A Nyugaton érzett kilátástalanságra utalnak azok az amerikai hivatalos bejelentések, amelyek szerint Kijevnek engedélyezni kell orosz területen lévő célpontok támadását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.
Az én értelmezésem szerint ezek a kijelentések bizonyos értelemben a reménytelenséget tükrözik, és azt a felismerést, hogy a szokásos tisztességes eszközökkel, amelyeket a nemzetközi jog szerint még a harci cselekmények során is alkalmaznak, nem fogják elérni a céljukat. Ez agóniára hasonlít
– mondta Lavrov, aki szerint az Egyesült Államok célul tűzte ki Oroszország megerősödésének megakadályozását és feltartóztatását. Mint mondta, amerikai politikusok komolyan beszélnek arról, hogy Oroszországot „dekolonizálni” vagy „feldarabolni” kell.
Amikor megmutattuk, hogy ezt nem tűrjük, és nem hagyjuk, hogy Ukrajnát a biztonságunk elleni közvetlen fenyegetésként használják fel, eszközként arra, hogy a történelmi orosz földeken mindent elpusztítsanak, ami orosz, akkor kezdtek el ilyen döntéseket hozni
– hangoztatta.
Korábban Lavrov azt állította, hogy amerikai és más nyugati fegyvereket valójában már vetettek be orosz területen, elsősorban polgári infrastruktúra és a lakónegyedek ellen – írta az MTI.
A The New York Times című amerikai lap május 23-án arról számolt be, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter javasolni fogja Joe Biden elnöknek, hogy oldja fel annak tilalmát, hogy az ukrán hadsereg amerikai fegyverekkel mérjen csapást orosz területre.
Egy szudáni tábornok, Jasszer al-Atta szombaton adott tájékoztatása szerint Oroszország fegyverekért és lőszerekért cserébe üzemanyagtöltő kikötőt kért a Vörös-tengeren, amiről hamarosan alá is írják a megállapodásokat – írja az MTI.
A két állam még Omár el-Basír korábbi elnök idején írt alá egy haditengerészeti támaszpontról szóló megállapodást, de a hadsereg vezetői később felülvizsgálat alá vették a tervet, amely azóta sem valósult meg.
Kijev közelében történt az eset. Sztanyiszlav Moszkovszkij ukrán sorköteles állampolgárt állítólag a kijárási tilalom előtt egy járőr vette őrizetbe. Ezután a férfit egy toborzóközpontba vitték, állítólag nem tanúsított ellenállást.
Ismerősei szerint ott megverték, személyes tárgyait elvették, és reggelig ott tartották. Ezután Moszkovszkijt erőszakkal elvitték egy orvosi vizsgálatra Visneve külvárosába, ahol, miközben megpróbált kapcsolatba lépni egy ügyvéddel, a férfi telefonját elvették.
Amikor az ügyvéd és egy nyomozócsoport a helyszínre érkezett, kiderült, hogy a férfi felvágta az ereit, és hogy a rendfenntartó erők ne lássák, kidobták az utcára.
Az ukrán média szerint a férfi életben van, ellátták, bekötötték a kezét, és jegyzőkönyveket készítettek, többek között az „öngyilkossághoz vezető” cikkely alapján.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte, hogy 23 ezer poszttraumás stresszzavarban (PTDS) szenvedő beteget tartanak nyilván az elektronikus egészségügyi rendszerben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó szombaton.
2023-ban 23 ezer személy szerepelt ezzel a diagnózissal az elektronikus egészségügyi rendszerben
– mondta Ljasko (a PTSD-ben szenvedők száma a valóságban ennél jóval magasabb is lehet).
A miniszter megjegyezte, hogy a PTSD kezelhető, bár nem egyszerű folyamat, ezért bizonyos tünetek esetén pszichológushoz vagy háziorvoshoz kell fordulni a további szövődmények elkerülése érdekében. Közölte azt is, hogy a betegség kezelése sokkal hosszabb és nehezebb, mint a megelőzés.
Kedves olvasóink!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!