Mától fél évig Magyarország lesz az Európai Unió elnöke – mit jelent ez Európára nézve?

Most hétfőn, július 1-jén veszi át az Európai Unió soros elnökségét Magyarország. Legutóbb Magyarország 13 évvel ezelőtt, 2011. január 1-jétől töltötte be a tagállamok között rotációs elven változó tisztet, és csakúgy, mint idén, akkor is Belgiumot követtük a sorban, majd utánunk a Donald Tusk vezette Lengyelország következett.

Azonban az idei soros elnökség előtt több tagállam, de leginkább az Európai Parlament szerette volna elérni, hogy az Orbán-kormány miatt felmerült jogállamisági kérdések, illetve az Európai Unió működésével szemben szkeptikus nézetei miatt halasszák el a magyar soros elnökséget, és vagy a belgák duplázzanak, vagy egyszerűen Magyarországot kihagyva a sorból, Belgium után Lengyelország következzen.

A témában még vitát is rendeztek az Európai Parlamentben 2023 májusában, de az idén júniusi EU-csúcsot megelőzően több EP-képviselő Daniel Freund német politikus vezetésével nyílt levelet is írt a tagállamok vezetőinek, amiben azt kérték, hogy halasszák el ezt.

Ez végül nem történt meg, Magyarország július 1-jétől egészen december 31-ig az Európai Unió elnöke lesz. A magyar kormány a prioritásairól már korábban megegyezett az ún. trióban lévő Spanyolországgal és Belgiummal, illetve Bóka János európai ügyekért felelős magyar miniszter be is mutatta, hogy a triumok által lefektetett tervek mellett a magyar kormány mit tervez az Európai Unió élén.

De mit is csinál az EU soros elnöke?

Mielőtt leírnánk, a magyar kormány mit tehet és mit nem tehet az EU soros elnökeként, fontos, hogy megjegyezzük, egyáltalán mi is az a soros elnökség, amihez meg kell értenünk az uniós jogalkotási folyamatot.

Mint azt már az Európai Parlament kapcsán bemutattuk, az Európai Unióban nem kizárólag a parlament számít jogalkotó szervnek, hanem a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: tanács) is, aminek elnökségét rotációs elven a tagállamok töltik be – ezt kapta meg most Magyarország a következő fél évre.

Azonban a két társjogalkotó szerv nem dolgozhat ki rendeletjavaslatokat – ez uniós nyelven a törvényjavaslat –, az az Európai Unió végrehajtó funkcióval rendelkező Európai Bizottság feladata, jogalkotási kezdeményezéssel kizárólag ez az uniós intézmény rendelkezik.

Amikor az Európai Bizottság kidolgoz egy tervezetet, azt elküldi a két társjogalkotó szervnek, a parlamentnek és a tanácsnak. Először a parlament megvizsgálja azt, ahhoz saját álláspontjaként javaslatokat fűzhetnek, bizonyos elemeket kivehetnek, másokat pedig hozzátehetnek, majd megküldi azt a tanácsnak, ami az EP álláspontját vagy elfogadhatja vagy elutasíthatja.

Amennyiben a tanács elfogadja, akkor azt úgy küldik vissza a bizottságnak felülvizsgálatra, viszont ha nem ért egyet, akkor a saját álláspontját küldi vissza az EP-nek, és a három uniós intézmény elkezd alkudozni egymással – összesen három olvasat van, amennyiben a harmadik olvasatnál sem sikerül a parlamentnek és a tanácsnak elfogadnia a javaslatot, akkor a jogszabály megbukik.

mivel a három intézmény még a javaslat benyújtása előtt egyeztet, majd megegyezik abban, mi az, ami a tagállamokat képviselő tanácsnak és a közvetlenül választott parlamentnek is elfogadható, így a bizottság eleve olyan javaslatot nyújt be, ami mögött van támogatás mindkét társjogalkotó szervtől.

Ezt a három intézmény közötti tanácskozást nevezik ún. trialógusnak, ahol a három intézmény képviselői hosszú tárgyalások során végül megegyeznek – míg a bizottság és az EP az adott dosszié alapján delegálják tárgyalóikat, addig

Azonban az EU soros elnöke nem kizárólag csak a trialógusok során képviseli a tanácsot. Első számú feladata a jogalkotási munka előmozdítása, így a tanács elnökeként megszervezi és koordinálja a tanács munkáját: formális és informális üléseket szervez, amiknek előkészületeiért a soros elnök felelős, így többek között a napirendi pontok meghatározásáért is ő felel.

A formális üléseken általában a megkezdett dossziékról tárgyalnak – arról, hogy mikor miről, erről a soros elnök határoz, van, hogy bizonyos ügyeket halogatnak, jó példa erre a Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárás –, de az uniós törvénykezéstől eltérően saját ügyekkel is foglalkozhat. Azonban mivel – mint fentebb jeleztük – jogalkotási kezdeményezéssel csak az Európai Bizottság rendelkezik, ezért ezek inkább informális találkozók során történhetnek meg.

A különböző előkészítő és tanácsi üléseket mindig a soros elnök adott szakminisztere vezeti – kivéve a külügyminiszterekből álló Külügyi Tanácsot, azt az EU biztonságpolitikai és külpolitikai főképviselője –, ezenkívül a soros elnök feladata a már fentebb említett kapcsolattartás a többi intézménnyel, illetve a mindennapi munka felügyelete és koordinálása.

Erről beszélt a júniusi EU-csúcson is Alexander De Croo leköszönő belga miniszterelnök, aki kifejtette, hogy az EU soros elnöksége nem azt jelenti, hogy az adott ország lett Európa főnöke, hanem hogy ő felel azért, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az adott témában.

Azonban az előkészítés során a napirendek megválasztásával tud játszani az adott soros elnök, de ez nem jelenti azt, hogy a többi 26 tagállamra rá tudná erőltetni az akaratát, csupán bizonyos, az elnökséget ellátó ország számára fontos témákra tudják ráirányítani a figyelmet – 13 és fél évvel ezelőtt ilyen volt például a schengeni övezet bővítésének vagy Horvátország csatlakozásának az ügye.

Sok esetben inkább szimbolikus lesz a magyar elnökség

Mivel június 6–9. között tartották az európai parlamenti választásokat, így jelenleg az Európai Parlament mellett az Európai Bizottságnak is lejárt a mandátuma, és ezen uniós intézményeknek még fel kell állniuk.

Az Európai Parlament július 16-án tartja alakuló ülését, ahol első napirendi pontként megválasztják Roberta Metsola máltai EP-képviselőt újabb 2,5 évre az EP elnökének, majd pedig utána a július 4-ig felálló képviselőcsoportok ajánlanak alelnököket, akikről szintén szavaz majd a testület.

Ezután még az Európai Bizottságnak is meg kell alakulnia, aminek az élére a posztot eddig is ellátó Ursula von der Leyent jelölték az EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői, azonban ezt még valamikor az Európai Parlament többségének is jóvá kell hagynia, ahogy az Európai Bizottság többi tagját, az EU-csúcson az uniós biztonságpolitika és külpolitika főképviselőjének jelölt Kaja Kallas észt miniszterelnököt, illetve a tagállamok által javasolt, majd a leendő EB-elnök által jelölt biztosokat is.

Mivel a biztosok kapcsán az EP meghallgatásokat tart, ezért ez egy hosszú, időigényes folyamat, ami elhúzódhat akár októberig is.

Nem véletlen, hogy emiatt a legtöbb miniszteri tanácsülést a magyar kormány őszre időzíti, hiszen az átmeneti időszakban csak technikai szintű folyó ügyek kezelését tudja ellátni, az előző elnököktől megkapott dossziékat nem tudja folytatni, amíg az EB és az EP fel nem áll, hiszen nincs is kivel tárgyalnia a tanácsnak.

Ráadásul a tanács felépítéséből adódóan, amennyiben Magyarország olyan témát is vetne fel a tanácsi ülésen, ami a magyar kormány számára fontos, de a többi 26 tagállam számára nem, akkor nem tudja „eltéríteni” a jogalkotást, mivel a vita során ekkor már a soros elnök is csak egy szavazattal bír a többi 26 tagállamhoz hasonlóan, majd pedig a többi intézménnyel szemben nem a saját nemzeti, hanem a tagállamok által közösen kialakított kompromisszumos álláspontot kell majd képviselnie – így arra az esély, hogy Magyarország „széttrollkodhatja” a soros elnökséget, rendkívül csekély.

Ezenkívül mind a spanyol, mind a belga elnökség úgy tervezte a tanácsi üléseket, hogy a lehető legtöbb dossziét lezárják, a fontosabb témákat pedig megkezdjék – így például Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalások keretének az elfogadását, majd magát a tárgyalások megkezdését is.

A magyar kormány nevében Bóka János azt mondta, hogy egy aktív, Európa érdekét figyelembe vevő elnökséget ígér, sajtóhírek szerint pedig a kormány deklarált célja, hogy bemutassa, Magyarország nem az „unió kerékkötője” és képes a kompromisszumos együttműködésre, így eleve nem várható az, hogy a magyar kormány ellehetetlenítené az unió működését.

Az egyetlen, a kormánytól kívülálló kérdés, hogy ez az aktív hozzáállás végül meg is fog-e valósulni: korábban több tagállam is felvetette, akár bojkottálhatják a tanács miniszteri üléseit, míg az EP már korábban jelezte, hogy túl nagy együttműködést nem szeretne egy, az álláspontjuk szerint autokrata kormánnyal.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. október 26-án. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)