Hiába nincsenek reformok, így is megnyílhatnak az uniós pénzcsapok Lengyelországban

Az Európai Bizottság és a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem kizárólag Magyarország, hanem Lengyelország számára is több uniós forrást felfüggesztett, amiért a két országot illetően több kérdés kapcsán is jogállamisági aggályok merültek fel, emellett bizonyos esetekben pedig a nemzeti törvények nem felelnek meg az uniós előírásoknak.

Lengyelországot illetően leginkább a Jaroslaw Kaczynski vezette jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) korábbi igazságügyi reformját kritizálják – emiatt egyébként kötelezettségszegési eljárás mellett még a hetes cikkely szerinti eljárást is elindították a lengyel kormány ellen –, ugyanakkor az október 15-i választás után hosszú huzavona után végül a PiS átadta a kormányrudat az addigi ellenzéki pártoknak és Lengyelország régi-új miniszterelnökének, Donald Tusknak, aki kampányígéretét betartva kormányával szeretné minél hamarabb Lengyelország számára elérhetővé tenni az uniós forrásokat.

Tuskék ennek érdekében immáron kormányon munkának is láttak, ugyanakkor a kormányát alkotó jobbközép-liberális KO, a centrista Polska 2050, az agrárius-jobboldali Lengyel Néppárt és baloldali Lewica képviselői hiába szavazzák meg a lengyel parlamentben, a szejmben az uniós jogot sértő lengyel törvények felülírását, azokat a PiS által támogatott lengyel köztársasági elnök, Andrzej Duda nem hajlandó aláírni.

Ahhoz, hogy a források felfüggesztését feloldja az Európai Bizottság, a lengyel kormánynak teljesítenie kell az e kapcsán előírt, a kormány számára jogilag kötelező erejű ún. szupermérföldeket – azonban Duda belpolitikai ügyek miatt (a lengyel köztévé ügye; két, korrupcióval és hatalommal való visszaélés miatt elítélt PiS-es politikus letartóztatása) már korábban kijelentette: nem hajlandó az asztalára kerülő elfogadott törvények egyikét sem aláírni, amíg Tuskék be nem fejezik a szerinte alkotmányellenes döntéseiket, és nem engedik szabadon a szerinte politikai fogolyként letartóztatott két, tavaly decemberben jogerősen elítélt PiS-es politikust.

Átvágni a források körüli gordiuszi csomót

Ezt a különleges helyzetet a lengyel kormány és az Európai Bizottság is szeretné valahogy feloldani. A Financial Times és a Politico értesülései szerint 

A Financial Timesnak a lengyel adminisztráció egy tagja azt nyilatkozta: abban reménykednek, hogy Duda eleget fog tenni alkotmányos feladatainak, és alá fogja írni ezeket a törvényeket, ha pedig nem, akkor az Európai Bizottság figyelembe veszi mindezt – az Európai Bizottság cseh alelnöke, Vera Jourová is ebbéli reményét fejezte ki a lapnak adott válaszában.

Ugyanakkor, ha ez nem történik meg, akkor jogilag nehéz helyzetbe kerül mind a lengyel kormány, mind a bizottság:

A brüsszeli politikától távozni készülő Didier Reynders igazságügyi biztos ezért pénteken Varsóba látogat, ahol a lengyel igazságügyminiszterrel, Adam Bodnarral találkozik, hogy arról tárgyaljanak, Lengyelország miként férhetne hozzá a felfüggesztett forrásokhoz.

A Financial Times szerint az egyik megoldás az lehet, hogy a bizottság olyan források felfüggesztését szüntetné meg – összesen 76,5 milliárd euró értékben –, amelyek ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása miatt kerültek felfüggesztésre, azonban formailag nincsenek hozzákötve a teljesítendő szupermérföldkövekhez.

Ettől azonban a koronavírus-járvány negatív hatásainak ellensúlyozására létrehozott NewGenerationEU forrásai továbbra is elérhetetlenek maradnának, pedig Lengyelország a számára fenntartott 35,4 milliárd euróból már 7 milliárd eurót lehívna. Ezek kifizetésére ugyanakkor kizárólag a szupermérföldkövek teljesülése esetén kerülhetne sor, így azt nem igazán lehet megkerülni – ugyanakkor az alapból 2026-ig lehet lehívni a forrásokat.

Az EB-elnök nem akarja, hogy úgy tűnjön, amiatt, mert Tusk és Von der Leyen pártjaik az uniós politikában közös pártcsaládban, a jobbközép-konzervatív Európai Néppártban politizálnak, ezért kivételezne az új lengyel kormányfővel – márpedig ha a jogilag vállalt feltételek teljesítése nélkül jutna a lengyel kormány pénzhez, az nem vetne jó fényt a bizottság elnökére.

Ráadásul egy ilyen lehetőséget az Európai Bizottsággal szemben kritikus jobboldali és szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok nem hagynának ki, ahogy az a magyar kormány sem, ami szintén nem fér hozzá az uniós források egy részéhez, mert azokat az Európai Bizottság felfüggesztette.

(Borítókép: Ursula Gertrud von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke tárgyal Donald Tuskkal az uniós vezetők csúcstalálkozóján tartott kerekasztal-tárgyalások előtt 2019. október 18-án Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)