonai vezetők magáncsatornákon tett állításait, amely szerint a palesztinok tudták, hogy Izrael figyeli őket, és ezért nem készülnek támadásra.

Két magas rangú izraeli biztonsági tisztviselő felismerte, hogy valami szokatlan történik, és riasztást küldtek a gázai határt őrző izraeli katonáknak.

Vlagyimir Putyin és Irán szerepe

A támadást követően felvetődött, hogy Oroszország is szerepet játszott az Izraelt ért terrortámadásban. A támadás volumene jóval meghaladta a Hamász képességeit, ami erősíti a feltételezést, hogy a terrorszervezet közvetlen támogatást kapott Irántól, és nagy valószínűséggel Oroszországtól is.

A The Washington Post és a The Wall Street Journal megerősítette a spekulációkat Iránnal kapcsolatban. Mindkét lap szerint

Az orosz támogatásra csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, de elég egyértelműnek tűnik a helyzet. Oroszország hasznot húz a Közel-Keleten kirobbant háborúból, ezzel képes elterelni az amerikai kormány és a Nyugat figyelmét Ukrajna támogatásáról, és Iránt használta fel a cél eléréséhez.

Mi az izraeli terv?

Izrael a Hamász terrorakciójára a szokásosnál is nagyobb szabású bombázással és még intenzívebb blokáddal válaszolt, amelynek keretében elvágta az élelmiszer-, a víz- és az energiaellátást a Gázai övezetbe. Izrael mozgósította a tartalékos katonákat, és körülbelül 300 ezer katonát vezényelt a Gázai övezethez.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a palesztinok akkor sem tudnak hová menni az övezetből, ha el akarják hagyni Gázát, mert az Egyiptomba vezető rafahi átkelőt lebombázták, az egyiptomi elnök kommunikációjából pedig arra következtethetünk, hogy nem várja tárt karokkal a palesztinokat.

Nagy kérdés, mi történik azt követően, hogy az izraeli erők bevonultak a Gázai övezetbe. Izraeli részről felvetődött, hogy a Gázai övezet a művelet után sokkal kisebb lesz, mint jelenleg. A Hamász feltehetően számolt ezzel a lépéssel a terrorakció megindítása előtt, felkészültek egy elhúzódó, az izraeli hadseregnek is súlyos veszteségekkel járó ütközetre.

A Hamász már jelezte, hogy a túszokat pajzsként használnák az izraeli erőkkel szemben. Izrael akár gyors győzelmet is arathat, de ez egyelőre valószínűtlennek tűnik, mert azok a lépések, amelyek felgyorsíthatnák a hadjáratot, mint például a városok földig bombázása és az északi területek elnéptelenedése, komoly presztízsveszteséget is jelent Izraelnek.

Izrael feltehetően egy elhúzódó háborúban felszámolja a Hamászt, de akkor is kezdenie kell valamit Gáza civil polgáraival, egyelőre senki sem tudja, hogy az övezet feletti ellenőrzés megszerzése milyen politikai következményekkel jár majd együtt, a konfliktus hogyan rendeződik végül.

Háború Iránnal?

Úgy tűnik, néhány amerikai és izraeli politikus és szakértő örömmel fogadna egy szélesebb körű háborút, ők kivétel nélkül egy Irán elleni támadást szorgalmaznak. Egy tárca nélküli izraeli miniszter például arról beszélt, hogy Izrael háborúban áll Iránnal, de előbb a Hamászt kell megsemmisíteniük. Irán sem rest Izraelt fenyegetni. 

Jemen és Irak is beszállhat a konfliktusba. Egy elhúzódó háború dinamikája teljesen kiszámíthatatlan. A háború eszkalációja katasztrófához vezethet.

A Hezbollah is sakktáblán

A Hezbollah az Izrael és a Hamász közötti konfliktus korábbi fordulóit kihagyta. Az izraeli és amerikai döntéshozóknak azonban nem szabad figyelmen kívül hagyniuk annak kockázatát, hogy egy elhúzódó háború arra késztetné a Hezbollahot, hogy belépjen a háborúba. Ebben az esetben egy még pusztítóbb konfliktus jönne létre, és a konfliktus regionális háborúvá fajulna. Ha Izrael a Gázai övezetre is összpontosítja most erőit, ezzel egyidejűleg szövetségeseivel karöltve északon is újra aktiválnia kell elrettentőképességeit, hogy a Hezbollah továbbra se szálljon be a harcokba.

Friss jelentések szerint egyre intenzívebbek az összecsapások az izraeli erők és a Hezbollah között. Izrael közölte, hogy a Hezbollah egyik csapásának már civil áldozata is van.

Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter szerint Izraelnek nem érdeke egy háború a  csoporttal.

Ha a Hezbollah a háború útját választja, nagyon súlyos árat fizet érte. Nagyon súlyosat. De ha visszafogja magát, akkor ezt tiszteletben tartjuk, és a helyzet marad, ahogy van

– fogalmazott a védelmi miniszter.

(Borítókép: Gyászolnak egy áldozat családtagjai Gázában 2023. október 15-én. Fotó: Mahmud Hams / AFP)