2024. június 14. 21:00
Németország
Skócia

Oroszország elsöprő támadásra készülhet, Zelenszkij megkongatta a vészharangot

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Index
2024.05.26. 21:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

  • Ukrajnának joga van arra, hogy a Svédország által küldött fegyvereket Oroszország ellen bevesse – közölte vasárnap Paul Johnsen, az ország védelmi minisztere az Unian szerint. 

    A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van arra, hogy katonai akcióval védekezzen, ha betartja a háborús törvényeket. Svédország támogatja a nemzetközi jogot és Ukrajna önvédelemhez való jogát

    – áll Paul Johnsen közleményében. 

    Mint írtuk, a német kancellár elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen. Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap. 

  • A balti államok és Lengyelország hatóságai engedélyezhetik a csapatok bevonulását Ukrajnába, ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában – adta hírül az Unian a Der Spiegel című német lapra hivatkozva. 

    A német lap szerint egy kül- és biztonságpolitikai konferencián a balti államok képviselői figyelmeztették a német tisztviselőket arra, hogy milyen következményekkel járhat Berlin politikája. Németország ugyanis elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen.

    Az érvelésük a következő: ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában – mert a Nyugat csak félig-meddig támogatja Kijevet –, a helyzet drámaian eszkalálódhat. Ebben az esetben Lengyelország és a balti államok nem fogják megvárni, hogy orosz csapatokat vezényeljenek a határaikra, hanem maguk küldenek csapatokat Ukrajnába. És hogy ez mit fog jelenteni, az világos: a NATO a háború részesévé válik

    – írta a lap.

    Kiemelték, hogy ez az a forgatókönyv, amelytől Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök tart. „Azok, akik korlátozni akarják ezt a háborút, valójában azt kockáztatják, hogy kicsúszik a kezükből az irányítás” – jegyezte meg a Spiegel.

    Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök február végén a párizsi Ukrajna-konferencián felvetette, hogy egyes nyugati államok, ha nem is a NATO nevében fellépve, de csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Az európai NATO-tagállamok többsége szélsebesen elhatárolódott az eszkalációt jelentő ötlettől, a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg és a Fehér Ház is tagadta, hogy ilyen lépést terveznének. Ezt az ötletet csupán a balti államok és Lengyelország támogatta.

  • A Nyugaton érzett kilátástalanságra utalnak azok az amerikai hivatalos bejelentések, amelyek szerint Kijevnek engedélyezni kell orosz területen lévő célpontok támadását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.

    Az én értelmezésem szerint ezek a kijelentések bizonyos értelemben a reménytelenséget tükrözik, és azt a felismerést, hogy a szokásos tisztességes eszközökkel, amelyeket a nemzetközi jog szerint még a harci cselekmények során is alkalmaznak, nem fogják elérni a céljukat. Ez agóniára hasonlít

    – mondta Lavrov, aki szerint az Egyesült Államok célul tűzte ki Oroszország megerősödésének megakadályozását és feltartóztatását. Mint mondta, amerikai politikusok komolyan beszélnek arról, hogy Oroszországot „dekolonizálni” vagy „feldarabolni” kell.

    Amikor megmutattuk, hogy ezt nem tűrjük, és nem hagyjuk, hogy Ukrajnát a biztonságunk elleni közvetlen fenyegetésként használják fel, eszközként arra, hogy a történelmi orosz földeken mindent elpusztítsanak, ami orosz, akkor kezdtek el ilyen döntéseket hozni

    – hangoztatta.

    Korábban Lavrov azt állította, hogy amerikai és más nyugati fegyvereket valójában már vetettek be orosz területen, elsősorban polgári infrastruktúra és a lakónegyedek ellen – írta az MTI.

    A The New York Times című amerikai lap május 23-án arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolni fogja Joe Biden elnöknek, hogy oldja fel annak tilalmát, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyverekkel mérjen csapást orosz területre.

  • A német kancellár elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen. Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap az MTI szerint. 

    A német fegyverszállítmányokra vonatkozóan világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával. Legalábbis ez a feltételezésem

    – mondta. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”. Szerinte az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak.

    Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen. Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban részt vevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel.

    Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.

    Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben

    – húzta alá, azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.

    Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU)  védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is tovább ment, és azt követelte, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.

    Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire

    – mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén, például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

    Scholz mindazonáltal vasárnap közölte, a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének. Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívást intézett a világ vezetőihez, hogy segítsenek Ukrajna légvédelmében − közölte az Ukrainszka Pravda

    Mindannyian tudjuk, kivel van dolgunk. Oroszországot olyan emberek uralják, akik normává akarják tenni az emberek meggyilkolását, a városok és falvak elpusztítását, a nemzetek megosztását és a nemzeti határok erőszakos eltörlését. Nincs olyan nemzet, amely pusztán saját erőfeszítéseivel megállíthatna egy ilyen háborút. Szükség van a világ vezetőinek részvételére

    − fogalmazott. 

  • A Moszkvában kiadott vasárnapi hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1600 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt napon. Azt írták, a hatból öt frontszakaszon előrenyomultak az orosz erők, és három ukrán ellenrohamot vertek vissza. 

    A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett hét lőszerraktárt, kilenc páncélozott harcjárművet, köztük egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy Krab lengyel önjárót, valamint hat amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, öt amerikai ATACMS operatív-taktikai rakétát, amerikai HIMARS és cseh Vampire sorozatvetők 32 rakétáját, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 41 drónt.

  • Tegnap este orosz csapatok sorozatos támadást hajtottak végre katonai és energetikai létesítmények ellen a Hmelnyickij régióban található Sztarokonsztantyinov városában – mondta az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökségnek Nikolajev koordinátora, Szergej Lebegyev.

    Elmondása szerint az egyik csapás egy katonai repülőteret ért.

    A sztarokonsztantyinovi katonai repülőtér folyamatosan az orosz csapások célpontjává válik. Lebegyev szerint amerikai F–16-os vadászgépek fogadására készülnek ott. A katonai repülőtér területén bombaraktár, gyakorlópálya, valamint vasbeton- és aszfaltgyárak, a regionális fogyasztói szövetség raktárai és egy elektromos alállomás található.

    Az Index az információt nem tudta független forrásból ellenőrizni. 

  • A kurszki régió egyik lakosa egy ukrán drón támadása következtében légnyomást kapott, egy másik nő pedig megsebesült az ukrán fegyveres erők lövöldözése közben – jelentette Alekszej Szmirnov megbízott kormányzó a Telegram-csatornáján.

    A Korenyevszkij járásbeli Vnyezapnoje községben egy dróntámadás következtében agyrázkódást kapott egy terepen dolgozó gépkezelő, aki megkapta a szükséges orvosi ellátást

    – írta.

    Az ügyvezető kormányzó szerint egy másik helikopter a szomszédos Gordejevka faluban a földeken dolgozó berendezéseket támadta meg. Az ott dolgozó gépkezelők nem sérültek meg, két traktor viszont megrongálódott − közölte az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség.

    Az információt az Index független forrásból nem tudta ellenőrizni.

  • Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár Pavel Zarubin újságírónak adott interjújában az államfő elfoglaltságáról beszélt − közölte az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség. 

    A szó jó értelmében abszolút munkamániás. Az elnök mindennap jóval éjfél után fejezi be a munkát

    – mondta a videóban, amelyet Zarubin a Telegram-csatornáján tett közzé.

    A sajtótitkár szerint a mostani időszak nagyon energikus erőfeszítéseket igényel az államfőtől.

  • Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke vasárnapi Telegram-bejegyzésében hangot adott álláspontjának, hogy hivatali idejének lejártával Volodimir Zelenszkij megszűnt Ukrajna törvényes elnöke lenni, és hogy a vele kötött bármilyen megállapodás érvénytelen.

    Az MTI tájékoztatása szerint azzal vádolta meg Zelenszkijt, hogy a hatalma elvesztésétől tartva törölte az idei elnökválasztást az országban, és azt fejtegette, hogy szerinte ebben az esetben minden hivatkozás a hadiállapotra ellentmond Ukrajna alkotmányának.

    Az orosz házelnök szerint a „bábdiktátornak” nincs joga mozgósítást elrendelni, az embereket háborúba küldeni, és a katonai szolgálatra mobilizált ukrán állampolgároknak ma haza kell térniük.

    Megismételte, hogy Moszkva szemszögéből Ukrajna már 2014-ben megszűnt jogállamként létezni, amikor „Washington és Brüsszel véres államcsínyt hajtott végre Kijevben, nácik keze által”, azokat pedig, akik a fordulattal nem értettek egyet, „rács mögé vetették, megölték, élve elégették”.

  • Az orosz csapatok átvették az irányítást Beresztovoje község felett a harkivi régióban – jelentette az orosz védelmi minisztérium.

    A nyugati csapatcsoport egységei sikeres katonai műveletek eredményeként felszabadították a harkivi régióban található Beresztovoje falut

    – áll a jelentésben, melyet az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség tett közzé. 

    Az információt az Index független forrásból nem tudta ellenőrizni. 

  • Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese X-oldalán reagált Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azon szavaira, miszerint az USA állítólag azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy megsemmisíti az északi katonai körzetben lévő erőit, ha atomfegyvereket vet be.

    „A Blinken nevű furcsa, idegenszerű lény lengyel megfelelője, akinek a jelek szerint sokkal hangzatosabb a vezetékneve, Sikorski úgy döntött, hogy ráijeszt saját gazdáira. Kijelentette: az amerikaiak azt mondták az oroszoknak, hogy ha felrobbantotok egy atombombát, még ha nem is öl meg senkit, mi az összes célpontotokat [állásaitokat] Ukrajnában hagyományos fegyverekkel fogjuk eltalálni, mindet megsemmisítjük” – kezdte bejegyzését az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.

    Először is, a jenkik eddig semmi ilyesmit nem mondtak, mert óvatosabbak, mint a lengyelek. Másodszor, egy amerikai csapás a mi célpontjainkra egy világháború kezdetét jelenti, és ezt minden külügyminiszternek – még egy olyan országénak is, mint Lengyelország – fel kellene ismernie. Harmadszor pedig, tekintettel arra, hogy egy másik lengyel, Duda nemrég bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket akar telepíteni Lengyelországban, Varsó sem marad ki ebből, és biztosan megkapja a maga részét a radioaktív hamuból

    – fogalmazott Dmitrij Medvegyev. Hozzátette: „a lengyelek neheztelnek, már több mint 400 éve így van ez...”

    Sikorski szavait az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova is kommentálta, aki azt tanácsolta a lengyel miniszternek, hogy beszéljen inkább Washington szerepéről az Északi Áramlat felrobbantásában – írja a RIA Novosztyi.

    A Kreml többször kijelentette, hogy Moszkva nem tervezi atomfegyverek bevetését – írja az orosz hírportál. Vlagyimir Putyin szerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei. Oroszország ellenségeinek tudniuk kell, hogy Oroszország rendelkezik ilyen fegyverekkel, de ez senkit sem fenyeget – hangsúlyozta az elnök az orosz médium szerint.

  • Az orosz hadsereg idő előtt indította el offenzíváját a Harkivi területen, amely kudarcot vallott – közölte a washingtoni Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet.

    Elemzőik szerint az, hogy az orosz fél korlátozott erőkkel, elégséges tartalék nélkül indította el a támadást, azt eredményezte, hogy a kezdeti sikerek után az előrenyomulás üteme lelassult. „A tempó ilyen mértékű csökkentése valószínűleg taktikai lehetőségeket biztosít az ukrán erőknek az ellentámadásokhoz, bár az ukrán erők még nem folytatnak olyan, korlátozott célú ellentámadási műveletet, amelynek célja az orosz erők teljes kiszorítása a Harkivi terület északi részéről” – írták.

    Megjegyezték azt is, hogy a jelek szerint az oroszok most az északi hadseregcsoportjukat próbálják megerősíteni azért, hogy ismét intenzív műveleteket hajthassanak végre a régióban. Mint írták, egyes jelentések szerint az orosz félnek a támadás előtt végül csak 35 ezer katonát sikerült összevonnia a harkivi régió határ menti részén, miközben állítólag 50-70 ezer katonát akartak volna összevonni a térségben. 

    Az ISW kutatói úgy vélik, hogy

    az orosz fél azért indította el idő előtt az offenzívát, mert még az újabb amerikai támogatások beérkezése előtt akarta végrehajtani a műveletet.

    Értékelésük szerint azonban az oroszok az idő előtt kezdéssel többet ártottak maguknak. „Az ukrán erők mostanra védelmi pozíciókat foglaltak el a térségben, és az orosz erők valószínűleg elhasználták taktikai lehetőségüket arra, hogy viszonylag gyors előnyre tegyenek szert az enyhén tartott állások ellen ezen a területen” – írták. 

  • Az ukrán rendőrség közzétett egy videófelvételt arról az orosz csapásról, amely egy harkivi barkácsboltot ért szombaton.

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat harkivi nyomozórészlegének vezetője közölte,  hogy hét embert még eltűntként keresnek a helyszínen, és sok megtalált holttestet még nem azonosítottak. 

    Az Ukrajinszka Pravda szerint a csapásnak már legalább 14 halálos áldozata van. A helyi hatóságok azt kérik az emberektől, hogy akiknek valamely rokonuk az eltűntek közt van, azok adjanak DNS-mintát, hogy felgyorsítsák a helyszínen talált holttestek azonosítását.

  • Oroszország újabb csapatösszevonást hajt végre Ukrajna északi határa közelében a Harkivi területen zajló offenzíva közepette – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 26-án a világ vezetőihez intézett videóbeszédében.

    Az orosz csapatok május 10-én indítottak újabb offenzívát a Harkivi terület északi részén. A moszkvai erőknek a jelentések szerint sikerült tíz kilométerre előrenyomulniuk a térségben, de az első védelmi vonal megállította őket.

    „Oroszország az egyetlen forrása az agressziónak, és folyamatosan igyekszik kiterjeszteni a háborút. Épp most védjük magunkat innen hatvan kilométerre egy újabb orosz offenzívakísérlettől” – mondta az ukrán elnök.

    Oroszország támadóműveletekre készül, és innen kilencven kilométerre újabb csapatok gyülekeznek határunknál. Aki mindezt megteszi, az nem akar békét

    – fogalmazott Ukrajna elnöke a hét ember halálát okozó május 23-i orosz csapásban megsemmisült harkivi nyomdában rögzített beszédében.

    Volodimir Zelenszkij kifejezte kétségét afelől, hogy Oroszország kész a párbeszédre a békéről. „Ukrajnának van a világon a legnagyobb tapasztalata arról, milyen megtévesztést alkalmaz Oroszország a tárgyalásokon. Oroszország megtévesztéssel fedezte a háború előkészítését is” – emlékeztetett az államfő.

    Ukrajna elnöke a világ vezetőire számít, Joe Bidenhez és Hszi Csin-pinghez fordult

    Az ukrán elnök úgy látja, hogy Oroszországot olyan emberek vezetik, akik normává akarják tenni az emberéletek, a városok és falvak elpusztítását, a népek megosztását és az államhatárok háború általi eltörlését. „Nincs olyan nemzet, amelyik csak a saját erőfeszítéseivel tudna megállítani egy ilyen háborút. Szükségünk van a világ vezetőinek részvételére” – intézett felhívást Zelenszkij.

    Az ukrán elnök felkérte Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy vegyenek részt a június 15-én kezdődő svájci békecsúcson.

    Kérem, mutassanak vezető szerepet a béke – a valódi béke és nem csak a csapások közötti szünet – előmozdításában. A globális többség erőfeszítései jelentik a legjobb garanciát arra, hogy minden kötelezettségvállalás teljesülni fog

    – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

    Egyúttal jelezte, hogy eddig már több mint 80 ország erősítette meg részvételét az értekezleten. Bár Oroszországot nem hívták meg a csúcstalálkozóra, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy Kína részvétele nagyon fontos lenne, és Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai küldöttek is részt vegyenek az eseményen.

    A csúcstalálkozó középpontjában Ukrajna 10 pontos békeformulája áll majd, egy olyan terv, amelyet először Zelenszkij vázolt fel 2022 őszén, és amely az orosz csapatok teljes kivonását követeli a megszállt ukrán területekről.

    Komoly veszélyben Harkiv, Ukrajna második legnépesebb városa

    Zelenszkij emlékeztette a világ vezetőit arra, hogy Harkiv városában jelenleg is több mint egymillió ember él, és Oroszország harmadik éve napi szinten bombázza és lövi ezt a várost, főként Sz–300-as rakétákkal, amelyek amúgy légvédelmi eszközök, Moszkva viszont földi célpontok ellen, „válogatás nélküli pusztításra” használja őket.

    Az államfő felmutatott egy megégett könyvet a napokban orosz rakétákkal romba döntött harkivi nyomdából, és kijelentette:

    ezért van szükség globális erőfeszítésekre, egy békecsúcsra olyan vezetők részvételével, akiket Oroszország nem tud megtéveszteni. Egy csúcstalálkozóra, amely megmutatja, hogy a világon ki akarja valójában befejezni a háborút, és nem csak tűzszünetet hirdetni, amelyet minden bizonnyal megsértenek az orosz rakéták és tüzérség, ahogy ez már több tucatszor megtörtént.

    Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap az X-en közzétett bejegyzésében a harkivi barkácsáruház elleni, szombati orosz támadással kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az ukrán légvédelem megerősítése és az Oroszországi Föderáció katonai célpontjaira irányuló csapások engedélyezése a legjobb módja az orosz támadások megelőzésének. A miniszter szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „bármilyen hazugságot terjeszthet, de tettei magukért beszélnek”. „Ukrajna partnereinek két módjuk van az ilyen támadások megakadályozására. Az egyik, hogy több Patriot és egyéb légvédelmi rendszert biztosítanak Ukrajnának, a másik: Ukrajnának le kell lőnie az orosz harci repülőgépeket, mielőtt bombákat dobnak Harkivra és más városokra” – fogalmazott Kuleba az MTI szerint.

    Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicjai terület kormányzója a Telegramon közölte, hogy három ember megsérült a régióban az éjszakai orosz csapás következtében. A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy lakóházakat ért a támadás, és negyven embert evakuálni kellett. Az ukrán légierő beszámolója szerint vasárnapra virradóra Oroszország 14 rakétával és több mint harminc drónnal támadta Ukrajnát, ebből 12 rakétát és 31 Sahíd csapásmérő drónt sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie.

  • A harctéri helyzetet nyomon követő ukrán DeepState projekt – amelynek közléseit az ukrán közvélemény is mérvadóként tartja számon – közölte, hogy az orosz csapatok megszállták Umanszke települését.

    Az ellenség elfoglalta Umanszkét, és Ivanovka felé nyomult előre

    – írták posztjukban.

    Ezzel kapcsolatban az ukránpárti közösségi oldalak is elismerték, hogy a hadsereg még nem erősítette meg a fentieket, de képi bizonyítékok alapján igazolható, hogy Umanszke nagy része már orosz kézen van.

    Julian Röpcke, a Bild haditudósítója arra is emlékeztetett saját posztjában, hogy egy faluról van szó, amelyért nagyjából hat hete kezdődtek harcok.

  • Szombaton az oroszok mintegy 1110 katonát, egy repülőgépet és 12 harckocsit vesztettek az Ukrajna területén zajló háborúban – számolt be az Ukrajinszka Pravda az ukrán vezérkar jelentése alapján. 

    A jelentés szerint az oroszok mintegy 1110 embert, 12 harckocsit, 17 páncélozott harcjárművet, 24 tüzérségi rendszert, 1 MLRS rakéta-sorozatvető rendszert, 1 repülőgépet, 11 pilóta nélküli repülőgépet, 31 gépjárművet és 7 egységnyi különleges felszerelést veszítettek el. Az ukrán kimutatás szerint ezzel 501 ezer fő felett jár az oroszok embervesztesége.

    Az ukránok által az oroszokról közölt számokat független forrásból nem lehet megerősíteni (ahogy az oroszok által az ukránokról közölt veszteségi adatokat sem), és könnyen lehet, hogy e számok túlzóak. 

  • Miután a The New York Times arról számolt be, hogy Oroszország egyre gyakrabban zavarja az ukrán Starlink-szolgáltatást, Elon Musk május 24-én az X-en közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy a SpaceX jelentős erőforrásokat fordít az orosz zavarási erőfeszítések elleni küzdelemre” – idézi a The Kyiv Independent

    Elon Musk SpaceX cége nem sokkal az ukrajnai háború 2022. februári kitörése után kezdte el biztosítani a Starlink terminálokat Ukrajnának. Tavaly Ukrajna azt közölte, hogy mintegy 42 ezer terminál működik a hadsereg, a kórházak, a vállalkozások és a segélyszervezetek körében.

    Starlinket – amely a cellás vagy rádiós jelekhez viszonyított kiváló biztonságáról ismert  kulcsfontosságúnak tartják az ukrán műveletekhez. A Pentagon tavaly megállapodást kötött a SpaceX-szel, hogy anyagilag támogatja az ukrán hadsereg hozzáférését.

    A The New York Times szerint az oroszok a Harkiv környéki offenzívában az ukránok által használt Starlink működésében széles körű kiesést okoztak, ami megzavarta a katonák kommunikációs, hírszerzési és dróntámadási képességeit.

    Az amerikai Pentagon megakadályozza, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai harctéren üzemeltetett Starlink internetes terminálokat használja – mondta John Plumb, az amerikai védelmi minisztérium űrpolitikáért felelős helyettes védelmi minisztere a Bloombergnek adott május 9-i interjújában, bár azt nem részletezte, hogyan.

  • Több mint 80 állam erősítette meg részvételét a júniusi, svájci békecsúcson, továbbra is együttműködünk a vezetőkkel. Köszönjük mindenkinek, aki valóban segíti a világot  – idézte Zelenszkijt az RBK Ukrajina.

    Zelenszkij szerint nagy szükség van a globális erőfeszítésekre – egy békecsúcsra olyan vezetők részvételével, akiket Oroszország nem tud megtéveszteni – jelentette ki.

    A békecsúcsot június 15–16-án tartják Svájcban. Ukrajna és Svájc összesen több mint 150 országot hívott meg az eseményre, míg az Orosz Föderáció nem kapott meghívót. Tegnap vált ismertté, hogy Elefántcsontpart is részt vesz az első, Ukrajnával kapcsolatos globális békecsúcson.

    Megjegyzendő, hogy sem a kínai, sem az amerikai elnök még nem erősítette meg részvételét az eseményen. Őket Zelenszkij most külön meghívta a békecsúcsra. 

  • Jens Stoltenberg kérjen bocsánatot vagy mondjon le – mondta vasárnap Matteo Salvini olasz helyettes miniszterelnök, a Liga jobboldali párt főtitkára az MTI szerint.

    Salvini az Oroszország elleni támadás felvetését elfogadhatatlannak nevezte. A Liga vezetője ezzel reagált Jens Stoltenberg kijelentéseire, miszerint a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

    „Őrültség azt gondolni, hogy fiainkat meghalni küldjük Ukrajnába, vagy a mi fegyvereinket használni arra, hogy Oroszországban öljünk” – fogalmazott a római kormány politikusa.

    Ha harcolni akarnak menni Ukrajnába, menjen Stoltenberg, Emmanuel Macron és az összes bombázgató, aki háborút akar. [Stoltenberg] Az én nevemben is beszél, mivel a NATO-t képviseli, kérjen bocsánatot vagy mondjon le. Az olasz nép semmilyen mandátummal nem hatalmazta fel arra, hogy Oroszországba menjen lőni

    – jelentette ki az olasz minisztertanács alelnöke.

    Mint mondta, veszélyes az, aki újfajta fegyverekről nyilatkozik, melyekkel egy másik országot kell célba venni, és máshol kell embereket megölni. „Kezdettől fogva segítséget nyújtunk Ukrajnának katonai, gazdasági, humanitárius támogatással, befogadva a háború elől menekülő nőket és gyerekeket” – fejtette ki.

    A NATO-testületre bíznák a kérdést, és nem a főtitkárra 

    Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto hangsúlyozta, hogy Stoltenberg egy szervezetet vezet, és bármilyen állásfoglaláshoz a NATO-tagállamok vezetőinek szavazata szükséges.

    Stoltenberg véleménye legitim, de jelenleg hibának számít a drámai feszültség fokozása. Segítsünk Ukrajnának védekezni a harmadik világháború kirobbanása elkerülése érdekében, és hagyjunk nyitva lehetőséget a minél előbbi béke megteremtésére

    – nyilatkozta Crosetto, a jobboldali kormánypárt, az Olasz Testvérek (FdI) politikusa.

    Antonio Tajani külügyminiszter azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött olasz fegyvereket az országon belül kell felhasználni. „A NATO tagjai vagyunk, minden döntést testületileg kell meghozni” – hangsúlyozta Tajani, a kormánypárti Hajrá Olaszország (FI) vezetője.

    Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom elnöke, Giuseppe Conte volt olasz miniszterelnök azt mondta: „Álljatok le! Egyenesen a harmadik világháborúba vezettek minket!” A baloldali Demokrata Párt (PD) nevében az európai parlamenti jelölt Domenico Tarquinio, a L’Avvenire katolikus napilap volt főszerkesztője kijelentette: „nem bízom olyan urakban mint Stoltenberg, nem hiszek neki és nem bízom benne jobban, mint Putyinban.”

  • Vlagyimir Rogov, Oroszország Szuverenitásvédelmi Bizottságának elnöke és az úgynevezett Új Régiók Integrációjáért Felelős Koordinációs Tanács társelnöke a RIA Novosztyinak elmondta: a NATO felderítő drónjai állandóan az ukrán hadsereg Oroszország elleni csapásait készítik elő, ezért jogos célponttá kell válniuk.

    A tisztviselő (akit az orosz fél korábban kormányzóvá nevezett ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen is) úgy fogalmazott:  „Az orosz területeket – elsősorban a Krímet és a Krasznodari Határterületet – érő támadásokat a NATO felderítő és csapásmérő drónjai nyíltan, közvetlenül koordinálják. Ezek készítik elő az alapot a további terrortámadásokhoz. A Krím, a Krími híd, a Krasznodari határterület körül a lehető legszorosabban köröznek. Az ilyen felderítések után az Ukrán Fegyveres Erők harcosai rakétákkal, drónokkal vagy vízi drónokkal csapnak le”.

    Hozzátette: a NATO drónjai formálisan semleges vizek felett köröznek, de ellenséges tevékenységet végeznek Oroszországgal szemben. 

    Az Egyesült Államok és általánosságban véve a NATO-blokk közvetlenül részt vesz az Oroszország elleni ellenségeskedésben. Egy vagy több NATO-felderítő drón megjelenése minden alkalommal egy közelgő súlyos provokációra utal Oroszország déli területei ellen. Ezért mély meggyőződésem, hogy a déli határok szuverenitásának és biztonságának védelme érdekében ezeknek a drónoknak legitim célpontokká kell válniuk a megsemmisítésre

    – fogalmazott Vlagyimir Rogov. 

    A tisztviselő azt követően nyilatkozott, hogy az orosz oldalak pár napja is írtak arról: a NATO drónjai fokozták megfigyelő tevékenységüket a Fekete-tenger térségében, amivel ukrán csapásokat készíthetnek elő.

  • Az Egyesült Államok elnöke egy szombati beszédben „kegyetlen zsarnoknak” nevezte az orosz elnököt.

    Joe Biden azt mondta: „Magabiztosan támogatjuk Ukrajnát, ezt továbbra is így fogjuk tenni”. Majd úgy fogalmazott Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban:

    Egy olyan emberrel állunk szemben, akit sok éve ismerek, egy kegyetlen zsarnokkal. Nem tudunk és nem is fogunk meghátrálni.

    Mint a The Guardian írja, az amerikai elnök a végzős kadétok (nagyjából 1000 fő) előtt mondott beszédet a West Point katonai akadémián. Arra kérte őket, hogy legyenek „az amerikai demokrácia őrei, tartsanak ki az amerikai alkotmányra tett eskü mellett, és burkoltan utalt arra, hogy riválisa, Donald Trump veszélyt jelenthet a demokráciára.

  • Vjacseszlav Gladkov, a határ menti Belgorodi terület kormányzója közölte, hogy 18 ember (köztük két kiskorú személy) megsérült a régió elleni szombati ukrán csapásokban – írja aRIA Novosztyi.

    Közlése szerint a sérültek közül négy főt intenzív osztályon kezelnek, őket lehet, hogy később Moszkvába szállítják. Három sérültet viszont már kiengedtek a kórházból.

    A minap az orosz védelmi tárca arról számolt be, hogy az ukránok Vampire rakéta-sorozatvetőkkel támadták a régiót. Akkor azt írták, hogy a rakéták közül 15 darabot tudtak megsemmisíteni.

  • A lengyel hadsereg egy szombat éjjeli közösségi médiás posztban számolt be arról, hogy lengyel és „szövetséges” (vagyis más NATO-államokhoz tartozó) gépek is felszálltak bizonyos orosz harci cselekmények miatt. 

    „Felhívjuk figyelmüket, hogy a légtérben lengyel és szövetséges repülőgépek hajtanak végre feladatokat, ami fokozott hanghatást eredményezhet, különösen az ország délkeleti részén. Ma este az Orosz Föderáció intenzív, nagy hatótávolságú repülési tevékenysége figyelhető meg, amely többek között az Ukrajna nyugati területén található objektumok elleni rakétacsapásokkal kapcsolatos” – írták, utalva ezzel az éjjeli orosz csapásokra.

    Később arról is beszámoltak, hogy az orosz csapások befejeződtek, így a gépek is visszatértek a bázisukra, „a szokásos műveleti tevékenységhez” .

    A lengyel hadsereg folyamatosan figyelemmel kíséri az Ukrajna területén kialakult helyzetet, és továbbra is folyamatosan készen áll a lengyel légtér biztonságának biztosítására

    – tették hozzá. 

  • Josep Borrell, az EU külügyi és biztonsági főképviselője az oroszok szombati, harkivi csapására reagálva közölte: több légvédelmi eszközt kell adni Ukrajnának.

    A The Kyiv Independent szerint az uniós vezető így fogalmazott a közösségi médiában szombaton megjelent posztjában:

    A leghatározottabban elítélem Oroszországnak a mai napon, Harkiv városa ellen elkövetett aljas támadásait, beleértve egy zsúfolt bevásárlóközpont elleni [csapást], ahol civilek haltak és sebesültek meg. Az ilyen és más orosz háborús bűncselekmények minden elkövetőjét felelősségre fogják vonni.

    Borrell ezután azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van további légvédelmi rendszerekre, és felszólította az európai országokat, hogy adjanak ezekből Ukrajnának, mert ez „életeket ment”, és segít megvédeni az ukrán városokat.

  • Szombat éjjel az orosz erők légitámadásokat indítottak Ukrajna több pontja ellen is, legalább három ember megsérült – írja a The Kyiv Independent. 

    Az ukrán légierő beszámolója szerint orosz rakéták és drónok érkeztek több város ellen is. Vinnicjában több ember megsérült egy dróncsapás következtében (erről már előzőleg írtunk).

    A Mikolajivi területről szintén jelentettek egy dróntámadást, és azt, hogy egy óvodában károk keletkeztek. Ezenkívül hajnalban robbanásokat hallottak a Hmelnickiji, a Kijevi, és a Zsitomiri területről is (az első régióban egy rövid időre el is ment az áram az egyik városban).

    Az Ukrajszinka Pravda szerint az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk reggel azt közölte a támadásokkal kapcsolatban, hogy

    az ukrán légvédelem 14-ből 12 rakétát lelőtt, és 31 drónt is megsemmisített.

    A rakéták közül 12 darab H–101-es vagy H–555-ös, két darab pedig hiperszoninkus, H–47-es Kinzsal volt (ez utóbbiakat nem sikerült lelőnie a légvédelemnek).

  • Magyarország területére 2024. május 25-én az ukrán–magyar határszakaszon 6431 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6459 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI. 

  • Zsmerinkában, a Vinnicjai területen mintegy tíz lakóépület sérült meg lezuhanó dróntörmelék miatt. A városában három lakóépület, hét magánlakás és több autó is megrongálódott egy orosz csapásmérő drón lezuhanása miatt. Három ember megsérült – közölte az RBK Ukraine

    A katasztrófavédelem azt közölte, hogy 40 embert evakuáltak a lakásokból. Az eset helyszínén a Sürgősségi Szolgálat pszichológusai is munkához láttak. A sérült állampolgárok megtagadták a kórházi kezelést – közölte a szolgálat.

  • Az ukrán sajtó arról számolt be, hogy legalább 11 ember meghalt, miután szombaton két orosz irányított bomba csapódott be egy barkácsáruházba Harkivban.

    Mint megírtuk, a támadásról a minap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte: „Oroszország újabb brutális támadást intézett a mi Harkivunk ellen – egy építőipari hipermarket ellen, szombaton, fényes nappal”.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint Oleh Szinyehubov, a Harkivi terület kormányzója közölte, hogy mostanáig 11 halottról tudnak a csapással összefüggésben. Szombat este még hat halottról és több mint 40 sérültről számoltak be az ukrán hatóságok (a sérültek számáról Szinyehubov egyelőre nem adott frissebb tájékoztatást). 

    Az ukrán közösségi médiában közzétett felvételeken látszik az épület, amelyből sűrű fekete füst gomolyog. Az illetékesek adatai szerint mintegy 10-15 ezer négyzetméternyi raktár- és eladótér lángolt.