Az ENSZ szerint Rafah földi pokollá változott, egyre több ország kéri számon Netanjahun a háborút

Mint arról beszámoltunk, legalább 45 ember vesztette életét a Gázai övezet déli részén található Rafahban, miután vasárnap egy sátortábort ért izraeli légicsapás.

Azonban a sebesültek száma még ennél is nagyobb lehet. Philippe Lazzarini, az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA) főbiztosa közleményében arról beszélt, az ügynökség több embere és sok civil is megsebesült – idézi a brit Sky News.

A meggyilkoltak között vannak gyerekek és nők is, akik rögtönzött, sátoros menhelyen éltek – fogalmazott Lazzarini, aki szerint többen is halálra égtek.

A túlélők elmondása szerint az áldozatok épp lefeküdni készültek, amikor a rakétatámadás történt – a helyszínen több ezren kerestek menedéket, miután Rafah keleti részén az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megkezdték a földi offenzívájukat.

A brit lapnak egy palesztin nő úgy foglalta össze az eseményeket, hogy mielőtt elkezdték lefektetni a gyerekeiket, semmi különös nem történt, készültek az estére és imádkoztak, majd hirtelen egy hatalmas hangzavar után hirtelen tűz keletkezett.

Az összes gyerek sikoltozni kezdett... A hang ijesztő volt, úgy éreztük, hogy ránk fognak szakadni a fémszerkezetek, és repeszek hullottak a szobáinkba

– emlékezett vissza.

William Schomburg, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága gázai delegációjának vezetője arról számolt be, hogy kórházuk „horrorisztikus sérülésekkel” érkező sérülteket fogadott – a nagyon súlyos repeszsérülések mellett többeket súlyos égési és robbanásból származó sérülésekkel kellett ellátni. Az este folyamán több műtétre is sor került, köztük néhány amputációra is.

Schomburg emlékeztetett, hogy a Vöröskereszt ezen kórháza még csak néhány hete működik, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy

A nemzetközi közösség is elítélte a támadást

Annak ellenére, hogy pénteken az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Bíróság arról határozott, hogy Izraelnek fel kell függesztenie a Rafah elleni támadást, az IDF továbbra is folytatja az előrenyomulást – mind földön, mind levegőben.

Izrael szerint a Hamász terrorszervezet több tagja is Rafahban rejtőzködik, és ott tartják fogva az Izraelből az október 7-i terrortámadás során elhurcolt túszokat. A légitámadásról korábban az izraeli hadsereg úgy nyilatkozott, hogy az „precíz munícióval, precíz titkosszolgálati információk alapján legitim célpontot” támadott, hozzátéve, az incidenst jelenleg is vizsgálják. Míg Netanjahu arról beszélt az izraeli parlamentben, a Knesszetben, hogy korábban már egymillió civilt – vagy ahogy ő fogalmazott, „nem harcoló lakosokat” – evakuáltak, azonban „sajnos valami tragikusan elromlott” a légitámadás kapcsán.

A sátortábor elleni támadás után Katar – amely kulcsszereplője az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalásoknak – kijelentette, hogy a rafahi áldozatok megnehezítik a már amúgy is elhúzódó tárgyalásokat,

A támadás után Emmanuel Macron francia elnök az egykoron Twitternek nevezett X-en posztjában azt írta, az ilyen hadműveleteket be kell fejezni, és kijelentette, hogy már nincs biztonságos része Rafahnak a palesztin civilek számára. Ezért arra szólított fel, hogy mindenki tartsa teljes tiszteletben a nemzetközi jogot, és azonnali tűzszünetet követelt.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a spanyol Josep Borrell elítélte a támadást, és azt írta, „megrémült a rafahi hírektől”.

Mint az uniós ügyekben mindig naprakész Politico uniós hírlevele, a Brussels Playbook írja,

– azaz ha nem függesztik fel a támadásokat.

A tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyi Tanács hétfői ülésén a külügyminiszterek azt vizsgálták, az uniónak milyen felelőssége van, hogy rákényszerítse Izraelt a Nemzetközi Bíróság ítéletének követésére. A lap szerint több ország is támogatta a végrehajtásra irányuló közleményt, de néhányan már akár az Izraellel szembeni szankció lehetőségét is felvetették.

A szankciót egyik leginkább támogató állam, Írország külügyminisztere – egyben miniszterelnök-helyettese –, Micheál Martin az ülés után úgy fogalmazott, hogy először merült fel valósan egy Izrael elleni szankció. Sajtóértesülések szerint a legvalószínűbb, hogy ez az Izrael és az EU közötti kereskedelmi megállapodást felfüggesztése lenne, azaz Izrael vámmentesen nem férhetne hozzá az uniós piacokhoz.

Ugyanakkor sokan a szankciók helyett ultimátumot adnának Netanjahunak – ilyen például Németország és Ausztria. Valószínű, hogy ezek az országok eleve megvétóznának egy szankciót. Annalena Bearbock német külügyminiszter például azt nyilatkozta, Izraelt köti a nemzetközi jog, és azt kötelező lenne betartania Tel-Avivnak, miközben hozzátette:

Azt látjuk, hogy ez [a rakétatámadás –szerk.] Izrael biztonságához semmit nem tesz hozzá, nem segíti a túszok szabadon engedését, ha most sátrakban égnek el az emberek

– fogalmazott a zöldpolitikus, aki a Politico szerint arra kérte kollégáit, szankciók helyett először figyelmeztessék Netanjahut, hogy amennyiben nem követi a Nemzetközi Bíróság döntését, az komoly következményekkel járna az EU és Izrael közötti bilaterális kapcsolatokra nézve.

Izrael folytatja a szárazföldi hadműveleteket

Azonban nem tűnik úgy, hogy Izrael egyhamar felfüggeszti a szárazföldi hadműveleteket, ugyanis a Reutersnek több szemtanú is arról számolt be, hogy 

Ezenkívül több harckocsi is a város nyugati részén található hegyen és annak közelében állomásozik. A Hamász pozíciói elleni tüzérségi támadások pedig továbbra sem csökkennek, annak ellenére, hogy pénteken a Nemzetközi Bíróság és a hétvégi események után több ország is ezt követelte Izraeltől.

A Telegraph brit lap pedig arról számol be, kedden ismét több palesztin hagyta el a város déli részét, miközben a Hamász pozíciói elleni támadások folytatódtak.