A háború befejezése után is a katonáké lesz a főszerep Izraelben

Öt hónapja tart az Izrael és a Hamász terrorszervezet között dúló háború. A konfliktus jelentős változásokat indított el az izraeli belpolitikában. A zsidó államot jelenleg vészhelyzeti, nagykoalíciós kormány vezeti, amely a parlamenti mandátumok közel kétharmadával rendelkezik. A belpolitikai kép ennek ellenére korántsem ilyen egyszerű. A Benjamin Netanjahu miniszterelnök által irányított kabinethez csatlakozott a két korábbi vezérkari főnök vezetésével a Nemzeti Egység párt. Csepregi Zsolt, az izraeli belpolitika szakértője szerint az ellenzék, vagyis a centristák és más jobboldali erők, valamint a baloldali pártok (köztük az iszlamista és kommunista formációk) rendkívül töredezettek.

De az izraeli kormánykoalícióban is látványos törésvonalak láthatóak. Leginkább Netanjahu korábbi szövetségesei és a Nemzeti Egység párt képviselői között, miközben egy háromosztatú ellentét van a hagyományos jobboldal, az ultraortodox pártok és a vallásos cionista pártok között. A pártok jelentős része előrehozott választást követel az ellenzéki oldalon. A legfontosabb kérdés, hogy mikor legyenek az előrehozott választások: a háború után vagy alatt. A vita nem arról szól, hogy egyáltalán legyen-e előrehozott választás. Ha a parlament mellette dönt, akkor a választásokat a döntést követően legkorábban három hónap múlva lehet megtartani

– mondta Csepregi Zsolt, hozzátéve, hogy az izraeli katonai és politikai vezetés is úgy véli, hogy a háború legalább 2024 őszéig eltart.

A szakértő szerint Benjamin Netanjahunak egy előrehozott választástól a háború lezárása előtt csak akkor kell tartania, ha pártja, a Likud képviselői ellene fordulnak vagy elveszíti az ultraortodox és cionista pártok támogatását. A zsidó államban egy belpolitikai patthelyzet alakult ki, amit maga a Hamász elleni hadjárat tart életben. Úgy véli, hogy az izraeli politikai életben egyre nagyobb feszültségek várhatóak a háború lezárásáig vagy kifulladásáig.

„Netanjahu, a védelmező”

A háború elhúzódásával a különböző társadalmi mozgalmak egyre nagyobb nyomást próbálnak gyakorolni a politikai elitre. Rendszeresen vonulnak jelentős tömegek az utcákra előrehozott választásokat és a túszok kiszabadítását követelve. Netanjahu kritikusai szerint a hadműveletek befejezése a miniszterelnök pályájának végét jelentené, és éppen ezért nem született még politikai döntés a háború lezárásáról. Csepregi Zsolt úgy látja, hogy a kormányfő érdekeivel ellentétes egy elhúzódó konfliktus.

Netanjahunak az lenne a legjobb, ha még több magasrangú Hamász-vezetőt tudna likvidálni, és képes lenne Izrael védelmezőjeként feltüntetni önmagát. Egy olyan miniszterelnökként, aki megvédte Izraelt és visszaállította az ország elrettentő képességeit. Öt hónapja zajlik a háború, egyre kevesebb az esélye, hogy egy ehhez hasonló katartikus végkifejlettel zárul a háború. A kormányfő érdeke nem az elhúzódó konfliktus, hanem a döntő győzelem felmutatása minden biztonsági komplikációval és veszéllyel egyetemben. Amennyiben ez nem következik be, akkor addig folytatja a hadműveleteket, ameddig valamilyen szinten a saját politikai érdekei szerint is pozitív végkifejlettel tudja lezárni

– tette hozzá a szakértő, aki szerint az izraeliek már kezdenek belefáradni a háborús állapotba, de nem katonai értelemben.

Még az izraeli szakértőket is meglepte, hogy az ország milyen hosszasan képes háborút vívni. A hagyományos biztonságpolitikai értelmezés szerint a zsidó állam gyors, elsöprő erejű támadást vagy ellentámadást tud véghez vinni, de ha hónapokon át kell háborúznia, akkor kimerül, de ezt a vélekedést a Hamász elleni háború megcáfolta. Látjuk, hogy a világ egyik legfejlettebb gazdasága nem omlott össze, viszont ehhez az Egyesült Államok támogatása is kellett.

„A katonai céljaik nem valósíthatóbbak meg gyorsabban, vagyis megvalósíthatóak lennének, de hihetetlen emberáldozatok árán. Több hónap alatt 30 ezren haltak meg a Gázai övezetben. Ha Izrael gyorsan le akarta volna zárni ezt a konfliktust, akkor 100 ezerre rúgna a palesztin áldozatok száma. A konfliktus elhúzódásával az a cél, hogy a zsidó állam időt adjon magának egy relatíve precíz háború megvívására, hogy ne morzsolja fel külső támogatását” – mondta Csepregi Zsolt. Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke épp a minap szólította fel Izraelt egy hosszabb tűzszünet azonnali megkötésére. Kérdéses, hogy Washingtonnak milyen mértékben van beleszólása a háború folyamataiba.

Csepregi szerint az Egyesült Államok képes befolyásolni a Gázai övezetben zajló eseményeket. „Az izraeli politikai elit nagyon odafigyel arra, hogy Washington mit enged és mit nem. De ez nem azt jelenti, hogy Washingtonban döntenek Izrael helyett. Nyomásgyakorlásról van szó, például a tűzszünet vagy a segélyszállítmányok területén. Egy állandó alkufolyamat van Izrael és az Egyesült Államok között. Washingtonnak is az a célja, hogy a Hamász megsemmisüljön vagy végzetesen meggyengüljön, de nem azon az áron, hogy a globális érdekei veszélybe kerüljenek, különösen ami az Öböl-menti arab országokkal való kapcsolatait illeti” – fűzte hozzá a szakember.

Mi lesz a háború után?

Csepregi Zsolt a zsidó államban uralkodó jelenlegi közhangulat és tendenciák alapján arról is beszélt, hogy jelentősen meg fog erősödni a korábbi vezérkari főnökök által vezetett Nemzeti Egység párt. A közvélemény-kutatások szerint ha ma lennének a választások, akkor az izraeli törvényhozás százhúsz mandátumából mintegy negyvenet ez a párt szerezne meg.

Mellettük rendkívül megerősödne az Izrael a Hazánk elnevezésű liberális jobboldali párt, amely egy nagyon határozott rendpárti politikát hirdet. Azt követelik, hogy minden izraeli polgár egyenlő mértékben vállaljon szerepet az ország védelmében, tehát az arab etnikumú és az ortodox zsidó polgárok is. Az izraeli közvélemény eltolódott abba az irányba, hogy véget kell vetni az ultraortodox polgárok kiváltságainak. A Likud és maga Netanjahu támogatása jelentősen megcsappant, de a korábbi miniszterelnök, Jaír Lapid pártja sem profitált a fejleményekből, mert a válság közepette nem tudott valós alternatívát felmutatni

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a cionista erők is megerősödve jöhetnek ki a háborúból. Fontos kérdésnek tartja, hogy a hűséges szavazótáborral rendelkező ultraortodoxok milyen erőkkel képesek együttműködni, illetve milyen engedmények árán hajlandóak koalíciót kötni, miközben arra is oda kell figyelni, hogy a háború lezárása után az izraeli baloldal megerősödik-e.

Jair Golan, volt vezérkarifőnök-helyettes már jelezte, hogy saját zászlaja alatt akarja konszolidálni és összefogni a hagyományos baloldali pártokat, és visszatérne a politikába. Ha ma lennének a választások ez a párt lenne a politikai paletta harmadik vagy negyedik legerősebb formációja

– fűzte hozzá. A szakértő úgy véli, hogy a katonai személyek, visszavonult katonai vezetők által irányított politikai csoportosulások fognak igazán jelentőssé válni a háborút követően, ami hagyományosan egy centrista és mérsékelt politikai iránynak a megerősödését vetíti előre. A katonák általában kifejezetten konzervatívok, tehát nem akarnak nagy kockázatokat vállalni, az ország biztonságát tartják a legfontosabbnak, nem pedig a különböző politikai kalandokat. Az ultraortodoxok helyzete látványosan meg fog romlani, amennyiben nem hajlandóak kompromisszumot kötni a különböző politikai erőkkel, és engedni azokból a kiváltságokból, amelyek egyik fontos eleme, hogy számukra nem volt kötelező a sorkatonai szolgálat.

(Borítókép: Izraeli katonák művelet közben a Gázai övezetben 2024. február 13-án. Fotó: Israel Defense Forces / Handout / Reuters)