Így nullázta le az orosz flottát Ukrajna, amelynek nincs is haditengerészete

Ukrajna a Szovjetunió felbomlásakor kevés hajót örökölt, és Oroszország a Krím 2014-es elfoglalásakor ezek nagy részét is megsemmisítette vagy elfoglalta. Ezután 2018-ban Oroszország lefoglalta Ukrajna megmaradt három hajóját, és megakadályozta, hogy polgári hajói behajózzanak a Kercsi-szorosba. Oroszország hamarosan újra megnyitotta a tengerszorost, és végül visszaadta a hajókat, de a lépések nyilvánvalóvá tették, hogy az ukrán haditengerészet gyakorlatilag nem létezik. A következő invázió idejére az ukrán haditengerészet zászlóshajója – egy öregedő fregatt – egy kis hadihajóból, több kis rakétahajóból és egy maroknyi helikopterből álló csekély tengeri haderő élén állt.

Két héttel a háború kezdete után az ukrán parancsnokok kénytelenek voltak elsüllyeszteni a zászlóshajót, nehogy Moszkva kezébe kerüljön – írja a Foreign Affairs hasábjain megjelent elemzésében Mark Cancian a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója, az amerikai tengerészgyalogság nyugalmazott ezredese.

A következő másfél évben azonban Ukrajna megfordította a tengeri háborút. Drónok, cirkálórakéták és különféle nem hagyományos technikák alkalmazásával Ukrajna 2023 októberére az orosz flottát a krími fő bázisáról a Fekete-tenger keleti sarkába szorította. Az ország haditengerészetének sikerült elsüllyesztenie kilenc nagyobb orosz hajót. Ezek a győzelmek sokat jelentettek egy olyan ország számára, amely folyamatos légitámadások alatt áll, és a szárazföldön patthelyzetbe került. 

Az ukrán tengeri sikerek nem fogják megnyerni a háborút, de ezek a győzelmek lehetővé tették Kijev számára, hogy a part mentén állomásozó csapatokat a frontra küldje. Biztosította a gabonaexport szempontjából kulcsfontosságú hajózási útvonalakat, és megnehezítette a Krím ellátására és megerősítésére irányuló orosz erőfeszítéseket. Idővel Ukrajna építhet erre a sikerre, növelve befolyását a jövőbeli béketárgyalásokon. Ahhoz azonban, hogy ez a stratégia sikeres legyen, Kijevnek folyamatos katonai segítségre lesz szüksége a Nyugatról.

Amikor az invázió megkezdődött, az orosz Fekete-tengeri Flotta sokkal erősebb volt, mint az ukrán. A Moszkva csatahajóból, öt fregattból, hat modern tengeralattjáróból, 13 harckocsit szállító deszanthajóból és számos kisebb, partvédelemre alkalmas hajóból állt. A flottát vadászgépek, járőrgépek és helikopterek támogatták. Ezzel a túlerővel az orosz haditengerészet be tudott nyomulni az ukrán partok felé, rakétákat lőtt ki ukrán városokra, és deszantos csapatokat telepített Mariupol kikötőjébe. Az Odessza melletti partraszállás megakadályozására Ukrajnának egy gyalogos és egy páncélos dandárt kellett a part mentén állomásoztatnia – 5000 kiképzett katonát és 100 harckocsit vonva ki a harcokból, miközben az ország két legnagyobb városa, Harkiv és Kijev körül dúltak a csaták.

Oroszország kezdeti sikere azonban nem volt tartós. Egy hónappal a háború kezdete után drónokról kilőtt ukrán rakéták több orosz járőrhajót elsüllyesztettek. Az ukrán ellentámadás leglátványosabb epizódjaként 2022 áprilisában két, az ukrán partokról indított hajó elleni rakéta csapódott be a Moszkva cirkálóba. Az orosz haditengerészet megpróbálta a sérült hajót a krími bázisára vontatni, de az menet közben elsüllyedt. Ez volt a legnagyobb csatában elsüllyedt hadihajó azóta, hogy a britek 1982-ben, a Falkland-szigeteki háború idején megtorpedózták a Belgrano nevű argentin cirkálót.

Két hónappal később, a Moszkva pusztulása után az ukrán hadsereg kiszorította az orosz erőket a Kígyó-szigetről, amely Ukrajna déli partjainak közelében, a hajózási útvonalak mentén fekszik. A sziget a háború első napjaiban vált híressé, miután ukrán védői egy káromkodással megtűzdelt dacos üzenetet küldtek az agresszoroknak, amikor Oroszország elfoglalta a szigetet. Az utánpótláshajók elleni ismételt ukrán rakétatámadások nyomán a szigeten állomásozó orosz csapatok 2022 júniusában azonban kénytelenek voltak kivonulni.

A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának számításai szerint Oroszország 2022 februárja óta a Fekete-tengeren tonnában számítva flottája mintegy 40 százalékát vesztette el. A Moszkva mellett az ukrán rakéták és drónok két fregattot, öt deszanthajót és egy tengeralattjárót semmisítettek meg vagy rongáltak meg súlyosan.

Az orosz haditengerészeti parancsnokságok, hajógyárak, repülőterek és légvédelmi létesítmények elleni csapások a Krímben meggyengítették a flotta parti védelmét, parancsnoki és irányítási hálózatait és logisztikai támogatását. Megmaradt hajóinak védelme érdekében Oroszország a legtöbbet a Fekete-tenger keleti részén lévő Novorosszijszkban lévő haditengerészeti bázisára vezényelt át. De még ott sem voltak biztonságban. 2023 augusztusában egy ukrán tengeri drón átkelt a Fekete-tengeren, és megrongált egy orosz hadihajót a kikötőben.

Kreatívan használt eszközök 

Az Ukrajna által az orosz flotta ellen bevetett fegyverek közül sok, bár nem új, még nem volt kipróbálva hosszabb tengeri hadjáratban. Ukrajna bebizonyította, hogy ezek a fegyverek figyelemre méltóan hatékonyak lehetnek. Két rakétatípus különösen hasznosnak bizonyult. Az első a nagy hatótávolságú, hajó elleni rakéta. Ukrajna néhány ilyen rakétát saját maga gyárt, néhányat pedig az Egyesült Államoktól kapott. Hatótávolságuk 150-300 kilométer, ami elég ahhoz, hogy az orosz hajókat távol tartsák a parttól, nehogy ugyanarra a sorsra jussanak, mint a Moszkva.

Bár a rakétákat eredetileg hajókra tervezték, az ukrán hadsereg szárazföldi indítóállásokhoz alakította át őket, hogy csökkentsék az ellencsapásokkal szembeni sebezhetőségüket. A második rakétafajta – a nagy hatótávolságú, szárazföldi támadó rakéta – kiegészíti Ukrajna hajók elleni képességeit. Ezeket a főként az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és maga Ukrajna által gyártott fegyvereket statikus kilövési pontokról indítják. Ezeket – mint nevük is mutatja – eredetileg szárazföldi műveletekre tervezték, nem pedig nagy mozgékonyságú tengeri célpontok elleni támadásra. A kikötőben álló hajókat célozva azonban az ukránok ezeket a szárazföldi támadó rakétákat arra használták, hogy Oroszország a háború során elvesztett kilenc nagyobb hajójából ezzel ötöt kiiktassanak. 

A tengeri drónok ukrajnai alkalmazása különösen újszerű fejlemény a tengeri hadviselésben. A távolról működtetett és nehezen észrevehető fegyverek mélyen bejuthatnak az ellenfél tengeri területére, miközben nagy és hasznos terhet szállítanak. Mivel a kezelők videókapcsolaton keresztül követik a hajók mozgását, képesek módosítani az irányt, kikerülni az ellenintézkedéseket, és akár célpontot is váltani, ha az eredeti célpont nem elérhető. Az ukrán védelmi minisztérium szerint egy ilyen tengeri drónnak 2024 januárjában sikerült elsüllyesztenie egy Krím közelében állomásozó orosz hajót.

A pontos célzási információk kulcsfontosságúak az Ukrajna által a tengeren használt fegyverrendszerek sikeréhez. A GPS-irányítású lövedékeket úgy kell programozni, hogy a megfelelő helyen, a megfelelő időben találják el a célpontot. Még azokat a lőszereket is, amelyek repülés közben képesek módosítani az irányt, elég pontosan kell kilőni ahhoz, hogy a rakéta irányító rendszere megtalálja a célpontot. Minél messzebb van a célpont, annál nehezebb a feladat. Az Egyesült Államok és más partnerek által biztosított fejlett műholdas, elektronikus megfigyelési és egyéb hírszerzési képességek kulcsfontosságúak.

Kijelenthetjük, hogy Ukrajna megnyerte a Fekete-tengerért folytatott csatát. Mégis eltart egy ideig, amíg ennek a győzelemnek a következményei világossá válnak. Az, hogy az ukrán hadsereg egy jóval erősebb haditengerészetet leszerelt, jelezheti akár azt is, hogy a hagyományos felszíni hajók elavulttá váltak. 

Ukrajna tengeri sikere nem jelenti az elsősorban a szárazföldön vívott háború végét. Kijevnek azonban fontos előnyt biztosít, politikai és pszichológiai vonatkozásban is. Az orosz flotta legyőzése növeli az ukrán civilek és a katonai erők morálját. Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az országa háborús erőfeszítéseihez nyújtott további külső támogatás mellett érvel, kiemelheti ezt a sikert. Ukrajna támogatói, akiket elkedvetlenített a szárazföldi patthelyzet, a tengeri győzelemre hivatkozva bizonyíthatják, hogy a katonai siker lehetséges.

(Borítókép: Az orosz haditengerészet partraszállító hajója, a Caesar Kunikov kihajózik Szevasztopol fekete-tengeri kikötőjében, a Krím-félszigeten, 2020. július 26-án. Fotó: Alexey Pavlishak / Reuters)