Kijevbe látogatott csütörtökön David Cameron brit külügyminiszter, akinek tárgyalásain a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint Ukrajna NATO-tagsági törekvései is szóba kerültek – írta az MTI.
Cameront – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia konzervatív párti miniszterelnöke volt és Rishi Sunak jelenlegi kormányfő az e héten végrehajtott, jelentős kormányátalakításban nevezte ki külügyminiszterré – találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Volodimir Zelenszkij elnökkel is.
Vendéglátói tájékoztatták arról, hogy az ukrán fegyveres erők eredményeket érnek el az orosz hadsereg visszaszorításáért vívott küzdelemben. Az ukrán fél különösen figyelemreméltónak nevezte, hogy az ukrán erők a Fekete-tengeren folyamatosan keletebbre szorítják az orosz haditengerészetet - áll a londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában.
Cameron a látogatásról szóló beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában úgy fogalmazott: Oroszország úgy gondolja, hogy a Nyugat figyelme végül máshová összpontosul majd, ám „semmi sem állhatna távolabb az igazságtól”. A brit külügyminiszter kijelentette: arról biztosította ukrán tárgyalópartnereit, hogy bármennyi időre legyen is szükség a győzelem eléréséhez, Nagy-Britannia és szövetségesei mindvégig folytatják Ukrajna támogatását.
Cameron is hangsúlyozta, hogy Ukrajna az elmúlt három hónapban visszaszorította az orosz erőket a Fekete-tengeren, és így létfontosságú tengeri kereskedelmi útvonalak nyílnak meg az ukrán gazdaság és a globális élelmiszerszállítmányok számára. Cameron tárgyalt Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről is Olha Sztefanyisinával, az európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel.
A brit külügyminisztérium ehhez fűzött tájékoztatása szerint Nagy-Britannia egyértelmű álláspontja az, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van, és London dolgozik partnereivel azon, hogy a szövetség eltekintsen Ukrajna esetében a NATO-felvétel előtti tagsági cselekvési terv (Membership Action Plan – MAP) szükségességétől, ezzel is egyengetve az ukrán csatlakozás felé vezető utat.
A londoni külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségen belül Nagy-Britannia nyújtja az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai támogatást Ukrajnának, és eddig 4,6 milliárd font (csaknem kétezer milliárd forint) értékű segítségnyújtásra vállalt kötelezettséget.
A brit külügyminisztérium közölte azt is, hogy ebben a hónapban eléri a 30 ezret a Nagy-Britanniában kiképzett ukrán katonák száma. A tárca tájékoztatása szerint ez a legnagyobb kiképzési program brit földön a második világháború óta.
Csehország befagyasztotta az Oroszország tulajdonában lévő, cseh területen lévő ingatlanokat – írja a The Guardian.
Az orosz pénzt Ukrajna talpra állítására kellene fordítani a gyilkosság és a pusztítás helyett
– írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en.
Javaslatomra a kormány ma jóváhagyta az orosz állami vagyon befagyasztását Csehországban. Itt véget ér az a kereskedelmi tevékenység, amelyből Oroszország az ukránok meggyilkolását finanszírozza.
– írta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en számolt be arról, hogy a történelem során először Oroszországot kizárták az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Ügynökségének (UNESCO) végrehajtó tanácsából. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nemzetközi szerepe csak gyengülni fog – írja az UNIAN.
Az orosz befolyás korszaka véget ért, és helyesen: az orosz terroristáknak nincs helyük a jelentős nemzetközi szervezetek élén. Oroszország nemzetközi szerepe csak gyengülni fog
– írta az ukrán államfő.
Ukrajna korábban többször is felszólította az UNESCO-t, hogy zárja ki Oroszországot a végrehajtó tanácsból.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a nyugati partnerek pénzügyi támogatása nélkül nehéz lesz Ukrajnának szociális juttatásokat felhalmozni, mert most szinte minden pénz a hadsereg finanszírozására megy el – írja az UNIAN ukrán hírügynökség.
Hozzátette, hogy a szövetségesek segítsége nélkül Ukrajnának választania kell a szociális biztonság és a hadseregre fordított kiadások között, és ez válságot okozhat a társadalomban, ami kihatással lehet a háború menetére is.
Vagy csökkentenünk kell a hadsereg támogatását, a nekik történő kifizetéseket, vagy nem adunk szociális segélyt. Tehát így vagy úgy, de válság lesz. Befolyásolja majd a háború menetét? Igen. Meg fogja állítani a harcunkat? Nem
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!