Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F–16-os harci repülőre van szüksége – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az MTI szerint.
Ukrajna teljes körű védelmének biztosítása érdekében a katonáink véleménye szerint 25 Patriot-rendszerre van szükségünk
– hangsúlyozta kijevi sajtótájékoztatóján az államfő.
Zelenszkij mindemellett nem tett említést arról, hogy Ukrajna jelenleg hány darabbal rendelkezik a légvédelmi rendszerből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átfogó légvédelem érdekében egyéb különböző hatótávolságú, illetve képességű fegyverrendszerekre is szüksége van hazájának. Egyben arra emlékeztetett, hogy a washingtoni NATO-csúcson szövetségesei további öt Patriot, illetve hasonló képességekkel rendelkező rendszert ajánlottak fel. Egy hónappal korábban, az Olaszországban rendezett G7-csúcs alkalmából még legkevesebb hét Patriot-rendszer szükségességéről beszélt.
A háború 2022. február 24-i kezdete óta Ukrajna legkevesebb négy Patriot-rendszert kapott. Sajtójelentések szerint azonban több indítóállást megrongáltak, illetve megsemmisítettek az orosz légicsapások. Egy teljes üteg, radarokkal, indítóállásokkal, tűzirányító rendszerekkel több száz millió euróba kerül, egy-egy légvédelmi rakéta ára pedig hárommillió euró körül mozog.
Az F–16-os harci repülőkről szólva Zelenszkij megjegyezte, hogy azokat két hullámban kapják meg, nyáron, illetve az év végéig.
Az ukrán államfő ugyanakkor elismerte, hogy a harci repülők – tekintettel a jóval nagyobb orosz légierőre – önmagában nem fogják megváltoztatni a háború menetét.
Zelenszkij arról is szót ejtett, hogy a második nemzetközi békecsúcson, amelynek időpontját még nem tűzték ki, már Oroszországnak is részt kellene vennie, miután az első ilyen svájci találkozón Moszkva nem képviseltette magát.
Vasárnap éjjel erős robbanás történt Odesszában – írja az Ukrajinszka Pravda. Oleh Kiper, a terület katonai közigazgatásának vezetője megerősítette a híreket.
Az odesszai lakosok és a helyi média is beszámolt a robbanásról, Kiper azt kérte a helyiektől, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amíg az oltási munkálatok zajlanak. A beszámolók szerint légiriadó alatt történt a támadás.
Az ukrán „békeformula” tíz pontjának végrehajtását Ukrajna a világ országainak Oroszországra gyakorolt kollektív nyomása révén kívánja előmozdítani, függetlenül attól, hogy Moszkva mit tervez – jelentette ki az ukrán elnöki hivatal.
Az újságírók arról érdeklődtek az elnöki hivatalnál, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hogyan szeretné rákényszeríteni Oroszországot, hogy részt vegyen a következő békecsúcson, ha Oroszország figyelmen kívül hagyja ezt a kezdeményezést, és bejelentette, hogy nem vesz részt a második csúcstalálkozón – írja a Jevropejszka Pravda.
Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője válaszában elmondta, hogy Kijev az első csúcstalálkozó eredményeinek továbbfejlesztését tervezi, és utalt arra, hogy ez Oroszország reakciójától függetlenül fog történni.
„Folytatni fogjuk ezt a munkát, de nem kizárólag ezen a három témán (élelmiszer, nukleáris biztonság, foglyok és deportált gyermekek visszatérése – a szerk.), mert a békeformulának 10 pontja van. Kidolgozunk egy útitervet, egy béketervet, amely összhangban lesz a formula konkrét pontjaival (...), majd a nemzetközi közösség nevében azok az országok, amelyeknek kommunikációs csatornáik vannak Oroszországgal, közvetíteni fogják ezeket az álláspontokat Oroszország felé” – fejtette ki Zsovkva.
Ez nemcsak Ukrajna hangja lesz, hanem a világ többségének a hangja is. Ennek kollektív nyomásgyakorlásnak kell lennie. Oroszországnak fel kell hagynia az ultimátumok és az egyoldalú feltételek nyelvén való beszéddel, meg kell hallgatnia a nemzetközi közösséget és a többség hangját
– tette hozzá.
Vasárnap délután az orosz csapatok Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a Szumi területen található Bilopillja városát, amelynek következtében legalább három ember megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
A város polgármestere, Jurij Zarko szerint az oroszok a városközpontot vették célba, eddigi információk szerint összesen 18 légicsapást hajtottak végre. A támadásban családi házak és többszintes épületek rongálódtak meg, de egy iskola és egy pékség is súlyos károkat szenvedett el.
Legalább három sebesültünk is van, különböző súlyosságú sérülésekkel. Nincsenek életveszélyben
– mondta a polgármester.
A Szumi terület ügyészsége arról számolt be, hogy az előzetes adatok szerint 17 órától mintegy 30 percen keresztül lőtték a város lakónegyedeit Grad típusú rakéta-sorozatvetővel.
Az ügyészség két sebesültről számolt be, egyikük egy 54 éves civil férfi. Közleményük szerint egy többemeletes épületben, továbbá magánházakban, garázsokban és villanyvezetékekben keletkeztek károk.
Oroszország drónok elleni hangtompító puskákat adott ki az olajraktárak biztonsági őreinek, hogy megvédjék a létesítményeket a dróntámadásoktól – írja a Fokusz. Jurij Butuszov újságíró azonban felhívta a figyelmet, hogy hiába költött Oroszország több millió rubelt a puskák vásárlására, az őrök képtelenek azokat szakszerűen használni. A világhálón terjedő felvételek alaposan megnevettették a közösségimédia-platformok felhasználóit.
Az orosz leleményesség akcióban. Az Orosz Föderáció drónok elleni hangtompító puskákat adott ki az olajraktárak őreinek. A „mesterlövésznek” meg kellett volna mentenie az olajraktárat, hiszen több millió rubelt költöttek a fegyverek beszerzésére. Azonban, mint látjuk, a lövész csak próbálja megérteni, hogyan működik (a puska – a szerk.), miközben az ukrán drónok továbbra is támadják az oroszországi olajraktárakat
– fogalmazott az újságíró.
A közzétett felvételeken, amelyeket az olajraktárak megfigyelőkamerái rögzítettek, jól látszik, hogy az őrök mennyire ügyetlenül próbálják ártalmatlanítani az ukrán drónokat. Egyértelmű, hogy nem tudják, hogyan kell használni ezeket a fegyvereket, és összevissza lövöldöznek velük, miközben egyetlen drónt sem találnak el.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 7371 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8583 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az ukrán elnöki hivatal továbbra is reméli, Ukrajna a közeljövőben engedélyt kap az Egyesült Államoktól arra, hogy az általuk adományozott fegyverekkel ne csak a határ menti területekre, hanem Oroszország mélyén található célpontokra is csapást mérhessen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a kérdéssel kapcsolatos munka már jóval a NATO-csúcstalálkozó előtt megkezdődött, és azóta már történt némi előrelépés.
Az Egyesült Államokkal különböző szinteken dolgozunk együtt – a védelmi minisztériummal, a Nemzetbiztonsági Tanáccsal, a Fehér Házzal –, ezen az úton haladunk, és reméljük, hogy a közeljövőben megszületik ez a döntés. Szükségünk van rá. De ne spekuláljunk a sajtóban ezzel a nagyon fontos döntéssel kapcsolatban. Az ukrán vezetés dolgozik rajta, és meg is fogjuk csinálni
– mondta Ihor Zsovkva, a hivatal helyettes vezetője, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok a múltban minden fontos döntést csendben hozott meg, és ez ebben a kérdésben sem lesz másképp. Szerinte „egyértelmű egyetértés van a felek között”.
Az ukrán fél érveiről kérdezve megjegyezte, hogy Ukrajna hangsúlyozza, hogy meg kell védeni magát az ismert helyekről indított rakétatámadások ellen. Arra a kérdésre, hogy szerinte sikerül-e megoldást találni, Zsovkva azt válaszolta, hogy „minden bizonnyal lesz előrelépés, ahogyan a múltban is történt más kérdésekben, amelyeket tárgyaltunk”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!