A balti államok és Lengyelország hatóságai engedélyezhetik a csapatok bevonulását Ukrajnába, ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában – adta hírül az Unian a Der Spiegel című német lapra hivatkozva.
A német lap szerint egy kül- és biztonságpolitikai konferencián a balti államok képviselői figyelmeztették a német tisztviselőket arra, hogy milyen következményekkel járhat Berlin politikája. Németország ugyanis elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.
Az érvelésük a következő: ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában – mert a Nyugat csak félig-meddig támogatja Kijevet –, a helyzet drámaian eszkalálódhat. Ebben az esetben Lengyelország és a balti államok nem fogják megvárni, hogy orosz csapatokat vezényeljenek a határaikra, hanem maguk küldenek csapatokat Ukrajnába. És hogy ez mit fog jelenteni, az világos: a NATO a háború részesévé válik
– írta a lap.
Kiemelték, hogy ez az a forgatókönyv, amelytől Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök tart. „Azok, akik korlátozni akarják ezt a háborút, valójában azt kockáztatják, hogy kicsúszik a kezükből az irányítás” – jegyezte meg a Spiegel.
Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök február végén a párizsi Ukrajna-konferencián felvetette, hogy egyes nyugati államok, ha nem is a NATO nevében fellépve, de csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Az európai NATO-tagállamok többsége szélsebesen elhatárolódott az eszkalációt jelentő ötlettől, a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg és a Fehér Ház is tagadta, hogy ilyen lépést terveznének. Ezt az ötletet csupán a balti államok és Lengyelország támogatta.
Egy szudáni tábornok, Jasszer al-Atta szombaton adott tájékoztatása szerint Oroszország fegyverekért és lőszerekért cserébe üzemanyagtöltő kikötőt kért a Vörös-tengeren, amiről hamarosan alá is írják a megállapodásokat – írja az MTI.
A két állam még Omár el-Basír korábbi elnök idején írt alá egy haditengerészeti támaszpontról szóló megállapodást, de a hadsereg vezetői később felülvizsgálat alá vették a tervet, amely azóta sem valósult meg.
Kijev közelében történt az eset. Sztanyiszlav Moszkovszkij ukrán sorköteles állampolgárt állítólag a kijárási tilalom előtt egy járőr vette őrizetbe. Ezután a férfit egy toborzóközpontba vitték, állítólag nem tanúsított ellenállást.
Ismerősei szerint ott megverték, személyes tárgyait elvették, és reggelig ott tartották. Ezután Moszkovszkijt erőszakkal elvitték egy orvosi vizsgálatra Visneve külvárosába, ahol, miközben megpróbált kapcsolatba lépni egy ügyvéddel, a férfi telefonját elvették.
Amikor az ügyvéd és egy nyomozócsoport a helyszínre érkezett, kiderült, hogy a férfi felvágta az ereit, és hogy a rendfenntartó erők ne lássák, kidobták az utcára.
Az ukrán média szerint a férfi életben van, ellátták, bekötötték a kezét, és jegyzőkönyveket készítettek, többek között az „öngyilkossághoz vezető” cikkely alapján.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte, hogy 23 ezer poszttraumás stresszzavarban (PTDS) szenvedő beteget tartanak nyilván az elektronikus egészségügyi rendszerben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó szombaton.
2023-ban 23 ezer személy szerepelt ezzel a diagnózissal az elektronikus egészségügyi rendszerben
– mondta Ljasko (a PTSD-ben szenvedők száma a valóságban ennél jóval magasabb is lehet).
A miniszter megjegyezte, hogy a PTSD kezelhető, bár nem egyszerű folyamat, ezért bizonyos tünetek esetén pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni a további szövődmények elkerülése érdekében. Közölte azt is, hogy a betegség kezelése sokkal hosszabb és nehezebb, mint a megelőzés.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!