Megfordult a hadiszerencse az ukrán háborúban

Ukrajnában ismét tél van. Sűrűn esik a hó, a hőmérséklet csökken, a nappalok rövidek. A hosszú éjszakák alatt, közel két évvel a teljes körű háború kezdete után, az ezerötszáz kilométeres frontvonal egén ukrán és orosz drónok repülnek. Az elmúlt évszázadokban a hadigépezet leállt, amikor a zord körülmények az emberi tűrőképességet a végsőkig feszítették.

Ma a gyalogság, amely még mindig lövészárkokat és erődítményeket tölt meg Ukrajna-szerte, ugyanezzel a könyörtelen téllel küzd. A háborút uraló drónokat azonban csak az akkumulátorok a hideg miatt lerövidítő élettartama és az éjjellátó kamerák elérhetősége korlátozza – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent elemzésében Eric Schmidt, a Special Competitive Studies Project elnöke, a Google korábbi vezérigazgatója és elnöke. Henry Kissingerrel és Daniel Huttenlocherrel együtt a The Age of AI: And Our Human Future című kötet társszerzője.

Égi háború

A drónok használata alapozta meg Ukrajna számos közelmúltbeli sikerét a harctéren. A fekete-tengeri hadjáratban az ukrán hadsereg nagyrészt drónokra támaszkodott, és 2023. november 17-én azt állította, hogy a kezdeti 2022-es invázió óta 15 orosz hadihajót semmisített meg és további 12-t megrongált. Az orosz tengeri erők elleni ukrán támadásoknak köszönhetően a térségben elég szabadok maradtak a tengeri útvonalak ahhoz, hogy az ukrán gazdaság számára létfontosságú gabonaszállítmányok újraindulhassanak. A dróncsapások emellett megfosztották Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy tengeri hajókról rakétákat lőjön ki ukrán területre, és meggyengítették Oroszország számára Krím védelmét és a Fekete-tengeren elfoglalt pozícióját – ez szimbolikus, gazdasági és katonai győzelem Ukrajna számára.

Az ukrán dróncsapások az elmúlt hónapokban egyre mélyebbre hatoltak Oroszország területére. Augusztusban egy hét alatt támadások sorozata hat orosz régiót vett célba, és felgyújtottak egy katonai repülőteret. Ukrajna bebizonyította, hogy hajlandó és képes kiterjeszteni katonai műveleteinek hatókörét, és ukrán tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a háború folytatódásával egyre inkább orosz területre viszik a harcot.

Egyelőre a kelet-ukrajnai frontvonalak mentén koncentrálódik leginkább a drónháború. Amikor megkérdezik őket, hogy mi a legjobb tankelhárító eszköz a fegyverarzenáljukban, az ukrán parancsnokok ugyanazt a választ adják: az első személyből irányított drónok, amelyekkel a földön tartózkodó  pilóták úgy manővereznek, hogy közben a fedélzeti kamera élő adását nézik.

Ezek a drónok a harckocsik elleni hagyományos harcot elavulttá tették. Egy ukrán harcparancsnok elmondta a szerzőnek, hogy az FPV (First Person View) drónok sokoldalúbbak, mint egy tüzérségi sortűz a támadás kezdetén. Egy hagyományos támadásnál a tűznek le kell állnia, amint a baráti csapatok megközelítik az ellenséges lövészárok vonalát. Az FPV-k azonban olyan pontosak, hogy az ukrán pilóták addig folytathatják az orosz célpontok támadását, amíg katonatársaik csak méterekre vannak az ellenségtől.

A hadiszerencse megfordul

Más tekintetben azonban Kijev elvesztette előnyeit a drónháborúban. Az orosz erők rendkívül sok taktikát lemásoltak, amelyet Ukrajna a nyár folyamán úttörő módon alkalmazott, beleértve a többféle drónt használó, összehangolt nagyszabású támadásokat.

• Először is a hírszerző, megfigyelő- és felderítődrónok magasan a föld felett repülnek, hogy felmérjék a csatateret és távolról azonosítsák a célpontokat.
• Ezután továbbítják az ellenség helyzetét az alacsonyan repülő, rendkívül manőverezőképességgel rendelkező FPV-drónokat üzemeltető pilótáknak, akik a frontvonaltól biztonságos távolságból képesek precíziós csapásokat mérni álló és mozgó célpontokra egyaránt.
• Miután ezek a drónok kiiktatták a kezdeti célpontokat, a katonai járművek aknamezőkön keresztül harcolnak, hogy megkezdjék a szárazföldi támadást.

2022 vége óta Oroszország két hazai gyártású drón, az Orlan–10 (megfigyelődrón) és a Lancet (támadódrón) kombinációját használja a nagy értékű tüzérségi rendszerektől kezdve a harci repülőgépekig és harckocsikig minden megsemmisítésére. Ukrajna a konfliktus elején megelőzte Oroszországot a drónharcban, de nem rendelkezik olyan drónkombinációval, amely felérne Oroszország veszélyes új duójával – írja a szerző. Miközben az Orlan–Lancet-duó meghatározóvá vált a harcban, Oroszország elektronikai hadviselési képességei lehetővé teszik számára, hogy zavarja és meghamisítsa az ukrán drónok és pilótáik közötti jeleket.

Korlátozott számú ukrán dandár szerzett be zavaró berendezéseket amerikai beszállítóktól vagy hazai startupoktól. Ezek nélkül az a veszély fenyeget, hogy az ukrán erők visszaszorulnak arra a területre, amelynek felszabadításáért a háború elején olyan keményen küzdöttek.

A legtöbb Nyugatról szállított fegyver gyengén teljesített az orosz légvédelmi rendszerekkel és elektronikus támadásokkal szemben. Amikor a rakétákat és a támadódrónokat orosz célpontokra irányítják, azokat gyakran megzavarják vagy lelövik. Különösen az amerikai fegyvereket lehet gyakran GPS-zavarással megzavarni.

Még ebben az évben megérkezik Ukrajnába néhány amerikai F–16-os vadászgép, amelyeknek gyorsan bevetésre kell kerülniük, hogy célba vegyék az orosz vadászgépeket, amelyek jelenleg irányított bombákkal pusztítják az ukrán védelmet. Az azonban nem világos, hogy az F–16-osok hogyan fognak teljesíteni az aktív elektronikus hadviselés közepette és az orosz repülőgépekre telepített nagy hatótávolságú rakéták ellen – véli a szerző. 

Ukrán tisztviselők becslése szerint Oroszország jelenleg havonta körülbelül 100 ezer drónt tud gyártani vagy beszerezni, míg Ukrajna ennek a mennyiségnek csak a felét képes előállítani. A nemzetközi szankciók nem állították meg az orosz hadiipari termelés más típusait sem. Oroszország megduplázta az invázió előtt évente gyártott harckocsik számát, 100-ról 200-ra. Az orosz vállalatok a lőszereket is jóval olcsóbban gyártják, mint nyugati társaik. Egy 152 milliméteres tüzérségi lövedék előállítása Oroszországban körülbelül 600 dollárba kerül, míg egy 155 milliméteres lövedék előállítása nyugaton akár tízszer ennyibe is. Ezt a gazdasági hátrányt Ukrajna szövetségesei nehezen tudják majd leküzdeni.

A hónapokig tartó viszonylagos nyugalom után Oroszország újrakezdte a rendszeres dróntámadásokat az ukrán főváros ellen. Eddig az ukrán erőknek sikerült észlelniük és lelőniük szinte az összes beérkező repülő eszközt, de ezt a védelmet nehéz lesz fenntartani, mivel Moszkva technológiai fejlesztéseket vezet be a drónoknál, növeli a hazai gyártást, új módszereket fejleszt ki az észlelés elkerülésére, és nagy volumenű támadásokat indít, amelyek egyszerűen túlterhelik az ukrán légvédelmet. Ukrajna itt is gazdasági hátrányban van – Oroszország egyik „kedvenc” drónja, a Shahed sokkal olcsóbb, mint a semlegesítéséhez szükséges légvédelmi rendszerek.

Megnyerni a drónháborút

A következő néhány hónap nehéz lesz Ukrajna számára. Amikor decemberben a szerző Kijevben járt, a kormánytisztviselők és katonatisztek, akikkel beszélt, megosztották vele félelmüket, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a márciusi oroszországi választások után bejelenti a tömeges sorozás második fordulóját, és egy nagyobb offenzívát indít Kelet-Ukrajnában. Oroszország rugalmas hadigazdasága, a kibővített hadianyag-termelés és a népességfölény, valamint a Nyugat Ukrajnának nyújtott további támogatásával kapcsolatos bizonytalanság – különösen az amerikai választások évében – okot ad Putyinnak arra, hogy megkettőzze a lépéseit.

Az orosz csapatok ukrán földön állomásoznak és Kelet-Ukrajnát aknákkal szórták tele, amelyek ukrán harcosokat és civileket egyaránt megsebesítenek és megölnek, még azokon a területeken is, amelyeket az ukrán hadsereg visszaszerzett. Az orosz védelem erősödése Kelet-Ukrajnában magyarázatot ad az ukrán nyári, régóta beharangozott offenzíva kiábrándító eredményére is. Miközben az orosz erők most a frontvonal egyes részeinek gyengeségét vizsgálják, az ukrán hadsereg „aktív védelmi” pozíciót vett fel. Képes volt megakasztani az orosz támadásokat, de ennek a sikernek gyakran nagy ára van.

A háború ezen szakaszában, ahogy a frontvonalak stabilizálódnak, az égbolt egyre több drónnal fog megtelni. Ukrajna 2024 végéig több mint kétmillió drónt kíván beszerezni – ennek felét tervezi saját gyártásban előállítani –, és Oroszország is jó úton halad, hogy legalább ugyanennyit szerezzen be. Ha ennyi repülő eszközt használnak, a földön mozgó csapatok és harceszközök könnyű célpontokká válnak. Mindkét hadsereg ezért inkább egymás fegyvereinek megsemmisítésére és drónok elleni légi harcokra fog összpontosítani. Ahogy a technológiai fejlődés növeli a drónok hatótávolságát, kezelőik és egyéb támogató rendszereik több száz kilométerre is távol maradhatnak a csatától.

A drónközpontú háború távolról való működtetése azonban nem feltétlenül csökkenti az emberi áldozatokat. Valójában az eddigi fejlemények az ellenkezőjére utalnak. Amint azt ukrán katonai tisztviselők decemberben a Donyecki régió egyik városában, Avdijivkában elmagyarázták a szerzőnek, a szárazföldi támadások továbbra is szerves részét képezik az orosz drónok célzott stratégiájának. Az orosz hadsereg rosszul kiképzett sorkatonák és elítéltek csoportjait küldi az ukrán frontvonal megtámadására, arra kényszerítve az ukrán csapatokat, hogy felfedjék álcázott állásaikat. A drónok számára láthatóvá vált ukrán állásokat ezután az orosz tüzérség lövi.

Becslések szerint naponta 100-200 ember hal meg mindkét oldalon az ilyen típusú harcokban – és ez a szám a drónok pusztítóerejének és mennyiségének növekedésével tovább emelkedhet.

Eközben Európában és az Egyesült Államokban is kezd beállni a háborús fáradtság, és az Ukrajna iránti támogatás kezd megroppanni. A Nyugat egyre csökkenő pénzügyi és katonai segítsége a konfliktus törékeny patthelyzetét Oroszország számára nyitottá teheti. Oroszországnak elegendő lőszerkészlete és gyártósorai vannak ahhoz, hogy még legalább egy évig folytassa a harcot; Ukrajnának további nyugati lőszerkészleteket kell biztosítania, ha ilyen hosszú távra tervez.

Ukrajnának légvédelmi és támadórakétákra is szüksége van a gyorsan mozgó légi célpontok elleni csapáshoz. Felismerve, hogy a GPS-re támaszkodó amerikai fegyverek nem biztos, hogy megfelelően ellenállnak az orosz elektronikus hadviselésnek, az ukrán startupok éjjel-nappal dolgoznak olyan fejlett drónok kifejlesztésén, amelyek ellenállnak a zavarásnak. Ukrajna csak több és jobb fegyverrendszerrel – mind támadó-, mind védekezőfegyverekkel – fordíthatja meg a csatatéren a hadiszerencsét.

Az ukránok hazájuk iránti mélységes szeretete táplálja rugalmasságukat és elszántságukat, még akkor is, ha a háború halálos valóságának állandó emlékeztetőivel kell szembenézniük. Putyin arra fogad, hogy a belső megosztottság és a megosztott figyelem elfordítja a Nyugat figyelmét az ukránok túlélésért folytatott harcáról, miközben a konfliktus új, nehéz szakaszba lép. Ukrajna és szövetségesei csak az Oroszország által szerzett előnyök semlegesítésével bizonyíthatják, hogy téved – írja a szerző. 

(Borítókép: Ukrán katonák nagy hatótávolságú drónt készítenek elő a Bahmut frontvonal közelében Donyeck megyében, Ukrajnában 2024. január 12-én. Fotó: Ignacio Marin / Anadolu / Getty Images Hungary)