A Marine Le Pen által fémjelzett francia párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella szerdán jelezte, hogy betartja Franciaország nemzetközi kötelezettségvállalásait a védelem terén, ha a felméréseket jelenleg 33 százalékkal vezető pártja alakíthat kormányt a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós, előre hozott nemzetgyűlési választásokat követően – írja az MTI.
A pártelnök megerősítette, folytatja a Franciaország által eddig képviselt irányvonalat, és egyetért Kijev katonai támogatásával.
Azt szeretném, ha Ukrajnának mind a lőszer és a felszerelés, mind a háború megvívásához szükséges eszközök a rendelkezésére állnának
– mondta. „De a vörös vonalam nem fog változni, olyan felszerelések küldése ellen vagyok, amelyeknek eszkalálódó következményei lehetnek Kelet-Európában. Azaz nem áll szándékomban nagy hatótávolságú rakétákat vagy olyan fegyvereket szállítani, amelyek lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy orosz területre csapást mérjen” – mondta az RN elnöke.
A 2022-es elnökválasztáson az RN elnökjelöltjeként Marine Le Pen még azt ígérte, hogy Franciaországot „kilépteti a NATO integrált parancsnokságából”, Franciaország „függetlensége” nevében. Jordan Bardella szerint a kérdés már nem aktuális, legalábbis addig, amíg tart az ukrajnai háború.
Jordan Bardella szerdán felhívta a figyelmet a „rendkívül nehéz nemzetközi kontextusra” az ukrajnai háborúval „Európa küszöbén”, miközben pártját régóta azzal vádolják, hogy oroszpárti.
Van egy vörös vonal számomra. Nem szándékozom megkérdőjelezni a Franciaország által a nemzetközi színtéren vállalt kötelezettségeket. Van egy hitelességi kérdés az európai partnereinkkel és NATO-szövetségeseinkkel szemben
– jelentette ki Bardella a Párizshoz közeli Villepinte-ben megrendezett Eurosatory védelmi kiállításon.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség (NATO) főtitkára szerint aggasztó, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – írja az MTI.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, ezek az országok pedig mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. Ennek véget kell vetni
– mondta.
Az oroszországi mozgósítás 2022. szeptemberi bejelentése óta 10 025 büntetőügy érkezett a katonai bíróságokra a szolgálat megtagadása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egységből való jogosulatlan távozás miatt 9059, parancsmegtagadás miatt 627, dezertálás miatt 339 ügyet indítottak. A vádlottak száma ezekben az ügyekben 10 085 fő, közülük 8594-et már elítéltek.
A 2022. őszi mozgósítás bejelentéséig az orosz hadseregben gyakorlatilag nem indult büntetőeljárás a szolgálat megtagadása miatt.
Csak 2024 májusában pedig 929 büntetőügy került a bíróságok elé. Ebből 844 esetben volt szó engedély nélküli eltávozásról, 43 esetben parancsmegtagadásról, 42 esetben pedig dezertálásról. Április végén a bíróságok naponta 34-35 ítéletet hoztak ilyen ügyekben. Az ilyen ügyekben a bírák leggyakrabban felfüggesztett ítéleteket hoznak, amelyek lehetővé teszik a parancsnokság számára, hogy a katonákat visszaküldje a frontra.
A Donyeck megyei Torecknél és New Yorknál is áttörést értek el az orosz csapatok kedden – írta a Sztrana.
Ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar kedden azt közölte, Toreck irányába komoly tüzérségi előkészületek zajlanak. Az orosz erők öt támadási akciót készítettek elő a térségben, tették hozzá.
A lap arra is emlékeztet, hogy Konsztantyin Maszkovics ukrán katonai szakértő szerint az orosz hadsereg jelenlegi célja, hogy bekerítsék a torecki területet.
A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól – aki az Egyesült Államokból érkezett – származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!