Eredményt hirdettek a finn elnökválasztáson, második forduló is lesz

Alexander Stubb volt miniszterelnök nyerte a finn elnökválasztás első fordulóját vasárnap, a második fordulóban Pekka Haavisto volt külügyminiszterrel méretteti meg magát februárban – írta az Associated Press.

A választás során a legnagyobb hangsúly Finnország új, az Oroszországgal szembeni NATO-frontországként betöltött szerepére, valamint az európai biztonsági helyzetre, különösen Oroszország Ukrajna elleni támadására összpontosult. Olyan kül- és biztonságpolitikai kérdések voltak a választás fő témái, mint Finnország közelmúltbeli NATO-tagsága, Oroszországgal kapcsolatos jövőbeni politikák, az Egyesült Államokkal való biztonsági együttműködés erősítése, valamint az Ukrajna katonai és humanitárius segítségnyújtásának további szükségessége.

Az első fordulót a szavazatok 27,2%-ával Stubb nyerte, a második helyet Haavisto, Finnország 2019–2023-as legjobb diplomatája szerezte meg 25,8%-kal. Jussi Halla-aho parlamenti elnök a harmadik helyen végzett 19%-kal, majd Olli Rehn, a Bank of Finland elnöke 15,3%-kal.

A választás első fordulójának hivatalos eredményét kedden erősítik meg, és mivel egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, Stubb és Haavisto közötti második fordulóra február 11-én kerítenek sort.

Szívmelengető egy ilyen eredményt elérni a csapattal. Hálás vagyok érte, és alázattal fogadom

– mondta Stubb egy helsinki étteremben tartott választási bulin támogatóinak, hozzátéve, hogy nem tervez jelentős változtatásokat kampányában a szavazás második fordulójára.

A választás két fő esélyese az 55 éves Stubb és a 65 éves Haavisto volt. A népszerű Sauli Niinistö elnök mandátuma márciusban jár le, helyére a kilenc jelöltet körülbelül 4,5 millió szavazásra jogosult személy választotta ki, hiszen Niinistö már nem volt jogosult az újraválasztásra.

Stubb a konzervatív Nemzeti Koalíció Pártját képviseli, 2014–2015-ben a finn kormányt vezette, és korábban más kulcsfontosságú kabineti posztokat is betöltött, míg a veterán politikus, a független Haavisto volt ENSZ-diplomata és a Zöld Liga tagja harmadszor pályázik a posztra. Külügyminiszterként Haavisto írta alá tavaly Finnország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási szerződését, és kulcsszerepet játszott a csatlakozási folyamatban Niinistövel és Sanna Marin volt miniszterelnökkel együtt.

Finnország új államfője márciusban kezdi meg hatéves mandátumát egy markánsan eltérő európai geopolitikai és biztonsági helyzetben, mint a 2018-as választások után hivatalban lévő Niinistö. Finnország elnökének a legtöbb európai országtól eltérően végrehajtó hatalma van a kül- és biztonságpolitika kialakításában, különösen az Európai Unión kívüli országokkal, például az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával. Emellett az elnök a finn hadsereg legfőbb parancsnoka is, ami különösen fontos feladat Európa jelenlegi biztonsági környezetében. A NATO-csúcstalálkozókon is általában az elnök képviseli Finnországot.

Tavaly áprilisban Finnország a NATO 31. tagja lett az ukrajnai orosz invázió nyomán, felhagyva az évtizedeken át tartó katonai elállást, Vlagyimir Putyin orosz elnök bosszúságára, amely 1340 kilométeres (832 mérföld) határt ölel fel az északi országgal. A NATO-tagság, amely Finnországot a nyugati katonai szövetség Oroszországgal szembeni frontországává tette, és a Finnország határától mindössze 1000 kilométerre dúló ukrajnai háború megerősítette az elnök biztonságpolitikai vezetői státuszát.

Finnország nyugati szomszédja, Svédország a közeljövőben csatlakozhat a NATO-hoz, amennyiben Magyarország utolsóként jóváhagyja. Az Index korábban megkereste a Fidesz-frakciót a csatlakozás ügyében, válaszként egy mondatot kaptunk: „A frakció megvárja a miniszterelnöki találkozót.”