Kulcsfontosságú lehet Benjamin Netanjahu amerikai látogatása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Felfüggesztették a szexuális zaklatással vádolt budapesti metropolita kormányzását - Az óceán mélyén talált „sötét oxigén” átírhatja a földi élet keletkezésének történetét
- Több mint húszan haltak meg a marokkói hőhullámban
- Medve támadt egy biciklisre a szlovákiai Kis-Fátra lábánál
- Vallási indíttatású terrorcselekménynek ítélték a Salman Rushdie elleni merényletet
Magas rangú amerikai tisztviselők szerint a megállapodás elérhető közelségben van, de a kilátások egy kulcskérdésre adott válaszon múlhatnak: Valóban akarja-e Netanjahu a tűzszünetet? Az izraeli médiában és Tel-Aviv utcáin a válasz erre a kérdésre: nem − ugyanis Netanjahu sokkal többet nyerhet a háború folytatásával, mint annak befejezésével − tájékoztatott a CNN.
A háború lehetővé tette az izraeli miniszterelnök számára, hogy késleltesse az október 7-i támadásokhoz vezető kudarcokért való felelősségre vonást, és határozottan visszautasította az új választásokra irányuló kéréseket. Pártjának kilátásai a következő választásokon az elmúlt hónapokban valóban javultak.
Jobboldali koalíciós partnerei viszont azzal fenyegetőznek, hogy felmondják a szövetséget, ha Netanjahu olyan alkut köt, amely véget vet a háborúnak. Még Joe Biden is azt mondta, hogy „minden ok megvan” arra, hogy az emberek azt higgyék, az izraeli kormányfő a hatalom megtartása érdekében hosszabbítja meg a gázai háborút.
Vannak arra utaló jelek is, hogy Netanjahu az utolsó pillanatban akadályokat gördít a megegyezés elé. Visszautasított egy kulcsfontosságú izraeli engedményt, amely a palesztinoknak a gázai övezet északi részébe való korlátlan bejutás engedélyezésére vonatkozott, és amely szerepelt Izrael legutóbbi tűzszüneti javaslatában, és most úgy tűnik, ragaszkodik ahhoz, hogy a zsidó állam megtartsa az ellenőrzést a Philadelphia folyosó felett, amely egy 14 km hosszú földsáv, s ütközőzónaként szolgál az Egyiptom és Gáza közötti határon. Nyilvános retorikája pedig aláásta az Izrael elkötelezettségébe vetett bizalmat a háború lezárása iránt.
Ennek ellenére az izraeli miniszterelnök folyamatosan tárgyalásokat folytat, egyeztet a Hamásszal, és a két fél minden eddiginél közelebb került egy lehetséges megállapodáshoz. Az izraeli közvélemény egyre nagyobb része, élén a túszok családjaival, követeli a kormánytól az egyezség megkötését. Netanjahu szövetségesei pedig kitartanak amellett, hogy komolyan gondolja, hogy a túszokat ki akarja szabadítani.
Miközben igyekszik megmutatni, hogy milyen támogatást élvez még Washingtonban, látogatása egyben lehetőséget ad majd arra is, hogy az Egyesült Államok vezető tisztviselői és törvényhozói nyilvánosan és négyszemközt is nyomást gyakoroljanak az izraeli miniszterelnökre, hogy tűzszünetet kössön.
Biden visszalépése változtat a tárgyalások menetén
Joe Biden egyre kritikusabbá vált Izrael gázai háborújával szemben − ahol a palesztin egészségügyi minisztérium adatai szerint több mint 39 000 palesztin halt meg, Netanjahu pedig ellenállt az amerikai nyomásnak, és gyakran nyilvánosan mutogatott a Fehér Ház felé.
Még akkor is, ha továbbra is határozottan támogatja Izraelt, Biden lett az első elnök Ronald Reagan óta, aki visszatartott néhány, Izraelnek szánt amerikai lőszert − májusban felfüggesztette a 2000 fontos bombák szállítását a gázai civil áldozatok miatt.
Az izraeli kormányfő eközben nemcsak ellenállt az amerikai felhívásoknak, hogy a katonai műveleteket visszafogják Gázában, de a Fehér Ház visszafogottságra való felszólításainak semmibe vételét arra használta fel, hogy politikai tekintélyét növelje Izraelben − többek között az amerikai útja előtt néhány nappal tartott beszédében, amelyben arról szólt, nem hajlandó meghajolni Biden nyomásának, hogy fejezze be a háborút és hagyjon fel a Rafahban tervezett offenzívával.
Az amerikai elnök döntése, miszerint alig két nappal azelőtt, hogy leül Netanjahuval tárgyalni, kiszáll az elnökválasztási versenyből, kétségtelenül még inkább megváltoztatja a két férfi közötti viszonyt − hogy pontosan hogyan, azt még nem lehet tudni. Netanjahu lesz az első külföldi vezető, aki leül a most már ténylegesen béna kacsának tartott amerikai elnökkel − bár Bidennek még hat hónap áll rendelkezésére, amely alatt továbbra is ő irányítja az Egyesült Államok külpolitikáját.
A választási kampány terhétől megszabadulva hogyan fog Biden most az izraeli miniszterelnökhöz viszonyulni, a gázai háború jövőjéhez és az Egyesült Államok Izraellel kapcsolatos politikájához? És milyen mértékben fogja Netanjahu kényszernek érezni az amerikai nyomást?
Lesz-e Netanjahu–Trump-találkozó?
Miközben az izraeli miniszterelnök a fentebbi felvetéseket mérlegeli, Donald Trump volt amerikai elnökre is figyelnie kell, amikor arról dönt, tegyen-e egy lépést a tűzszünet felé. Trump eddig is rendületlenül támogatta Izraelt, és bírálta Biden azon erőfeszítéseit, hogy megfékezze Izrael gázai magatartását. A republikánus nemzeti konvención tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a túszok „jobb, ha még hivatalba lépésem előtt visszatérnek, különben nagyon nagy árat fognak fizetni”.
Áprilisban azonban Trump is sürgette Izraelt, hogy „gyorsan fejezze be a gázai háborút”. Netanjahu ekkor már nem élvezte azt a baráti kapcsolatot, amelyet egykor a republikánus elnökjelölttel ápolt. Az izraeli miniszterelnök és a volt amerikai elnök azóta sem beszéltek egymással. Jelenleg pedig nincsenek tervek arra vonatkozóan, hogy találkozzon Trumppal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
