Ki rongál a Balti-tenger mélyén?

Október 8-án, nem sokkal hajnali 2 óra előtt tapasztalta a finn gázrendszer-üzemeltető, hogy csökkent a nyomás a Balticconnectorban, a Finnországot Észtországgal összekötő gázvezetékben. Emiatt mindkét oldalon haladéktalanul lezárták a szelepeket.

A két ország gázellátását nem veszélyeztette a leállás.

Utóbb kiderült, hogy a gázszivárgással nagyjából egyidejűleg a Finnországot és Észtországot összekötő kommunikációs vezeték is megrongálódott. Sőt, egy harmadik is – Svédország és Észtország között.

Nem sokkal később megállapították, hogy „külső behatás” roncsolta az Észtországot Finnországgal összekötő gázvezetéket, és ezt Sauli Niinistö finn elnök is megerősítette.

Finnország szerint az oroszok állhatnak az incidens hátterében.

A finn védelmi erők és a finn kormány magas rangú tagjai határozottan Oroszországot tartják felelősnek

– idézte a Telegraph Charly Salonius-Pasternak védelmi szakértőt. A hírre, miszerint a friss NATO-tagállamot, Finnországot ellátó gázvezeték hirtelen szivárogni kezdett, a brit földgázárak csaknem 13 százalékkal emelkedtek.

A Balticconnector 2020 elején beüzemelt balti-tengeri szakasza egyébként 77 kilométer hosszú, és az észtországi Paldiskit meg a finnországi Inkoot köti össze.

Sorra szabotálják a balti-tengeri vezetékeket

Rövidesen fokozzák a Finn-öböl és a Balti-tenger víz alatti szakaszának megfigyelését – jelentette be kilenc nappal a Balticconnector szándékos rongálása után a finn védelmi miniszter. A gyakori ellenőrzést épp a Finnországot Észtországgal összekötő gáz- és távközlési vezeték elleni feltételezett szabotázsakció váltotta ki – mondta Antti Häkkänen.

A kárt Svédország kizárólagos gazdasági övezetén kívül észlelték, és a rongálás ellenére a kábel működőképes volt – közölte a svéd polgári védelmi miniszter.

„Egyelőre nem tudjuk megmondani, mi okozta ezt a kárt” – mondta Carl-Oskar Bohlin egy sajtótájékoztatón, és hozzátette, a kár nagyjából ugyanakkor következett be, amikor a Finnországot Észtországgal összekötő két vezeték meghibásodását észlelték.

Ráadásul a svéd–észt vezeték a finn–észt kábel közelében nyugszik a tengerfenéken.

Helsinki kapcsolatba lépett a NATO-val

Helsinkiben április elején felvonták a NATO kék-fehér lobogóit, miután Finnország – egy héttel a Magyar Országgyűlés jóváhagyása után – hivatalosan is csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Ezzel a védelmi szövetség és Oroszország közös határa egyik napról a másikra kétszer hosszabbra nyúlt.

Stoltenberg támogatásáról biztosította a finn államfőt, és azt ígérte: a NATO segít a vélt szándékos rongálások okának kiderítésében.

Häkkänen a fokozott felügyeletet a vezetékeket célzó esetleges újabb támadások megelőzése érdekében rendelte el. A távfelügyelet csúcstechnológiás megoldással, például különleges érzékelőkkel javítható.

Az Európai Uniót és a NATO-t egyre inkább aggasztja a Balti-tenger körüli és alatti létfontosságú infrastruktúrák sebezhetősége. Tavaly szeptemberben egy robbanás megszakította az Északi Áramlat 2 vezetékeket a dániai Bornholm közelében, a Balti-tenger nyugati térségében.

Azóta sem tudni pontosan, ki robbantotta fel az Oroszországot Németországgal összekötő vezetéket, és az is csak sejthető, kinek állhatott érdekében a támadás.

Észtország egyébként öt évvel Magyarország után, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. Svédország ugyan tavaly az Ukrajna ellen indított orosz invázió után Finnországgal egyidejűleg folyamodott a teljes jogú tagságért, de kérelmét a magyar és a török törvényhozás még nem ratifikálta.

Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság kormánypárti elnöke úgy véli, hogy a Magyar Országgyűlés még Törökország előtt megszavazza majd a svéd NATO-csatlakozást.

(Borítókép: Jakob Johannsen / Anadolu Agency / Getty Images)