Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes

A lengyelek már több alkalommal is kritizálták a magyar kormány oroszbarátnak vélt politikáját az ukrajnai invázióval összefüggésben. A lengyel különleges műveleti erők (GROM) egykori parancsnoka, Roman Polko például azt is felvetette pár hónapja, nem bánná, ha Magyarországot kizárnák a NATO-ból, mert a magyarok hátráltatják a szövetség működését.

Az MTI beszámolója szerint Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes most arról beszélt, Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie abba, hogy feladja vétójogát az EU-ban. Szejna azt válaszolta: nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába.  

Hozzátette,

mert ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor a vétójog kétélű kard lesz”.

Andrzej Szejna kifejtette, fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról. „Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie” – jelentette ki.

Hozzátette azonban, hogy más témában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette, majd kijelentette:

Amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog.

Szejna konkrét példát nem említett ezzel kapcsolatban. Orbán Viktor egyébként legutóbb akkor élt a vétó eszközével, amikor tavaly év végén nem járult hozzá az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás átadásához. (Végül hosszas tárgyalások után, idén február elején mégis belement ebbe, miután állítása szerint megfelelő biztosítékokat kaptak arra, hogy „Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába”.)

Ezt megelőzően az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban is belengette a vétót a kormányfő, de (emlékezetes módon) végül inkább „kivonult egy kávéra”, amikor erről döntöttek. Ettől függetlenül Orbán Viktornak a jövőben még lesz alkalma megvétózni Ukrajna csatlakozását is. 

A lengyelek szerint változásra van szükség 

Szejna nyilatkozata előtt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter szerdán úgy fogalmazott ugyanebben a kérdésben: nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, de nem zárható ki, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést.

„A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt” – jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat kijelentette, amennyiben az EU „több mint harminc tagú hatalommá” akar válni, „hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!