Fontos döntés született Izraelben a sokak által vitatott reformcsomagról

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság elutasította az igazságügyi reformokat. A változtatás korlátozta volna a Legfelsőbb Bíróság jogkörét az általa alkotmányellenesnek ítélt törvények megsemmisítésében – írja a BBC.

A kritikusok szerint ez súlyosan aláásta volna az ország demokráciáját az igazságszolgáltatási rendszer gyengítésével.

A jelenlegi Netanjahu-kormány ellen, amelyet Izrael történelmének leginkább jobboldali kormányának tartanak, erős az ellenállás. A Legfelsőbb Bíróság döntése a kormány által 2023-ban elfogadott törvény hatályon kívül helyezéséről több hónapos belső zűrzavart követően született meg.

2023 júliusában a kormány törvénybe iktatta az úgynevezett „ésszerűségi” törvényt. Ez megszüntette a Legfelsőbb Bíróság és az alsóbb szintű izraeli bíróságok hatáskörét, hogy megsemmisítsék az általuk ésszerűtlennek ítélt kormányzati döntéseket.

A szervezők szerint a tüntetések Izrael történetének legnagyobb utcai megmozdulásai voltak. Akkoriban katonai tartalékosok százai azzal fenyegetőztek, hogy megtagadják a szolgálatra jelentkezést.

A Legfelsőbb Bíróság közleménye szerint a 15 bíróból 8 a törvény ellen döntött, hozzátéve, hogy az súlyos és példátlan károkat okozott volna Izrael mint demokratikus állam alapvető jellemzőinek. Az ellenzéki vezető, Jair Lapid üdvözölte az ítéletet.

Az „ésszerűségi” törvény része volt a Netanjahu-kormány által bevezetett szélesebb körű igazságügyi reformoknak. A kormány arra is kísérletet tett, hogy nagyobb hatalmat szerezzen a bírák kinevezése felett, és eltörölje a miniszterek azon kötelezettségét, hogy engedelmeskedjenek jogi tanácsadóiknak. Netanjahu azzal érvelt, hogy a változtatásokra azért van szükség, hogy helyreálljon az egyensúly a bírák és a politikusok között.

Izrael vezetése belpolitikai nyomás alatt áll, mert úgy vélték, hogy kudarcot vallott a Hamász október 7-i támadásának megakadályozásában, és mert eddig képtelen volt megmenteni a Gázába hurcolt izraeli túszokat.