Nyolcvanegy európai médiaszolgáltatóhoz korlátozták a hozzáférést Oroszországban, válaszul arra, hogy az Európai Unióban orosz tömegtájékoztatási eszközöket tiltottak be – közölte honlapján kedden az orosz külügyminisztérium, amelyet az MTI összegzett.
Az Európai Unió Tanácsának május 17-i, három orosz médium (a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta) »minden műsorszolgáltatási tevékenységének« betiltásáról szóló, június 25-én hatályba lépő határozatára való válaszintézkedéseként az Oroszországi Föderáció területén ellenkorlátozások lépnek életbe számos, a különleges hadművelet menetéről szisztematikusan nem hiteles információkat terjesztő, EU-tagállamokbeli médium és páneurópai médiaszolgáltató műsorszolgáltató forrásaihoz való hozzáférésben
– áll a közleményben.
Magyarországon az intézkedés a 444.hu hírporált érinti.
A moszkvai diplomáciai tárca emlékeztetett rá, hogy az orosz fél korábban többször és különböző szinteken megfogalmazta a figyelmeztetést, miszerint az orosz újságírók „politikai indíttatású zaklatása és az orosz médiumok indokolatlan betiltása az uniós térségben nem marad válasz nélkül”.
Ennek ellenére Brüsszel és a blokk tagállamainak fővárosai az eszkaláció útját választották, és Moszkvát újabb jogtalan betiltással kényszerítették tükör- és arányos ellenintézkedések meghozatalára. A felelősség ezért a fejleményért kizárólag az Európai Unió vezetését és a blokk azon országait terheli, amelyek támogatták ezt a döntést. Amennyiben az orosz médiát érintő korlátozásokat feloldják, az orosz fél is át fogja gondolni a döntését ezekkel a médiaszolgáltatókkal kapcsolatban
– hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Az orosz korlátozás több mint 20 uniós ország tömegtájékoztatási eszközeit érinti, köztük az osztrák ORF állami műsorszolgáltatót, a német Der Spiegel, Die Zeit és Frankfurter Allgemeine Zeitung lapokat, a spanyol El Mundo és El País lapokat, valamint az EFE hírügynökséget, az olasz La Stampa és La Repubblica lapokat, valamint a RAI köztelevíziót, a francia Le Monde és La Croix című lapokat, valamint az AFP hírügynökséget és a Radio France rádiót, a Politico és az EUObserver hírportált.
Újabb típusú repülőgépekre vált, ezért év végén befejezi az ukrán katonák F–16-os gépekre történő kiképzését a dán légierő – számolt be Dánia védelmi minisztere, Troels Lund az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A kiképzési program keretein belül Dánia húsz ukrán pilótát képez ki 2024 végéig.
Áttérünk az F–35-ös gépekre, ezért erre kell összpontosítanunk. Nem tudjuk folytatni az ukrán pilóták kiképzését 2024 után
– húzta alá a védelmi miniszter a lap szerint.
Hozzátették: az ország 2023-ban tizenkilenc F–16-os vadászrepülőgép átadására is ígéretet tett Ukrajnának.
A „Szemtől szembe” küldetés keretében érkeznek plasztikai sebészek az Egyesült Államokból a nyugat-ukrajnai Lvivbe, hogy helyreállító műtétet hajtsanak végre a sebesült ukrán katonákon és civileken – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint már megkezdték a betegek toborzását az ingyenes műtétekre, melyre azok az ukrán katonák és civilek jelentkezhetnek, akik a háború következtében súlyos arcsérüléseket, illetve arccsont- és szemhéjhibákat szenvedtek el.
A projektet lebonyolító INgenius alapítója, Ivanka Nebor arról beszélt, hogy körülbelül 50 ember dolgozhat majd a misszión belül, de a pontos szám az esetek súlyosságától függ majd.
A kiválasztást amerikai sebészek ukrán kollégákkal közösen végzik. Ők választják ki a legsúlyosabb sérüléseket. Elsőbbséget élveznek az arccsont hibái, az alsó állkapocs hiánya, az orr és a szemhéj sérülései
– mondta Ivanka Nebor.
Mint írják, ez a negyedik, de korántsem az utolsó „Szemtől szembe” küldetés. Korábban mintegy 100 ukránt sikerült megműteni a projekt keretében.
Kedves olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!