A német kancellár elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen. Olaf Scholz erről egy Berlinben rendezett civil fórumon beszélt vasárnap az MTI szerint.
A német fegyverszállítmányokra vonatkozóan világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával. Legalábbis ez a feltételezésem
– mondta. A német politikus hangsúlyozta, hogy Ukrajna-politikájának célja „elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen”. Szerinte az Ukrajna védelmi harcához küldött német fegyverek is az eszkaláció, vagyis a NATO és Oroszország konfrontációjának megelőzésére szolgálnak.
Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen. Az egyre nehezebbé váló ukrán katonai helyzetre tekintettel azonban a berlini kormánykoalícióban részt vevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel.
Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná.
Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben
– húzta alá, azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon. Hozzátette: ez részét képezi az önvédelem jogának.
Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is tovább ment, és azt követelte, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött.
Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire
– mondta Kiesewetter a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak nyilatkozva. Úgy vélekedett, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén, például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.
Scholz mindazonáltal vasárnap közölte, a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének. Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek. A kancellár felhívta a figyelmet arra is, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója Európában.
Egy szudáni tábornok, Jasszer al-Atta szombaton adott tájékoztatása szerint Oroszország fegyverekért és lőszerekért cserébe üzemanyagtöltő kikötőt kért a Vörös-tengeren, amiről hamarosan alá is írják a megállapodásokat – írja az MTI.
A két állam még Omár el-Basír korábbi elnök idején írt alá egy haditengerészeti támaszpontról szóló megállapodást, de a hadsereg vezetői később felülvizsgálat alá vették a tervet, amely azóta sem valósult meg.
Kijev közelében történt az eset. Sztanyiszlav Moszkovszkij ukrán sorköteles állampolgárt állítólag a kijárási tilalom előtt egy járőr vette őrizetbe. Ezután a férfit egy toborzóközpontba vitték, állítólag nem tanúsított ellenállást.
Ismerősei szerint ott megverték, személyes tárgyait elvették, és reggelig ott tartották. Ezután Moszkovszkijt erőszakkal elvitték egy orvosi vizsgálatra Visneve külvárosába, ahol, miközben megpróbált kapcsolatba lépni egy ügyvéddel, a férfi telefonját elvették.
Amikor az ügyvéd és egy nyomozócsoport a helyszínre érkezett, kiderült, hogy a férfi felvágta az ereit, és hogy a rendfenntartó erők ne lássák, kidobták az utcára.
Az ukrán média szerint a férfi életben van, ellátták, bekötötték a kezét, és jegyzőkönyveket készítettek, többek között az „öngyilkossághoz vezető” cikkely alapján.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte, hogy 23 ezer poszttraumás stresszzavarban (PTDS) szenvedő beteget tartanak nyilván az elektronikus egészségügyi rendszerben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó szombaton.
2023-ban 23 ezer személy szerepelt ezzel a diagnózissal az elektronikus egészségügyi rendszerben
– mondta Ljasko (a PTSD-ben szenvedők száma a valóságban ennél jóval magasabb is lehet).
A miniszter megjegyezte, hogy a PTSD kezelhető, bár nem egyszerű folyamat, ezért bizonyos tünetek esetén pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni a további szövődmények elkerülése érdekében. Közölte azt is, hogy a betegség kezelése sokkal hosszabb és nehezebb, mint a megelőzés.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!