Az amerikai képviselőház által megszavazott segély nem nyeri meg a háborút Ukrajnának, de ahhoz elegendő lesz, hogy kitartsanak még egy ideig – erről írt az InfoStart legújabb elemző cikkében. „Egy évre elegendő tüzérségi gránátot kaphatnak” – nyilatkozta egy londoni újságnak Michael Kofman, a Carnegie Alapítvány kutatója. Éppen ezért úgy véli, hogy Kijev a segély hatására megnyugszik valamelyest, míg Moszkva egyre idegesebb lesz, hiszen Putyin arra számított, hogy a Nyugat belefárad Ukrajna támogatásába, és ezáltal simán megadásra kényszerítheti majd Ukrajnát.
Így Putyin csalódottsága hatalmas lehet jelenleg.
Főleg azért, mert ismét közeledik május 9, a győzelem napja, és megint nem értek el kulcsfontosságú eredményeket az orosz csapatok, így Putyin nem tud majd mivel kiállni a népe elé. Nyomulnak is előre a csapataik, de ez naponta körülbelül ezer halottat jelent orosz oldalról, ami hatalmas ár Csasziv Jar elfoglalásáért. Viszont ez nyithatja meg az utat Nyugat felé Moszkva számára, ezért áldozatot nem sajnálva nyomulnak előre a csapatok.
Pablo Fedosenko ezredes szerint az ukránok mérsékelten örülnek a segélynek, hiszen ők is tudják, hogy ezzel is csak ideig-óráig tudják tartani a frontvonalat, és a hírszerzők által május–júniusra prognosztizált újabb nagy orosz támadás így is hatalmas károkat okozhat a védelemben. Már ha az oroszoknak lesz ehhez elég technikájuk, hiszen az elmúlt két évben ők is rengeteget veszítettek (9 ezer harckocsit a szakértők szerint), és ha így folytatják, akkor maximum két évre elegendő haderejük maradt, amelyet fel tudnak használni.
Ehhez hozzátartozik, hogy Amerika és Európa fegyvergyártása év végére beérheti a hadiiparra átállt Oroszországét, és így még nagyobb bajba kerülhetnek Putyinék. Egyetlen esély mutatkozik most az oroszok előtt:
ha megszerzik a teljes légi fölényt, kihasználva az ukrán légvédelem hiányos gépparkját és gyengeségeit.
Ezen a nyomáson enyhítene, ha újabb Patriot rendszereket kapna Kijev, vagy ha megérkeznének az első F–16-os vadászgépek az országba. Viszont az emberhiányt ez sem ellensúlyozza, hiszen amiből Oroszországban szinte végtelen áll rendelkezésre, az Ukrajnánál fogyóeszköz: a katonák. Ráadásul se idő, se hely nincs kiképezni az újoncokat, így a frontvonalon harcoló egységeknek nincs lehetősége pihenni, tehát a helyzet minden fronton romlik.
Észt elemzők szerint félévente legalább 50 ezer katonát kéne veszítenie az oroszoknak, hogy Moszkva megfontolja a békét, de ez egyelőre távol áll a valóságtól, tehát az öldöklés folytatódni fog. Kirilo Budanov ukrán kémfőnök szerint minimum addig, amíg Putyin él és hatalmon van.
Az orosz fegyveres erők csapást mértek az ukránok főhadiszállására az Odessza központjában lévő Kulikovo tér közelében – közölte Szergej Lebegyev, a mikolajivi orosz ellenállás koordinátora kollégáira hivatkozva.
Három robbanás történt, a második nagyon erős robbanás a (tér) Kulikovo Polje irányában, ahol a Pivdeny (Dél – az ukrán fegyveres erők egyik hadműveleti parancsnoksága) székháza található
– mondta Lebegyev, aki szerint sok mentőautó ment abba az irányba, ahol a támadás történt. A Kulikovo tér körül mindent lezárt a katonaság és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU). A két csapás között egy légvédelmi rakétát hallottak a Skolnyij repülőtér irányából, majd egy kevésbé erős robbanás hallatszott.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!