Julian Assange a végső szalmaszálba kapaszkodik kiadása elől

Február 20-án és 21-én tartottak meghallgatást a WikiLeaks-alapító Julian Assange kiadatási ügyében a londoni felsőbíróságon (High Court). Mint arról korábban beszámoltunk, Assange a bíróságon támadta meg, hogy 2022-ben Priti Patel akkori brit belügyminiszter engedélyezte a kiadását az Egyesült Államoknak, amiért 2010-ben és 2011-ben több ezer olyan szigorúan titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, amivel veszélybe sodorhatott Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő amerikai katonákat, illetve az amerikai hadsereget segítő informátorokat.

A WikiLeaks-alapító döntés elleni kiadatási fellebbezését első ízben elutasították egy alacsonyabb brit bíróságon, ami után jogi csapata még 2023-ban nyújtott be egy újat az ilyen ügyekben eljáró brit bírósági hierarchia legmagasabb szintjén, a londoni felsőbíróságon – ezúttal más érveket és újabb bizonyítékokat csatolva ahhoz.

A bíróság végül a kétnapos meghallgatás után úgy határozott,

A mostani, kétnapos meghallgatás nem arról szólt, hogy Assange bűnös vagy ártatlan, hanem hogy Assange jogi csapata által a kiadatásának eltörlése kapcsán felhozott érvekről – miszerint a kiadatása valóban veszélyt jelenthetne-e az életére és az elvitathatatlan emberi jogaira – jogos lenne-e egy hosszabb, teljes körű meghallgatást tartani, vagy pedig nem – amennyiben pedig nem, akkor azzal a brit jog szerint elhárult az akadály a kiadatása elől. 

Assange csapata szerint életveszélyben lenne az Egyesült Államokban

A kétnapos meghallgatáson az Assange-ot képviselő több ügyvéd az első napon sorolta fel érveiket, míg a meghallgatás második napján az Egyesült Államok nevében eljáró ügyvéd fejtette ki álláspontját a mostani meghallgatásról.

Az Assange-ot képviselő Edward Fitzgerald először arról beszélt, hogy szerintük

– például azt a videót, amelyben egy amerikai helikopter 11 civilt, köztük a Reuters újságíróját hidegvérrel kivégzi Bagdad napfényes utcáján.

Ezenkívül azt az érvet hozta fel, hogy Assange-ot nem mint kémet, hanem mint újságírót kellene vizsgálni. Érvelése szerint Assange-ot olyan dolgokért szeretnék bíróság elé állítani, ami bevett újságírói gyakorlat – olyan információkat szerez, amelyek egyszerre igazak és közérdekűek, majd pedig ezeket nyilvánosságra hozza.

Másik ügyvédje, Mark Summers kicsit másképp keretezte az ügyet. Szerinte az Egyesült Államok Assange ellen emelt 18 vádpontja – amiért akár 175 év börtönt is kaphatna az Egyesült Államokban – politikai indíttatású, és az 52 éves ausztrál hackert politikai véleménye miatt akarják bíróság elé állítani. Ezenkívül amellett érvelt, hogy amennyiben kiadnák védencét, akkor a CIA vagy más amerikai titkosszolgálati szerv további „peren kívüli lépéseket tesz”. Ez szerinte az lehet,

Summers szerint az akkoriban amerikai elnöki pozíciót betöltő Donald Trump részletes terveket kért, miként lehetne az Ecuador védelme alatt álló Assange-ot kiiktatni – ez a terv szerinte akkor esett szét, amikor az Egyesült Királyság hatóságai nem voltak lelkesek a kiadatás vagy az utcai lövöldözés kapcsán.

Emiatt, mint érvelt, nem valószínű, hogy védence ügyét fair bírósági eljárás során tárgyalnák Amerikában.

A felesége, Stella Assange még a hallgatás előtti nap úgy fogalmazott, a bíróság mostani döntése lényegében arról szól, hogy a jelenleg 52 éves WikiLeaks-alapító élhet-e, vagy sem – szerinte ugyanis az Egyesült Államok börtönét nem élné túl az egyébként jelenleg nem túl jó egészségi állapotban lévő Assange, aki ugyan engedélyt kapott, hogy személyesen vegyen részt a meghallgatásán, de utóbbi miatt még online sem követte azt.

Az Egyesült Államok szerint Assange nem újságíró, tevékenysége másokat veszélyeztetett

Ezzel szemben az Egyesült Államokat képviselő Claire Dobbin érvelését azzal kezdte, hogy az Assange ellen indított eljárás a jogon és bizonyítékokon alapul, nem pedig politikai véleményén.

Dobbin szerint azzal, hogy

Miközben emlékeztetett, hogy az Assange-zsal együtt dolgozó médiumok ilyen esetben kitakarták ezen informátorok neveit, hogy ne legyenek beazonosíthatóak.

Arra az érvre, hogy Assange-ot újságíróként kéne kezelni, az Egyesült Államokat képviselő Dobbin úgy reagált, hogy

Felhozta, hogy Assange-ot azzal vádolják, hogy több embert, köztük a korábban közlegényként szolgáló Chelsea Manninget (született nevén Bradley Manning) is arra vette rá, hogy illegális módon szerezzen meg, majd juttasson el hozzá dokumentumokat, emellett gyakran hackeléssel szereztek információkat – egyébként a vád szerint hackereket is toborzott e célból Assange.

[Assange] nem olyan volt, aki csak létrehozott egy online fiókot, ahol az emberek minősített információkat adhatnak át. A vád szerint olyan lopásokat és hackeléseket akart ösztönözni, amelyek a WikiLeaks javára válnak

– érvelt.

A mostani meghallgatás kapcsán azt mondta, szerinte vitathatatlan, hogy nem szabad a kiadatási ügyben teljes körű meghallgatást tartani, és arra kérte a bírákat, hogy vegyék figyelembe a jóhiszeműség alap feltételét – azaz, hogy az Egyesült Államokban Assange sorsáról a bíróság egy fair tárgyalás után fog dönteni –, rámutatva, hogy a két ország között már régóta sikeresen működő kiadatási egyezmények állnak fenn.

Mi jöhet, ha most Assange győz?

Mint fentebb megjegyeztük, a kétnapos meghallgatás után a felsőbíróság nem arról fog majd dönteni, hogy Assange kiadható-e az Egyesült Államoknak, vagy sem, hanem hogy jogi csapatának a bíróság előtt bemutatott bizonyítékai és érvei megállják-e a helyüket, hogy egy rendes meghallgatáson döntsenek kiadatásának eltörléséről – amennyiben nem, akkor a jogi akadály elhárult a kiadatása elől.

Amennyiben az ügyben eljáró két bíró úgy dönt, hogy Assange-ék kérelme jogos, hogy akkor egy rendes meghallgatáson az Assange képviseletében eljáró ügyvédek részletesebben, hosszabban kifejthetnék érveiket, miszerint szerintük a WikiLeaks-vezérrel szemben tett vádemelés politikailag motivált, tárgyalása nem lenne fair, és kiadatása életét és az emberi jogait sértené. 

Mivel a bíróság arról fog majd dönteni – egyes sajtóhírek szerint leghamarabb március 4-én –, hogy egy rendes meghallgatást is tartsanak a fellebbezése kapcsán, ami után elképzelhető, hogy végül elutasítanák a fellebbezését.

Védői egyébként részben amellett fognak érvelni, hogy Assange kiadatása szerintük a halálos ítéletét jelenti, hiszen fizikai és mentális állapota már régóta gyenge. 2021-ben például volt egy kisebb stroke-ja, emellett jelenleg már öt éve tartják fogva az egyik legkeményebb brit börtönök között számontartott Belmarshban – egy idén januárban megjelent cikk szerint Assange például már öt éve nem látta a napot, hiszen 24 órából 23-ban a cellájában kell lennie, majd szabadban csak egy órát tölthet, de azt is a négy fal között.

Egy 2019-es ENSZ-jelentés szerint a 2012 óta lényegében fogságban élő, 2010 óta különböző vádemelésekkel perbe fogni kívánt Assange ellen a fellépések lassú kínzásnak felelnek meg, élete pedig valóban veszélyben van.

Mi jöhet, ha most az Egyesült Államok győz?

Amennyiben a bíróság majd elutasítja a mostani hallgatás után Assange kérelmét, akkor a 2019 óta Egyesült Királyságban börtönben lévő Assange-ot a döntés után legfeljebb 28 napon belül ki kell adnia az Egyesült Államoknak.

Ebben az esetben Assange-éknak mindössze egy – amerikaiasan szólva Hail Mary, azaz rendkívül csekély valószínűségű – jogi lehetőségük van,

Ezt az Eljárási Szabályzat 39. pontja alapján tennék meg, ami kimondja:

A Bíróság – a rendelkezésre álló tények alapos mérlegelésével – csak olyan esetekben foganatosít ideiglenes intézkedést valamely Szerződő Fél [állam – A szerk.] ellen, ha megítélése szerint a kérelmező annak hiányában súlyos és jóvátehetetlen kárt szenvedne.

Assange-ék pedig ilyen esetben valószínűleg megpróbálnák az ügyet az EJEB-hez vinni, hiszen korábban felesége is arról beszélt, ha a felsőbíróság elutasítaná a kérelmét. Ebben az esetben a kiadatásáról a végső szót az EJEB mondaná ki, amíg pedig a meghallgatását tartják, addig az Egyesült Királyság nem adhatná ki az Egyesült Államoknak az utóbbi országban kémkedéssel vádolt WikiLeaks-vezért.

(Borítókép: Julian Assange egy rendőrségi járműben a Westminster Magistrates bíróság előtt, Londonban, 2019. április 11-én. Fotó: Jack Taylor / Getty Images Hungary)