Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azt állítja, hogy bizonyítékokat készít elő, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé fog terjeszteni, és amelyek dokumentálják, hogy Oroszország továbbra is aknákat vet be a polgári lakosság ellen – írja a Sky News.
Az SZBU közleményében azt írja, hogy több mint 1000 ukrán sérült meg és 297-en haltak meg különböző típusú aknák miatt, főként a keleti Donyeck és Harkiv régiókban.
Az orosz csapatokat azzal vádolják, hogy az aknákat „különböző hétköznapi tárgyakba, köztük gyermekjátékokba és édességes dobozokba” rejtették. valamint, hogy aknamezőket állítanak fel a frontvonalról és a határvidékről való visszavonulásuk fedezésére.
Az SZBU közölte, hogy „nagyszabású bizonyítékcsomagot” készít elő, és amint az elegendő adat áll rendelkezésükre, azt elküldi Hágába. Oroszország többször tagadta, hogy civileket venne célba.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka csütörtökön átvette Ukrajna londoni nagykövetének tisztségét. Ezt maga Zaluzsnij jelentette be Telegram-oldalán, amelyet az MTI szemlézett.
A hazájában népszerű Valerij Zaluzsnijt februárban mentette fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai posztjáról, majd márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé nevezte ki.
Aggasztó a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kilátása – vélte csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, akinek szavait az Anadolu török hírügynökség idézte.
A török államfő részt vesz az Észak-atlanti Szövetség Szervezetének washingtoni csúcstalálkozóján. A NATO, amelynek csütörtök esti ülésén részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, a Kijevnek nyújtott támogatása fokozásáról döntött, harci gépek és légvédelmi ütegek küldésével.
Törökország, amelynek a hadserege az egyik legnagyobb a NATO-tagállamok közül, az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta egyenlő távolságot tartott Moszkva és Kijev között. Erdogan tavaly viszont úgy vélte, Ukrajna teljes egészében megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
Nem gondoljuk, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet a NATO alternatívája lenne"
– jelentette ki Erdogan csütörtökön Washingtonban. „Ugyanúgy nem tartjuk a BRICS-et (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotta országcsoport) sem bármilyen más szervezet alternatívájának” – tette hozzá.
A török elnök 2022-ben még azt jelentette be, hogy csatlakozni kíván a Nyugattal feszült viszonyban álló több országot, így Oroszországot, Kínát és Iránt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez. Erdogan a múlt héten részt vett a szervezet asztanai csúcstalálkozóján, mint „párbeszédben részt vevő partner”, és találkozott Putyin orosz elnökkel.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!