A Krím félsziget egy halálos csapdává válhatott az oroszok számára azzal, hogy Ukrajna megkapta az amerikaiaktól a nagy hatótávolságú ATACMS ballisztikus rakétákat – írja cikkében a The Economist.
A lap szerint Ukrajna ezáltal már bárhol csapásokat hajthat végre a félszigeten. Megjegyezték azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök még mindig nem hagyta jóvá azt, hogy Ukrajna oroszországi katonai célpontok ellen használja a nyugati fegyvereket,
holott a krími eredmények bizonyítják, hogy egy ilyen lépés milyen nagy hatással lehetne a háború lefolyására.
A cikkben kitértek arra is, hogy Vlagyimir Putyin nagy összegeket fektetett a krími katonai infrastruktúra kiépítésébe, és most mindez veszélybe kerülhet. Ben Hodges, az európai amerikai erők korábbi parancsnoka és a NATO logisztikai főtanácsadója azt mondta a lapnak, hogy az ukránok „szisztematikusan azon dolgoznak, hogy Ukrajnát lakhatatlanná tegyék az orosz csapatok számára”.
Lawrence Friedman brit stratéga szerint a Krím gyenge pont Oroszország számára, mert túl sok mindent kellene ott megvédeniük. Úgy látta: a félsziget a legjobb helyszín arra, hogy „Ukrajna valódi nyomást gyakoroljon Putyinra azért, hogy a jövőben engedményeket tegyen”. Niko Lange, a német védelmi minisztérium volt tanácsadója egyetért Friedman véleményével, rámutatva, hogy a Krím „Oroszország számára létfontosságú; de egyben nagyon sebezhető is”.
Friedman arról is beszélt, hogy az ATACMS rakéták, valamint kifinomult drónok segítségével Ukrajna jelentősen megrongálta a krími orosz légvédelmet, és azt is felvetette, hogy az ukránok ezzel előkészíthették a terepet az első F–16-os vadászgépeknek is, amelyeket szintén bevethetnek a félszigeten lévő orosz katonai célpontok ellen (a cikkben példaként említik többek közt az április közepén történt dzsankoji csapást is, amelyet szintén az ATACMS segítségével hajtottak végre az ukránok).
Ben Hodges úgy vélekedett, hogy az orosz csapatoknak most már gyakorlatilag „nincs hova bújniuk” a Krímben, ugyanis – részben a NATO segítségének is köszönhetően – Ukrajna minden csapatmozgást, „minden négyzetmétert” meg tud figyelni. Megjegyezte: biztos benne, hogy amint eljön az idő, az ukránok a félszigetet és Oroszországot összekötő kercsi hidat is meg fogják semmisíteni (bár Ukrajna déli, orosz irányítás alatt lévő területein továbbra is el tudják látni a félszigetet ez esetben).
Szaúd-Arábia képviselői nem kívánnak részt venni az ukrán békecsúcson Svájcban – számolt be a Bild.
A lap információi szerint az ország azért döntött így, mert Oroszország sem vesz részt a június 15. és 16. között megrendezett találkozón. A hírt azonban egyelőre nem erősítették meg hivatalosan.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap arról számolt be, hogy eddig 106 ország képviselője erősítette meg, hogy ott lesz a svájci Burgenstockban megrendezett globális békecsúcson.
Öt, francia zászlóba tekert koporsót találtak Párizsban az Eiffel-torony közelében, melyeken „Francia katonák Ukrajnában” felirat volt olvasható. Az Ukrajinszka Pravda szerint a rendőrség három embert tartóztatott le a provokációval kapcsolatban.
A szombat reggel 9 óra körül elhelyezett, életnagyságú koporsók gipszet tartalmaztak. A koporsókat szállító kisteherautó sofőrjét a közelben fogták el. Azt mondta a párizsi rendőrségnek, hogy 40 eurót fizettek neki azért, hogy elvigyen két másik embert és a rakományukat. A sofőr előző este érkezett Bulgáriából.
Később további két érintett személyt vettek őrizetbe Párizsban, akik a Bercy buszpályaudvaron épp egy berlini járatra készültek felszállni. Az egyik letartóztatott ukrán, a másik pedig német állampolgár.
Az elkövetők indítéka egyelőre tisztázatlan, de a koporsók felirata egyértelműen a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről szóló vitára utal, amelyet Franciaország kezdeményezett elsőként.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) védelmi szakértője az Oroszország által jelentett fenyegetésre hivatkozva 900 ezer németországi tartalékos katona mozgósítását szorgalmazza.
Putyin háborúra képzi a népét, és a Nyugat ellen pozicionálja őket. Ezért a lehető leggyorsabban védekezésre alkalmassá kell válnunk
– fogalmazott a német képviselő a Bild szerint.
Hozzátette: a Bundestag évek óta nem vette nyilvántartásba az aktív szolgálatból visszavonult katonákat, ezért ha csak a felét tudnák tartalékosként ismét betoborozni, a szaktudásuk nagy értéket jelentene.
Kedves olvasóink!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!