Óriási a Rafah elleni ostrom tétje

„Látnunk kell, ahhoz, hogy teljes mértékben fel lehessen számolni a Hamászt, nem elegendő tüzérségi tűzzel és bombákkal támadni Gázát, oda kell menni és gyakorlatilag fel kell számolni a terroristasejteket, a katonai bázisokat, a különböző raktárakat, valamint likvidálni kell vagy minimum el kell fogni azokat a vezetőket, akik a Hamászt irányítják” – mondta az Indexnek Tálas Péter, a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa, mielőtt az izraeli hadikabinet egyhangúlag úgy döntött volna, hogy Izrael folytatja a rafahi hadműveletet annak érdekében, hogy katonai nyomást gyakoroljon a terrorszervezetre túszaink szabadon bocsátásának és a háború más céljainak elősegítése érdekében.

„Noha a Hamász javaslata messze áll Izrael követeléseitől, Izrael küldöttséget fog küldeni a közvetítőkhöz egy olyan megállapodás feltételeinek kidolgozására, melyek Izrael számára elfogadhatóak” – közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala. A dokumentum szerint még nagyon messze vannak a megegyezéstől, de nem lehet nemet mondani a Hamász válaszára, és ezért delegációt küldenek Kairóba, másrészt tovább folytatják a rafahi művelet előkészületeit. A hadikabinet összehívását Herci Halevi vezérkari főnök és Joáv Galant védelmi miniszter kezdeményezte.

A fegyverszüneti tárgyalásokhoz közel álló amerikai forrás azt közölte a ynet portállal, hogy Izrael továbbra is támadást tervez Rafahban, de az Egyesült Államok elkötelezte magát annak megállítására.

Tálas Péter szerint a civilek evakuálásával összeegyeztethetőek a jelenlegi tárgyalások, hiszen a tervezett tűzszüneti megállapodásnak is részét képezte, hogy a délre menekült palesztinok visszatérhessenek az övezet északi és középső területére. Az IDF arra utasította a civileket, hogy meneküljenek a tengerparti al-Mavaszi negyedbe vagy Hán-Júnisz környékére.

A zsidó állam hadseregének becslése szerint mintegy százezer palesztinnak kell elköltöznie a „korlátozott evakuálás” során, bár arról nem nyilatkoztak, hogy ez a Rafah elfoglalására való felkészülés része lenne. A humanitárius övezetet kiterjesztették al-Mavaszira, ahol sátorvárost állítottak fel, élelmiszerraktárakat emeltek, és létrehoztak egy tábori kórházat is. Kijelentették, hogy a kiürítés fokozatosan, a változó helyzetértékeléseknek megfelelően fog haladni.

Hogyan különböztetik meg a terroristákat a civilektől?

„Nem tudhatjuk, hogy Izrael képes lesz-e kiszűrni a terroristákat a távozó tömegből, de valahogy meg kell próbálniuk. Ellenőrzéseket kell bevezetniük, hogy semmiféleképpen se távozhassanak fegyverekkel vagy robbanóeszközökkel. Ismeretes, hogy az izraeli hadsereg mesterséges intelligenciát is felhasznál a terroristák azonosítására, hogy ezt mekkora sikerrel teszik, az erősen vitatott. Az IDF feltételezései szerint négy Hamász-zászlóalj tartózkodik Rafahban, valamint az övezetbe hurcolt, még életben lévő túszok is itt találhatóak. Jelentős probléma, hogy további két Hamász-zászlóaljról úgy tudják, hogy az övezet középső részén fekvő menekülttáborokban rejtőzködnek” – fogalmazott Tálas Péter.

„Nagyon kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy milyen mértékben sikerült felszámolni a Hamász hírhedt alagútrendszerét. Különböző tervek születtek arra vonatkozóan, hogy miként pusztítják el, de a fő probléma kettős: egyrészt, a túszok miatt az IDF-nek nagyon meg kell fontolnia, milyen lépéseket tesz, mindez igaz Rafah esetében is. Nem tudjuk, hogy mennyien maradtak életben közülük. Vannak, akik százharminc emberről, mások pedig már csak száz alatti létszámról beszélnek. Az alagútrendszer vagy Rafah elleni támadással a túszok életét is veszélyeztetik. Másrészt a szakértők szerint még hosszú hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhat az alagutak felszámolása” – jelentette ki a John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa, hozzátéve, hogy Izraelnek minden egyes hadműveletet alaposan elő kell készítenie.

„A jelenlegi izraeli kormány számára a Hamász hatalomban maradása nem alternatíva” – fűzte hozzá.

A Rafah elleni hadművelet jelenti a háború lezárását?

Tálas Péter szerint a Rafah elleni hadművelet esetében nemcsak az a fő kérdés, hogy döntő mértékben meggyengül-e a Hamász Gázában, hanem az is, hogy ki fogja irányítani a háború lezárását követően az övezetet.

„Nem látok olyan politikai szereplőt, aki a jelenlegi izraeli kormánynak elfogadható lenne, mint az övezet irányítója. Nem hiszem, hogy Rafah ostromával lezártnak tekintenék a háborút. Látható, a Netanjahu-kormány arra törekszik, hogy minél inkább elhúzza a háború lezárását, hiszen a konfliktus végével el kell számolnia a Hamász október 7-i terrorakciója kapcsán elkövetett hibákkal, aminek a végén valószínűleg megbukik a zsidó állam jelenlegi vezetése. A döntő kérdés az, hogy az izraeli belpolitikában milyen folyamatok várhatóak, illetve a szövetségesek hogyan reagálnak a háború újabb fejleményeire” – fűzte hozzá a biztonságpolitikai szakértő.

Úgy véli, hogy még számos megválaszolatlan kérdés övezi a háború lezárásának, a konfliktus megoldásának forgatókönyvét. Nem csak az a kérdés, hogy ki fogja irányítani az izraeli erők kivonulása után a Gázai övezetet, hiszen valakinek finanszíroznia is kell a terület újjáépítését.

Eddig a pontig Rafah volt az egyetlen olyan város, ahol nem került sor katonai műveletre. Egyelőre senki sem építette újjá a lerombolt településeket, azt sem tudjuk még, milyen hatása lesz a palesztin társadalomra annak, hogy szétlőtt és lebombázott területre engedik vissza a civileket

– fogalmazott Tálas Péter.

António Guterres ENSZ-főtitkár a rafahi hadművelet megkezdésekor úgy nyilatkozott: „Még egyszer hangsúlyozom sürgős felhívásomat az izraeli kormányhoz és a Hamász vezetéséhez, hogy tegyék meg a szükséges további kilométert a megállapodás eléréséhez és a jelenlegi szenvedés megállításához.”

„Nagyon aggódom az olyan jelek miatt, miszerint küszöbön állhat egy nagyszabású hadművelet Rafahban. Már látjuk az emberek mozgását, sokan közülük kétségbeejtő humanitárius helyzetben vannak, és többször is kitelepítették őket. Biztonságos helyet keresnek, melyet oly sokszor megtagadtak tőlük” – tette hozzá a főtitkár, és emlékeztette a feleket, hogy a civilek védelme kiemelten fontos a nemzetközi humanitárius jogban.

(Borítókép: Egy palesztin gyermek egy házra mért izraeli csapás helyszínén a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2024. május 5-én. Fotó: Hatem Khaled / Reuters)