Berontottak az ecuadori rendőrök a mexikói követségre, és elvitték az alelnököt

Glast vesztegetés és korrupció vádjával ítélték el, miközben más bűncselekmények ügyében is nyomoznak ellene. Már korábban beköltözött a mexikói követségre, az utolsó csepp a pohárban pedig az volt, hogy megkapta a menedékjogot.

Az ecuadori rendőrök ezek után szállták meg Mexikó nagykövetségét, ahol a volt alelnököt letartóztatták. Az akcióban azonban a követségi személyzet néhány mexikói tagja is megsérült.

Az amerikai kontinens vezetői felháborodásuknak adtak hangot, a mexikói államfő pedig bejelentette: országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral.

Alig két hónapja a volt brazil elnök okozott bonyodalmakat a nemzetközi együttműködésben. Jair Bolsonaro az igazságszolgáltatás elől menekülve két éjszakát töltött Magyarország brazíliavárosi nagykövetségén. Az esetnek végül nem volt súlyosabb következménye azon túl, hogy két helyi alkalmazottat – vélhetően a biztonsági kamerák felvételének kiszivárogtatóit – kirúgták.

Ezt hangoztatta például egy, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzor is. Az ecuadori rendőrség gyakorlatilag Mexikó szuverén területére hatolt be – idézte az AP Natalia Saltalamacchiát.

Az ügy folytatásaként a mexikói kormány hétfőn a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult jogorvoslatért a Mexikó quitói nagykövetsége elleni pénteki razzia miatt.

A bécsi egyezmény

„A nemzetközi jog és a mexikói szuverenitás kirívó megsértésének” nevezte a rendőrségi behatolást Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök is.

A hivatkozott nemzetközi megállapodás 1963-ból származik, és a konzuli kapcsolatokat rendező bécsi egyezmény néven ismert. Egyértelműen meghatározza a „diplomáciai mentelmi jogot”, amely a gyakorlatban is tiltja, hogy helyi hatóságok erőszakkal hatoljanak be idegen ország nagykövetségének a területére.

Amikor egy állam, jelen esetben Ecuador ilyen döntést hoz, veszélybe sodorhatja minden ország nagykövetségét

– érvelt Saltalamacchia, aki szerint ilyen körülmények között alakul ki az anarchia, ahol csak a „dzsungel törvényei” érvényesülnek.

A szabályozás lényege, hogy a diplomaták a megtorlástól való félelem nélkül végezhessék a munkájukat. A diplomáciai mentesség azért létezik, hogy „szavatolja a hivatalos küldetések hatékony és eredményes végrehajtását kormányaik nevében” – jegyezte meg az amerikai külügyminisztérium.

„Helytelen volt megvédeni egy bűnözőt”

Korábban az ecuadori kormány is törvénytelennek nevezte egy nagykövetség megrohamozását azok után, hogy a brit hatóságok 2012-ben Ecuador londoni képviseletének elfoglalásával fenyegetőztek – ha nem adják ki a nemi erőszakkal vádolt Julian Assange-t, a Wikileaks alapítóját. A fenyegetést sosem váltották be.

A tényleges jogsértésre kevés példa akad.

Évekkel a bécsi egyezmény aláírása előtt, 1956-ban a kubai rendőrök kilenc emberrel végeztek Haiti havannai nagykövetségén. Két és fél évtizeddel később a kubai rendőrök Ecuador követségén razziáztak, ahol több kubai politikai menedékjogért folyamodott.

Az Amerikai Államok Szervezete a quitóit egy 2022-es managuai incidenshez hasonlította, amikor a nicaraguai hatóságok „jogtalanul elfoglalták” a testület irodáit.

A behatolás egy nagykövetségre ugyan törvénytelen, ugyanakkor helytelen volt megvédeni egy bűnözőt

– vélekedik ezzel szemben Jorge Icaza volt ecuadori nagykövet.

A mexikói kormány „visszaélt a diplomáciai képviseletnek biztosított mentelmi jogokkal és kiváltságokkal” – ezt állítja az ecuadori elnöki hivatal, amely azt is leszögezte, hogy a Jorge Glasnak megítélt diplomáciai menedékjog a „hagyományos jogi kerettel ellentétes”.

(Borítókép: Az ecuadori rendőrség különleges erői megpróbálnak betörni a mexikói quitói nagykövetségre, hogy letartóztassák Jorge Glas volt ecuadori alelnököt, 2024. április 5-én. Fotó: Alberto Suarez / AFP)