Szijjártó Péter eddig nem ismert részleteket árult el az Indexnek a magyar állampolgárságú túszok kiszabadításáról

„Amikor arról beszélünk, hogy magyar állampolgárok kerültek nehéz helyzetbe a háború, illetve a közel-keleti konfliktus miatt, akkor három külön kategóriáról kell beszélnünk: azokról, akik a konfliktus kirobbanásakor Izraelben tartózkodtak, akik a Gázai övezetben éltek, illetve a Hamász által foglyul ejtett túszokról” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Index arra vonatkozó kérdésére, hogy milyen külpolitikai manőverekre volt szükség ahhoz, hogy az Izrael és a Hamász között dúló háború miatt nehéz helyzetbe került magyar állampolgárok biztonságban lehessenek. A külügyminiszter szerint a legegyszerűbb feladat az Izraelben tartózkodók kimenekítése volt, mert tengeri és légi úton 550 magyar állampolgárt sikerült evakuálni a zsidó államból. 

Ennél eggyel nehezebb volt a Gázai övezetben élő magyar állampolgárok kimentése.15 magyar állampolgársággal rendelkező emberről és családtagjaikról volt szó, ebben az esetben az egyiptomi és az izraeli külügyminiszterrel kellett folyamatosan kapcsolatban lennem, hogy az izraeliek engedjék el, az egyiptomiak engedjék be őket

– fogalmazott Szijjártó Péter, aki folyamatos forródrótot tartott fenn izraeli és egyiptomi kollégájával. A külügyminiszter azt mondta, hogy mind a két külügyminiszter – az izraeli Eli Cohen, és az egyiptomi Számeh Sukri is – sokat segített abban, hogy az izraeliek feltették a magyar állampolgárokat arra a listára, amelyen azok szerepeltek, akik legelőször hagyhatták el Gázát, az egyiptomiak pedig fogadták őket.

Két családról volt szó, és közülük az egyik ennélfogva gyorsan ki is jutott a Gázai övezetből. De a másik családnál ez nehézségekbe ütközött, mert biztonsági okok miatt hosszú ideig nem tudtak lejutni a határátkelőhöz, nem tudtak autót szerezni, nem volt üzemanyag, amikor pedig lejutottak, egyből át is engedték őket a családtagokkal együtt

– mondta a külügyminiszter, aki szerint a túszok helyzete sokkal nehezebb volt, mert 100 százalékos biztonsággal nem lehetett megmondani, hogy hol vannak, és egyáltalán életben vannak-e.

A katari kapcsolat

Szijjártó Péter elmondta, hogy öt olyan magyar állampolgársággal rendelkező emberről (közülük két gyermekről) tudtak, akiket túszul ejtett a terrorszervezet. 

Mivel a katariak közvetítenek a két fél között, és a katariak hatalmas erőfeszítéseket tesznek a béke és a tűzszüneti megállapodás végrehajtása érdekében, ezért először katariaknál vezetett nyilvántartásba kellett felvetetni az öt magyar túszt. A miniszterelnök úr jó kapcsolatokat ápol az emírrel, én magam személyesen pedig a miniszterelnökkel, aki a külügyminisztériumot is vezeti, ő felelt a gyakorlati kérdésekért

– mondta Szijjártó Péter, aki arra kérte a külügyi államminisztert, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Szánit, hogy az öt magyar állampolgárt vegyék fel a nyilvántartásukba. „Folyamatosan segítettek abban, hogy főleg a gyerekek, illetve a hölgy ki tudjon szabadulni” – tette hozzá Szijjártó Péter. Amikor a megállapodás létrejött a Hamásszal, akkor először az egyik magyar állampolgársággal rendelkező hölgyet, majd pedig a két gyermeket engedte el a terrorszervezet.

Hajnalban már írt is nekem a katari államminiszter kolléga, hogy az aznapi listán rajta van az egyik hölgy, utána pedig, hogy rajta van a két gyermek is. Erről egyből értesítettük a családot is, akik az izraeliektől is kaptak értesítést, de ezt az információt nem hozhattuk nyilvánosságra, mert Izrael egyértelmű kérése volt – szerintem ez helyes és ésszerű –, hogy mindaddig, amíg nincsenek biztonságban, ne kerüljön nyilvánosságra, hogy ki szabadul ki a fogságból az adott napon

– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy csak akkor hozták nyilvánosságra a hírt, amikor a kiszabadult túszok már Izraelben tartózkodtak.

 Jelenleg van még két olyan magyar állampolgár, aki sajnos túszként van nyilvántartva. Egyikükről az izraeli hatóságok közölték velünk, hogy bizonyítékuk van arról, hogy életben van. A másikról sajnos egyelőre nincsen információ

– mondta a külügyminiszter, aki tegnap az EBESZ ülésén találkozott az izraeli külügyminiszterrel, és azt kérte kollégájától, próbálják megteremteni annak a lehetőségét, hogy a férfi túszok kiszabaduljanak a Hamász fogságából, életkortól független. „Meglátjuk, hogy sikerül-e. Jelenleg a tűzszünet végéről hallani, de Eli Cohen azt ígérte, hogy folyamatosan tájékoztatni fog a fejleményekről” – tette hozzá az Index kérdésére Szijjártó Péter.

Újabb tűzszünet jöhet?

Szijjártó Péter szerint ez a szituáció is bebizonyította, hogy rendkívüli helyzetekben a megfelelő politikai és személyes kapcsolatoknak emberéletekben mérhető külpolitikai értelme van. 

Azt az információt kaptam a katari államminisztertől, hogy a túszok teljes körű szabadon bocsátásán dolgoznak. Ennek nyilvánvaló előfeltétele a tűzszünet. Továbbra is próbálják ellátni a közvetítői feladatokat, annak dacára, hogy most épp nem a tűzszünet irányába tartanak a folyamatok, de hát ki tudja, hogy egy ilyen fegyveres konfliktusban mi jöhet

– mondta Szijjártó Péter, aki a fogságból kiszabadult magyar állampolgársággal rendelkező túszok állapotáról is beszélt az Indexnek. A külügyminiszter azt az információt kapta, hogy mind az öt kiszabadult túsz kielégítő állapotban van. Izrael külön egészségügyi csoportokat hozott létre annak érdekében, hogy a kiszabadult túszok ellátása professzionális legyen. 

Természetesen kapcsolatban vagyunk a családokkal. Hála a Jóistennek, azt tudom mondani, hogy megnyugtató híreket kapunk

– mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy a magyar kormány álláspontja nem változott a Hamász és Izrael között dúló háborúról. Szijjártó Péter szerint nem szabad elfelejteni, hogy egy borzalmas terrortámadással indult a konfliktus. 

„Azt gondolom, hogy egy ilyen megtámadott ország, jelen esetben Izrael önvédelemhez fűződő jogát megkérdőjelezni semmilyen szín alatt nem lehet. Másrészt továbbra is a fő célkitűzésnek annak kell lennie, hogy ez a terrorellenes művelet ne váljon országok közötti háborúvá. Azt pontosan tudjuk, hogy ha országok közötti háború alakul ki a Közel-Keleten, annak beláthatatlan és megjósolhatatlan a vége” – mondta a magyar külügyminiszter.

(Borítókép: Szijjártó Péter 2023. február 21-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)