Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter világossá tette, hogy Kijev nem keres közvetlen kapcsolatokat Oroszországgal, de a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében lehetséges Oroszország részvétele a svájci béketalálkozó utáni második békecsúcson – írja a Jevropejszka Pravda.
Arra a kérdésre, hogy ki képviselheti az Orosz Föderációt a második békecsúcson – amelyre Oroszországot is meghívhatják –, a külügyminiszter jelezte, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezés kapcsán „nagyon sikeres tapasztalatok vannak” a tárgyalásokról, amikor Ukrajna Törökországgal és az ENSZ-szel tárgyalt, majd Törökország és az ENSZ Oroszországgal.
A megállapodás pedig úgy nézett ki, mint egy Törökország, az ENSZ és Ukrajna, valamint egy Törökország, az ENSZ és Oroszország között aláírt dokumentum, így jött össze a megállapodás
– mondta Kuleba.
Szerinte azonban Kijevnek „nincs étvágya” az Orosz Föderációval való közvetlen kapcsolatokra, tekintettel annak minden bűnére, valamint Moszkva stratégiai céljára, az ukrán állam lerombolására.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vannak-e biztosítékok annak érdekében, hogy az Orosz Föderációval a békecsúcson megkötendő következő megállapodás ne bukjon el, ahogyan az a fekete-tengeri gabonakezdeményezés esetében történt, elmondta, hogy amikor Oroszországról van szó, akkor a „biztosítékok” kifejezést eléggé feltételesen használják.
Ezért a végső győzelemnek egy olyan valóság megteremtésének kell lennie, amelyben az Orosz Föderáció nem lesz képes megismételni az Ukrajna elleni támadást
– mondta Kuleba, megjegyezve, hogy az Egyesült Államokkal és más országokkal kötött biztonsági megállapodás jelzés Vlagyimir Putyinnak, hogy ne várjon arra, hogy elfáradnak Kijev támogatásában.
Péntek hajnalban a helyi lakosok hatalmas dróntámadásról számoltak be az oroszországi Krasznodari határterületről, majd nem sokkal később videó jelent meg a világhálón, mely szerint a jejszki repülőtér lángokban áll. Az Ukrajinszka Pravda szerint az oroszok erről a reptérről is aktívan bombázták Ukrajnát.
У ніч на п'ятницю у Краснодарському краї Росії місцеві пабліки повідомили про масовану атаку дронів. pic.twitter.com/yEFCA8YPNU
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) June 21, 2024
Az ukrán dróntámadást követően az oroszországi Jejszk lakói a közösségi médiában azonnal robbanásokról számoltak be, valamint olyan felvételeket tettek közzé, melyeken erőteljes villanások láthatók az égen.
Ezenkívül a jelentések szerint több mint tíz robbanás történt Afipszkijben, valamint Jablonovszkban. A háborús Telegram-csatornák több mint 20 drón megsemmisüléséről számolnak be.
A Krasznodari határterület operatív stábja hivatalosan is bejelentette, hogy a terület több települését egyszerre érte hatalmas támadás. Közleményük szerint a Tyemrjuki, a Jejszki, valamint a Szeverszkajai járás is érintett a támadásban.
Civil lakossági áldozat, civil infrastruktúra megsemmisülése nem történt. Az operatív speciális szolgálatok a helyszínen dolgoznak. Az információk tisztázása folyamatban van
– áll a közleményben.
Nem sokkal később a krasznodari operatív stáb arról számolt be, hogy egy ukrán drón az ilszki olajfinomító területére esett Kubanyban. Az előzetes adatok szerint ketten sérültek meg a támadásban.
Az Egyesült Államok átirányít más országoknak ígért légvédelmi rakétákat, hogy felgyorsíthassa a szállításokat az ukrán haderő számára – számolt be az MTI szerint a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.
John Kirby szerint a Patriot légvédelmi rendszerekhez gyártott rakéták százai juthatnak el így az ukrán haderőhöz.
A döntés indokaként azt hangoztatta, hogy Ukrajnának sürgősen és azonnal szüksége van a szóban forgó kiegészítő katonai képességekre az orosz légitámadásokkal szembeni védekezéshez.
A Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak nehéz, de elengedhetetlen döntést kellett hoznia, amikor átalakította a prioritási sorrendet a közeljövőre ütemezett eladásokat illetően más országok hadseregei számára. Azt nem közölte, hogy mely országoknak kell várniuk a megrendelt légvédelmi eszközökre, de megjegyezte, hogy a döntés nem érinti Tajvan szükségleteit a Kínával szembeni önvédelmi képességek fenntartásában.
John Kirby arról is beszámolt, hogy a szállítások átirányítása 16 hónapos időtartamra vonatkozik, és ez alatt az idő alatt Ukrajna elsőbbségi alapon jut az eszközökhöz, amint azok lekerülnek a gyártószalagról. Megállapítása szerint az így Ukrajnába jutó légvédelmi rakéták elegendő képességet jelentenek Ukrajna számára az említett időszakra.
A szállítások halasztása által érintett országok reakcióját a fehér házi illetékes „összességében megértőnek” írta le, hozzátéve, hogy „ők is tudják, milyen komoly szükséget szenved Ukrajna”.
John Kirby közlését megelőzően egyébiránt egy svájci lap, a Blick már írt arról, hogy az Egyesült Államok – a szerződéses kötelezettségeit mellőzve – leállt a svájci Patriotokhoz gyártott rakéták szállításával.
A lap szerint a svájci kormányzatnak összesen 340 millió dollár értékben van megrendelése PAC-3 típusú rakétákra, amelyek így késve fognak megérkezni.
A svájci békecsúcsot követően több állam visszavonta aláírását a zárónyilatkozatról – írja az ukrán sajtó.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint ez amiatt van, hogy a „svájci kollégák felvettek néhány olyan országot is az aláírók listájára, amelyek még nem erősítették meg egyetértésüket”. Ezt követően az említett országok kérték, hogy vegyék le őket a listáról.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy az aláírások visszavonásának hullámát először az orosz propaganda indította el.
Ukrajna és Kína valószínűleg folytatja a tárgyalásokat a háború befejezéséről, annak ellenére, hogy Peking elutasította a békecsúcson való részvételt – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Megjegyezte, hogy mind Ukrajna, mind Svájc tárgyalásokat folytatott Kínával a békecsúcson való részvételről. A miniszter szerint azonban a döntő tényező, hogy Peking nem képviselteti magát a csúcstalálkozón, Oroszország távolmaradása volt.
De tudjuk, hogy Peking nagyon alaposan tanulmányozza a csúcstalálkozó eredményeit. Meggyőződésem, hogy továbbra is tárgyalni fogunk Kínával az ukrajnai háború befejezéséről
– fogalmazott Kuleba.
Az ukrán hatóságok konzultációkat folytatnak az Ukrajnából illegálisan az EU-ba távozott férfiak esetleges hazatéréséről – mondta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában.
Konzultációkat folytatunk európai uniós kollégáinkkal. Természetesen minden uniós ország az Európai Bizottság törvényei és szabályai szerint jár el. Ezek a tárgyalások folytatódni fognak a polgáraink esetleges hazatéréséről, ha illegálisan lépték át a határt
– fogalmazott Klimenko, aki az interjúban megerősítette, hogy Brüsszel nem akarja kiadni azokat az ukránokat, akik illegálisan lépték át az uniós határt.
Ami a hadköteles korú férfiak számát illeti, akik a háború alatt külföldre próbáltak menekülni, Klimenko azt mondta, hogy ezek titkos adatok.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!