Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton egy gazdasági témájú tanácskozáson közölte: az orosz gazdaság több mint három százalékkal növekedhet az év végéig.
„A gazdaság jelenlegi, valós állapota lehetővé teszi számunkra, hogy javítsuk a gazdaság fejlődésére vonatkozó előrejelzéseket. Sok szakértő már most azt mondja, hogy az idei év végére az orosz GDP több mint három százalékkal nőhet” – mondta az államfő a RIA Novosztyi szerint, majd azt is megjegyezte, hogy
januárban és februárban éves szinten hatszázalékos GDP-növekedést könyvelhettek el.
Az orosz elnök korábban, egy csütörtöki eseményen arról is beszélt, hogy tavaly 3,6 százalékkal nőtt az orosz GDP. Most azt is megjegyezte, hogy az ipari termelés februárban 8,5 százalékkal nőtt, ami jóval magasabb volt, mint a januári 4,6 százalékos növekedés. A feldolgozóiparnál is hasonló jelenséget tapasztaltak: ott januárban 7,5 százalék, februárban pedig 13,5 százalék volt a növekedés. „Eközben az infláció fokozatosan lassul” – mondta Putyin.
Arról már korábban is lehetett hallani, hogy még idén is nőhet az orosz gazdaság, de eddig a fentinél kisebb mértékű növekedést prognosztizáltak. A Putyin által közölt adatokat megerősíteni látszik az is, hogy a napokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is módosította az Oroszország gazdasági növekedésére vonatkozó adatait.
A nemzetközi intézet legfrissebb előrejelzésében azt írta:
az orosz gazdaság 3,2 százalékkal növekedhet a 2024-es évben.
Az IMF azt is megjegyezte, hogy a gazdasági növekedéshez elsősorban a katonai beruházások járulnak hozzá. A Kreml nagyjából 10,8 milliárd rubelt (ez kb. 43,2 milliárd forint) szán katonai költségekre a 2024-es évben.
Ugyanakkor az adatokat árnyalhatja az, hogy – mint a Financial Times is írta egy korábbi cikkében – az orosz gazdaságot most a hadiipari beruházások húzzák magukkal, és más területeken (pl. az autóiparban) jelentős visszaesés tapasztalható, illetve más problémák is sorjáznak, amelyek az orosz gazdaság sebezhetőségét jelzik.
Tévedés tehát Oroszország GDP-növekedéséből arra következtetni, hogy a szankciók kudarcot vallottak. Az erőforrások átcsoportosítása a háborúba álcázza a rendes gazdaság alulteljesítését
– írta a lap, hozzátéve: e nélkül az átcsoportosítás nélkül „a szankciók által okozott GDP-visszaesés sokkal nagyobb lett volna. Emellett a szankciók nem voltak átfogóak: az inváziót követően közel egy éven át Oroszország szankciók nélkül is értékesített olajat és gázt olyan árakon, amelyeket saját maga hajtott fel”.
Oroszország és Ukrajna elesett katonák holttesteit cseréltre ki pénteken – írja a The Kyiv Independent.
Az ügyben eljáró ukrán hatóság azt közölte, hogy 140 katona holttestét kapták vissza, akiknak nagy többsége (112 fő) a Donyecki területen harcolt. 20-an Luhanszkban, 5-en Szumiban, 2-en Zaporizzsjában, 1 fő pedig Herszonban esett el.
Az azonosítás után a védők holttestét átadjuk a családjuknak, hogy méltó módon eltemessék őket
– tették hozzá a közleményben.
A The Kyiv Independent azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi ilyen csere március 29-én volt, és akkor 121 katona holtteste került vissza az ukrán félhez. Az ukrán elnök februárban azt mondta, hogy 31 ezer katonájuk halt meg a háborúban, de a valós szám sokak szerint ennél jóval magasabb lehet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!