Egy hivatalos hadüzenet Ukrajnának nem kedvező Oroszország számára – jelentette ki szerdán egy, a Moszkovszkij Komszomolec orosz portál által megkérdezett politikai elemző, reagálva Moszkva visszafogott álláspontjára a kurszki régió határ menti területei ellen indított ukrán támadásra.
Korábban Jurij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő azt jósolta, hogy a Kreml az ukrán erők támadására válaszul várhatóan hadat üzen Ukrajnának. Dmitro Rogozin zaporizzsjai politikus azt javasolta, hogy a támadást minősítsék inváziónak, annak minden következményével együtt. Vlagyimir Putyin azonban a miniszteri kabinettel tartott ülésén a helyzet értékelésére szorítkozott, és a támadást Kijev „nagyszabású provokációjának” nevezte.
A politikai elemző szerint Ukrajna célja az volt, hogy megmutassa a „nyugati kezelőinek”, hogy a pénzt nem költötték hiába.
Ezeknek az embereknek le kell higgadniuk és tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Már régen ki lehetett volna hirdetni a háborút. De a háború a nemzetközi szerződések értelmében bizonyos következményekkel jár. Ezért találták ki az olyan jogi formát, mint a különleges katonai művelet
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a jogi struktúra „felszabadít minket, nem kötelez arra, hogy válaszoljunk néhány számunkra kényelmetlen kérdésre”. Hangsúlyozta, hogy a proxyakciók szabványai a világ minden táján megismétlődnek, a „hadviselés régi szabályai elavultak, sem az USA, sem Irán, sem mi nem tartjuk be őket”.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 7142 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6714 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A moszkvai városi bíróság szerdán törvényesnek ismerte el Julija Navalnajának, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye ellen kiadott letartóztatási parancsot. Az elfogatóparancs ezzel jogerőre emelkedett – számolt be az MTI.
Navalnaját azzal vádolják, hogy részt vett a néhai férje által vezetett, Oroszországban szélsőséges szervezetnek nyilvánított Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) tevékenységében.
Az elsőfokú bíróság július 9-én rendelte el a letartóztatását, és nemzetközi körözést is kiadott ellene. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) július 11-én vette fel őt a terroristák és szélsőségesek listájára.
Az FBK-ban folytatott tevékenység címén korábban őrizetbe vették Artyom Krigert, a külföldi ügynökként nyilvántartott Sota című kiadvány újságíróját, valamint fotósát, Antonyina Favorszkaját. Ugyanezen a címen vádat emeltek Navalnij három volt ügyvédje ellen is.
Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek bármi köze lett volna halálához, de sokak szerint az orosz elnököt is felelősség terhelheti Navalnij halála miatt.
Egy hivatalos hadüzenet Ukrajnának nem kedvező Oroszország számára – jelentette ki szerdán egy, a Moszkovszkij Komszomolec orosz portál által megkérdezett politikai elemző, reagálva Moszkva visszafogott álláspontjára a kurszki régió határ menti területei ellen indított ukrán támadásra.
Korábban Jurij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő azt jósolta, hogy a Kreml az ukrán erők támadására válaszul várhatóan hadat üzen Ukrajnának. Dmitro Rogozin zaporizzsjai politikus azt javasolta, hogy a támadást minősítsék inváziónak, annak minden következményével együtt. Vlagyimir Putyin azonban a miniszteri kabinettel tartott ülésén a helyzet értékelésére szorítkozott, és a támadást Kijev „nagyszabású provokációjának” nevezte.
A politikai elemző szerint Ukrajna célja az volt, hogy megmutassa a „nyugati kezelőinek”, hogy a pénzt nem költötték hiába.
Ezeknek az embereknek le kell higgadniuk és tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Már régen ki lehetett volna hirdetni a háborút. De a háború a nemzetközi szerződések értelmében bizonyos következményekkel jár. Ezért találták ki az olyan jogi formát, mint a különleges katonai művelet
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a jogi struktúra „felszabadít minket, nem kötelez arra, hogy válaszoljunk néhány számunkra kényelmetlen kérdésre”. Hangsúlyozta, hogy a proxyakciók szabványai a világ minden táján megismétlődnek, a „hadviselés régi szabályai elavultak, sem az USA, sem Irán, sem mi nem tartjuk be őket”.
Tisztelt Olvasóink!
Kezdetét veszi az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!