Egyre fokozódik a nemzetközi helyzet, bármelyik pillanatban félelmetes csapás érheti Izraelt

Az izraeli csapatok túlnyomó többségét kivonták, de az IDF szóvivője bejelentette, hogy a Gázai övezet középső részén légicsapásokkal és mesterlövészek bevetésével likvidáltak több, még ott állomásozó erőkre fenyegetést jelentő iszlamista fegyverest. Az izraeli légierő megtámadott és lerombolt számos katonai épületet, állásokat és egyéb hadi infrastruktúrát, köztük alagutak lejáratait és rakétaindító állásokat, ahonnan korábban izraeli területre lövedékeket indítottak. Hán-Júnisz térségében megöltek egy terroristát, aki részt vett az október 7-i mészárlásban. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a csapatok kivonásának egyik oka, hogy egy segélyszállítmány elleni légicsapás félresikerült, több nyugati és amerikai állampolgár is életét vesztette, a művelet pedig jelentős nemzetközi nyomást helyezett a zsidó államra.

Nem kérdés, hogy a Hamászt fel kell számolni, de nem bármi áron. Palesztin oldalon már 35 ezer halottról beszélhetünk, és a háborúnak rengeteg civil áldozata van a Gázai övezetben. A korfából adódóan minden harmadik áldozat 14 év alatti gyermek. Hatalmas a nemzetközi felháborodás, ideértve az Izrael mellett álló országokat, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot is. A Hamász továbbra is élő pajzsként használja a civileket, tehát a halálos áldozatokért legalább annyira felelős, mint Izrael

– mondta Kaiser Ferenc, aki szerint a terroristáktól megtisztított északi területeken is egyre több a gerillaakció. A Hamász harcosai rajtaütésszerű támadásokat hajtanak végre az izraeli erőkkel szemben, a szakember szerint ezért indokoltak az ismételt műveletek a Gázai övezet középső részén.

„Egy dandár maradt a Gázai övezet déli részén, hogy egy záróvonalat képezzen, és a többséget ne engedjék vissza az északi területekre, vagy csak alaposan megszűrve. Ahogy a katonák mondják, ellenőrző-áteresztő pontokon átengedve, átvizsgálva engedjék őket vissza. Meg kell szervezzék, hogy bejussanak a segélyszállítmányok, legyen elég élelmiszer és innivaló, ha közben zajlanak a harcok, nagyon nehézkesen fog menni” – értékelte a szakértő az IDF erőinek jelentős kivonását az övezet déli részéről, hozzátéve, hogy hónapok óta tárgyalnak a felek amerikai, katari, illetve egyiptomi közvetítéssel leggyakrabban Kairóban, ezáltal valamilyen háttéralku is születhetett a kérdésben.

A siker esélye

Az NKE docense szerint Izraelnek egyre kevesebb az esélye arra, hogy valóban teljes mértékben fel tudja számolni a Hamász terrorszervezetet. Ha mégis sikerül, egy új, de hasonló szervezet fog megjelenni a Hamász romjain.

Izraelnek is be kell látnia, hogy nem tudja úgy megnyerni ezt a háborút, ahogyan elgondolta, annak ellenére, hogy hosszú évekre meggyengítette a Hamászt. Több tízezer ember családtagja sérült meg vagy lett a konfliktus áldozata. Gyakorlatilag kétmillió ember napi szinten éhezik, ők biztosan nem lettek Izrael barátai. A folyamat miatt a gyűlölet csak fokozódik, és a palesztinok között sokan potenciális öngyilkos merénylővé válhattak.

Kaiser Ferenc szerint be kell látni, hogy minél tovább tartanak a szárazföldi hadműveletek, a Gázai övezetben annál több áldozattal, nagyobb elkeseredéssel és radikalizációval kell számolnunk. A szakember emlékeztetett: a Gázai háború következtében fokozódik a radikális iszlám tanok, a dzsihadizmus terjedése. Úgy véli, az iszlám radikalizmus fokozódása Ciszjordániában és az iszlám világban már középtávon is nagyobb – és egyre nagyobb – fenyegetést jelent a zsidó államra nézve, mint maga a Hamász.

Véget nem érő háború

Kaiser Ferencet arról is kérdeztük, hogyan látja a Gázai háború lezárásának lehetséges forgatókönyveit és esélyeit. Szerinte a legegyszerűbb azt mondani, hogy a háború soha sem fog véget érni, legalábbis úgy biztosan nem, ahogyan egy klasszikus háború befejezéseként szoktak békét kötni és megegyezni a szemben álló felek.

Egy több mint 100 éves konfliktusról beszélhetünk, amelyben a hajtóerő egy hihetetlen gyűlöletspirál. Óriási a bizalomhiány, amiért mind a két fél rengeteget tett. Izraelnek valakivel meg kell majd egyeznie, de a Hamász elpusztításával párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy mégis kivel? Úgy tűnik, hogy a Hamász nem igazán érdekelt a békekötésben és a tűzszünetben, mert ha az lenne, akkor az izraeli műveletek szüneteltetése után nem indított volna nagyobb támadásokat

– fogalmazott az NKE docense, aki szerint a jelenlegi erőviszonyok ismeretében a Hamászt sem lehetne kihagyni a konfliktust lezáró megállapodásból. Izraelnek pedig figyelembe kell vennie, hogy nem lehet rossz viszonyban az összes szomszédjával és az egész arab világgal.

Az iráni válasz

Az iráni katonai fenyegetések árnyékában az izraeli védelmi vezetőkkel tárgyalt Michael Kurilla amerikai tábornok, az Egyesült Államok közel-keleti műveletekért felelős Középső Parancsnokságának (CENTCOM) parancsnoka. A cél az volt, hogy megvitassák az iráni támadás lehetőségére való felkészülést.
Az izraeli hadsereg jelentése szerint az amerikai és izraeli tisztviselők az elmúlt néhány napban kapcsolatba léptek egymással, miközben az április 1-i damaszkuszi légicsapás miatt Teherán lehetséges válaszára készülnek.

Az Izraelnek tulajdonított, az iráni konzulátus épületét sújtó damaszkuszi légicsapásban életét vesztette két iráni tábornok, és az iráni Iszlám Forradalmi Gárda több más tisztje. A Bloomberg szerint Irán nagy pontosságú rakétákkal és drónokkal indíthat csapásokat izraeli katonai és kormányzati létesítmények ellen, miután Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője megismételte fenyegetését, miszerint Izraelt meg kell büntetni. Ezzel párhuzamosan Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz Izrael biztonságának védelme érdekében.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin telefonon beszélt Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel, és hangsúlyozta számára az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy megvédje Izraelt Irántól és a térségben működő képviselőitől. Ugyanakkor az amerikai védelmi miniszter bírálta is Izraelt, mert nem értesítette előre a készülő damaszkuszi támadásról. A Pentagon szerint az előzetes információ a védelmi rendszerek megerősítéséhez vezetett volna, és Izraelt is segítené.

Mindeközben az IDF és a külföldi biztonsági szolgálat, a Moszad jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit arra az esetre, ha Teherán iráni területről támadná meg Izraelt. Az amerikai hírszerzés szerint napokon belül valószínűleg Izrael területe ellen irányul a csapás, és nem Izrael külföldi képviseletei ellen. Az iráni Forradalmi Gárda a hét elején számos lehetőséget kínált Ali Hamenei ajatollahnak. Az egyik forgatókönyv Izrael elleni közvetlen támadás volt közepes hatótávolságú rakétákkal. Hamenei az amerikai jelentés szerint még nem döntött, mert attól tart, hogy a közvetlen támadást követően Izrael nagyszabású ellentámadást indít az iráni infrastruktúra ellen.

Evidens, hogy egy ilyen arculcsapás után Irán bosszút akar állni. Erőt kell mutasson az iszlám világban is, de látnunk kell, hogy Izrael nagyon jelentős és hatékony rakétavédelmi rendszert épített. Iránnak nagyon nehéz lesz a zsidó állam területén csapást mérni, pláne olyan objektumokra, amelyeknek kritikus fontosságú a védelme. A kevésbé fontos izraeli területeket érheti rakétacsapás

– fűzte hozzá Kaiser Ferenc. A szakember úgy véli, hogy Iránnak az izraeli légvédelem fejlettsége miatt a sikeres támadás érdekében drága, közepes hatótávolságú rakétákat kell használnia, amiből biztosan nem áll rendelkezésükre több száz darab, éppen ezért nem tudnák túlterhelni a Vaskupolát, ahogyan azt a Hamász tette október 7-én.

„Izraelnek is nyilván válaszolnia kellene egy iráni csapásra, és egy újabb erőszakspirál venné kezdetét, az amerikai álláspont azonban biztonsági garanciákat ad Izraelnek. Az Egyesült Államok több milliárd dollárt szabadított fel a zsidó állam hadereje számára, hogy meg tudjon birkózni a jelenlegi helyzettel. Izrael és az Egyesült Államok aggódik, miközben Kína és Oroszország csak dörzsöli a tenyerét” – mondta Kaiser Ferenc.

(Borítókép: Rakéták bemutatója a Mosallah mecset mellett Teheránban, 2022. január 7-én. Fotó: AFP)