Kiderült, mi köze volt Vlagyimir Putyinnak Alekszej Navalnij halálához

Alekszej Navalnij 2011-től közel tíz éven át Putyin egyik legnagyobb ellenlábasának számított, majd 2020-ban egy feltételezett mérgezés után kómába esett. 2021 januárjában tért vissza Oroszországba, ahol azonnal letartóztatták, majd 9 év börtönre ítélték csalás és a bíróság megsértése miatt, de megvádolták terrorizmusra való felhívással és a nácizmus rehabilitálásával is. 2023 augusztusában további 19 év fogházra ítélték, szélsőséges szervezet alapításában és finanszírozásában találták bűnösnek.

Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, Navalnij – aki 2021-től volt börtönben – februárban, 47 éves korában meghalt Oroszország 3. számú büntetőtelepén. A büntetés-végrehajtási intézmény közleménye szerint „A. Navalnij elítélt egy séta után rosszul lett, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét”. Az intézet egészségügyi dolgozói a helyszínre érkeztek, és sürgősségi orvosi csapatot hívtak hozzá. Mint írták, „minden szükséges újraélesztési eljárást elvégeztek, de ezek nem vezettek eredményre”. A sürgősségi ellátást végző orvosok megállapították az elítélt halálát – zárult a közlemény.

Az első híresztelések szerint vérrög okozhatta a tragédiát, de sokakban felmerült a gyanú, hogy a politikus halála esetleg nem volt véletlen, a nyugati világ legnagyobb része egyértelműen Oroszország elnökét tette felelőssé az ellenzéki politikus halálának ügyében.

Vlagyimir Putyin előzőleg azt mondta: az élet ilyen, nincs mit tenni

A Kreml korábban megismételte az orosz börtönhatóságok álláspontját, mely szerint Navalnij közvetlenül a halála előtt „rosszul érezte magát”, miután kiment a szabadba a szibériai büntetőtelepen, és összeesett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban, a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba, hogy az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, egyetlen feltétele az volt, hogy Navalnij a csere után ne térjen vissza Oroszországba.

Julija Navalnaja, az ellenzéki politikus özvegye Münchenben egy biztonsági konferencián vett részt – ahol olyan európai és amerikai vezetőkkel találkozott, mint Kamara Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke és Antony Blinken külügyminiszter –, amikor megjelentek a férje haláláról szóló hírek. Navalnaja célja a konferencián épp az volt, hogy felhívja a figyelmet férje ügyére és Oroszországnak a másként gondolkodók elleni fellépésére. Első reakciója az volt, hogy kijelentette, nem tudja, hogy hihet-e a híreknek, de „senki sem bízhat Vlagyimir Putyin kormányában, mert folyamatosan hazudnak. De ha igaz, hogy a férjem meghalt, akkor bíróság elé fogják állítani őket, és ez a nap hamarosan eljön”.

Gyanús események övezték a politikus halálát

A jelek szerint az orosz titkosszolgálat, az FSZB több tisztviselője látogatást tett a táborban mindössze két nappal azelőtt, hogy Navalnijt halottnak nyilvánították a magasan az északi sarkkörön fekvő Harpban lévő, „Polarnij Volk” nevű kietlen börtönben. Az illetékesek kikapcsolták és leszerelték az ottani biztonsági kamerák és lehallgatóberendezések egy részét. 

Emellett az a gyorsaság, amellyel a hatóságok bejelentették és kommentálták a távoli táborban történt tragédiát, ugyancsak megdöbbentő volt. Ez arra utalhatott, hogy Navalnij sokkal korábban halt meg, mint ahogy azt a Kreml állította.

Alig két perccel a 47 éves férfi hivatalos halálhíre után a börtönhatóságok egy régóta előkészítettnek tűnő sajtóközleményt tettek közzé. Négy perccel később a Telegramon egy államilag ellenőrzött csatorna azt állította, hogy a halál oka vérrög volt. És mindössze hét perccel később Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az első médiumoknak beszélt erről. Vagyis a halálhír rendkívüli gyorsasággal járta be a világot, a Kreml által terjesztve.

Az ellenzéki vezér halála után Oroszországban tömegek vonultak a politikai elnyomás áldozatainak emlékműveihez. Egy szál virággal kívánták leróni kegyeletüket, azonban úgy tűnt, hogy a Kreml nem nézte jó szemmel a gyűléseket, több mint 400 embert vettek őrizetbe a megemlékezéseken.

Most állást foglaltak az Amerikai Egyesült Államok hírszerző ügynökségei

Az Egyesült Államok hírszerző szolgálatai értékelték a rendelkezésre álló különböző információkat, beleértve a titkos hírszerzés eredményeit, valamint olyan nyilvános tények elemzését, mint Navalnij halálának időpontja, és hogy a halála hogyan árnyékolta be Putyin márciusi „választásait”.

A The Wall Street Journal forrásai azt állítják, hogy ezt az álláspontot „széles körben elfogadták a hírszerző közösségen belül, és több ügynökség is megosztotta, köztük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Nemzeti Hírszerzési Igazgatói Hivatal és a Külügyminisztérium hírszerzési egysége” is.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy 

tekintve, hogy az ellenzéki politikus hosszú éveken át célpontja volt az orosz kormánynak, politikai indíttatású vádak miatt bebörtönözték, és 2020-ban megmérgezték. Az tehát továbbra is nyitott kérdés, hogy kinek mekkora felelőssége van Navalnij halála miatt. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton kijelentette, hogy látta a The Wall Street Journal jelentését, amely szerinte „üres spekulációkat” tartalmaz. „Láttam az anyagot, nem mondanám, hogy kiváló minőségű anyag, amely figyelmet érdemel” – mondta a Kreml-szóvivő újságíróknak az Ukrajinszka Pravda szerint. Navalnij régi szövetségese és helyettese, Leonyid Volkov naivnak és nevetségesnek nevezte az Egyesült Államok következtetéseit. Korábban úgy fogalmazott: „Putyin megölte Alekszej Navalnijt. És most úgy döntött, hogy nem kell tovább színlelnie. Ő maga is megerősítette”.

A tragédia Magyarországon is heves reakciókat váltott ki

A politikus halálhíre az egész világon megrázta a közvéleményt, sorra reagáltak a magyar ellenzéki politikusok is, akik szerint egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök a felelős a történtekért. Megszólalt többek között Gyurcsány Ferenc, Donáth Anna, Fekete-Győr András, Cseh Katalin, Hadházy Ákos és Márki-Zay Péter is.

Februárban, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján a kormánypárti képviselők nem álltak fel, amikor a párbeszédes Tordai Bence napirend előtti felszólalásában arra kérte képviselőtársait, álljanak fel, és egyperces néma csenddel adózzanak az orosz ellenzéki vezető emléke előtt. Miután a kormánypárti képviselők és Kövér László házelnök ülve maradtak, Tordai úgy fogalmazott, szégyen, hogy a Fidesz Vlagyimir Putyin zsoldjában áll. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszontválaszában megköszönte a kormánypárti képviselőknek, hogy önmérsékletet tanúsítottak a Navalnij-ügyben.

Sovinisztáknak nem jár tisztelet. És aki patkányoknak nevezte a grúzokat a grúz–orosz háborúban, annak a tiszteletére nem állunk fel. Egyébként pedig nyugodjon békében

– jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Alekszej Navalnij halálával kapcsolatban.

Az ukrajnai háború fejleményeit szombaton is percről percre követjük ebben a cikkünkben.