Az Ukrajnának nyújtott segély nem jótékonyság, mondja egy amerikai diplomata

Részletes interjút közölt a Telegraf Kurt Volkerrel, aki 2019 szeptemberéig volt az Amerikai Egyesült Államok ukrán ügyekért felelős különleges képviselője. Munkájából adódóan a diplomata jól ismeri az ukrajnai helyzetet, s ugyan közvetlenül már nem tartozik a hatáskörébe az ügy, az ukrajnai folyamatokat azóta is folyamatosan nyomon követi. 

Az interjú elején az idei oroszországi elnökválasztás került fókuszba. Volker úgy gondolja, hogy az Egyesült Államoknak azt a hivatalos álláspontot kellene képviselni, hogy az oroszországi elnökválasztás illegitim volt, ugyanis a választások feltételei nem voltak szabadok és tisztességesek.

Az orosz nép megérdemli a szabadság lehetőségét, és a tisztességes választások megtartását több jelölttel, akik nincsenek börtönben vagy meggyilkolva, és akik eltérő véleményt nyilváníthatnak

– mondta az amerikai diplomata.

Volker szerint egyszer vilniuszi ott-tartózkodása során néhány litván politikus azt javasolta, hogy ne nevezzék Putyint elnöknek, mivel a választások nem voltak törvényesek, ugyanakkor meglátása szerint a világ számos olyan diktatúrájával állunk kapcsolatban, ahol elnöki címmel ruházzák fel magukat, s így mindenki úgy hívja őket. Azonban aláhúzta, hogy ez nem igazolja Putyint, folyamatosan hangsúlyozni kell a választások illegitimitását.

Demokratikus értelemben illegitim, de tény, hogy Putyin Oroszország vezetője

– fogalmazott Volker, amikor arról kérdezte az újságíró, hogy legitim elnöknek tartják-e Putyint az Egyesült Államokban.

Az USA Ukrajna-politikáját úgy értékelte, hogy országát nem a cél vezérli, hanem a félelmei. Úgy gondolja, Amerikának meg kell érteni, hogy Oroszország jelenleg épp próbálja megdönteni a béke, a jólét és a biztonság 75 éve fennálló nemzetközi rendjét, és ehhez olyan más országokkal szövetkezik, mint Észak-Korea és Irán.

Csak Ukrajna győzelme után lehet beszélni a békéről

Úgy véli, még mindig nem értik, hogy ez egy háború. Példaként említette, hogy arra kérik Ukrajnát, hogy ne lője az orosz olajfinomítókat, mert az befolyásolhatja az energetikai folyamatot, miközben Oroszország azon van, hogy tönkretegye Ukrajna energiahálózatát. Szerinte Ukrajnának igenis katonailag jelentős célpontokra kell lecsapnia, mert hogyan másképp védekezhetne?

Leszögezte, hogy olyan stratégiára van szükség, amely segít véget vetni Putyin világrend-megváltoztatására tett kísérleteinek. Katonai stratégia szükséges annak biztosítására, hogy legyőzzék őket Ukrajnában. A befektetési forrásainkat, a gazdasági potenciálunkat a védelmi képesség felé kell irányítani, hogy az ukrán gazdaságot befektetésekkel, fejlesztésekkel segítsük, annak érdekében, hogy a háború és az európai integráció közben is fejlődjön.

Úgy látja, más területen is van még a Nyugatnak tennivalója. Szerinte jobb munkát kell végezni annak a narratívának a terjesztésében, hogy a Nyugat célja egy nagyobb háború megelőzése. Putyin háborút indított, és ha nem hagyja abba, kiterjeszti a háború határait. És ezért kell ezt megakadályoznunk. A legjobb módja pedig ennek az, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy Ukrajna nyer – állapította meg.

Az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokról szólva kifejtette, hogy Putyinnak most esze ágában sincs komoly tárgyalásokat folytatni, miközben azon igyekszik, hogy a lehető legtöbb területet elfoglalja, megbuktassa az ukrán kormányt és megszüntesse az ukrán kulturális, történelmi és nemzeti identitástudatot. Úgy érzi, ez nem egy olyan dolog, amiről lehet tárgyalni. Csak azután lehet tárgyalás, ha Putyin belátja, hogy ez nem fog sikerülni.

Csak a háború vége után, Ukrajna győzelme után lehet majd beszélni arról, hogyan lehet a békét állandósítani. Erről kell szólniuk a tárgyalásoknak: a háború befejezése utáni állandó békéről

– húzta alá.

Folytatni kell Ukrajna támogatását

A támogatásokat illetően megállapította, hogy rendkívül fontos Ukrajna nyugati támogatása, amit a jövőben is folytatni kell. Szerinte a Nyugatnak meg kell értenie, hogy az Ukrajnának nyújtott segély nem jótékonyság, hanem saját érdeke, hogy helyreállítsák a béke, a jólét és a biztonság alapjait Európában és a világban.

Véleménye szerint teljesen reális a harmadik világháború kitörése, mivel Putyin követeléseket támaszt Európa területeivel, lakosságával és kormányzásával szemben. Irán ugyanezt teszi a Közel-Keleten, olyan eszközökkel, mint a Hamász, a Hutik és a Hezbollah. Ráadásul Észak-Koreáról sem szabad megfeledkezni, miközben Kína meg készen áll arra, hogy kihasználja mindezt, hogy mindenki más háborúval van elfoglalva. Szerinte mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus eszkalálódását és az újabb világháborút elkerüljük.

Van a világ egyik oldala, amely hisz a szabadságban, a demokráciában, a piacgazdaságban és a jogállamiságban, valamint megpróbál együtt küzdeni, hogy megvédje magát, és minél több embert biztonságban tartson. És ennek van egy másik oldala is, az olyan diktatúrák, mint Putyiné, vagy Észak-Korea és Irán, akik hajlandóak erőszakot alkalmazni a Nyugat határozatlansága ellen. Ez a kép, ami most kirajzolódik

– állapította meg a nemzetközi helyzet alakulása kapcsán.

Donald Trump sem tudna véget vetni a háborúnak

Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseit szerinte nem kell komolyan venni, mivel úgy látja, semmilyen eszköz nem lett volna a kezében, amivel megakadályozta volna vagy véget vethetett volna az öldöklésnek. Szerinte még maga Trump se tudja, hogy mit tenne abban az esetben, ha tíz hónap múlva megválasztanák elnöknek.

Elmondta, hogy szerinte Trump a háborúnak csak akkor tud véget vetni, ha meggyőzi Putyint, hogy fejezze be. Szerinte ennek egyetlen módja az, ha Nyugat megad Ukrajnának minden katonai és egyéb támogatást, hogy az erősebbé válhasson Oroszországnál.

Elmondása szerint Putyin megállítása példát mutatna Iránnak, Észak-Koreának és Kínának is, miután látnák, hogy Oroszország csak meggyengítette magát a törekvéseivel.