Ez a poszt a következő Percről percre része:
Masszív rakétacsapás érte Ukrajnát, Zelenszkij szerint ez volt az eddigi egyik legnagyobb
-
A Wagner zsoldosai csak Belaruszban és Afrikában tevékenykednek, és nem harcolnak az orosz hadsereg oldalán Ukrajnában − állította a Wagner-csoport augusztus 26-án a Telegramban közzétett nyilatkozatában, melyet közölt a The Kyiv Independent.
A nyilatkozat, amelyet egy Wagnerhez köthető Telegram-csatornán tettek közzé, azt állította, hogy „a cégnek nincsenek beosztottjai sem az orosz Nemzeti Gárdában, sem az orosz védelmi minisztérium soraiban, sem máshol”. A Wagner harcosai „egyelőre” nem vesznek részt Oroszország ukrajnai inváziójában − közölte a csoport, azt állítva, hogy „ha a helyzet megváltozik, azt be fogják jelenteni”.
A Wagner-egységek kulcsszerepet játszottak abban, hogy Oroszország 2023 májusában elfoglalta a Donyecki területen lévő Bahmutot. Becslések szerint a városért vívott harcban közel 20 000 zsoldos halt meg, akik közül sokan 2022 végén orosz foglyokból toborzott korábbi elítéltek voltak.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner akkori vezetője 2023. augusztus 23-án egy rejtélyes repülőgép-szerencsétlenségben halt meg Oroszországban. A baleset két hónappal azután történt, hogy Prigozsin a Wagner-csapatok élén rövid ideig tartó lázadást szervezett a Kreml ellen. A jelentések szerint a Wagner-egységeket ezután beolvasztották a hivatalos orosz katonai szervezetbe, például a Nemzeti Gárdába. A csecsen Ahmat egység 2023 októberében azt állította, hogy „hatalmas” számú Wagner zsoldos csatlakozott soraihoz.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának augusztus 23-i hírszerzési jelentése szerint jelenleg mindössze 5000 fős Wagner-csapat van Afrikában és Belaruszban, ami töredéke a 2023-as 50 ezres csúcslétszámhoz képest. Az ukrán külügyminisztérium augusztus 25-én arra figyelmeztetett, hogy Belarusz „jelentős számú” fegyvert és haderőt összpontosított az ukrán határon, köztük néhány korábbi Wagner-csapatot.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi beszámolója szerint az orosz légierő támadta az ukrajnai Szumi megyében lévő ukrán harci tartalékokat, az oroszországi Kurszk megyében pedig az ukrán hadsereg az elmúlt egy nap leforgása alatt több mint 300 katonát és 14 páncélozott járművet, köztük egy harckocsit veszített.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a kurszki régióban az augusztus 6-án kezdődött betörés után egyebek között több mint 5800 katona, 72 harckocsi, 31 gyalogsági harcjármű, 58 páncélozott személyszállító jármű, 383 páncélozott harcjármű, 37 tüzérségi löveg, öt légvédelmi rakétarendszer és 11 sorozatvető.
Egy nő sétál az ukrán csapások által megrongált épület mellett Kurszkban, 2024. augusztus 16-ánFotó: Tatyana Makeyeva / AFPA moszkvai katonai tárca vasárnapi hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt napon a hatból három frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, visszaverve 15 ellenrohamot. A Moszkvában kiadott közlemény szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.
A védelmi minisztérium az elmúlt napon megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett hét lőszerraktárt, három harckocsit – köztük egy amerikai Abrams tankot –, hét nyugati gyártmányú, 155 milliméteres önjáró és vontatott tarackot, továbbá 41 drónt – írta az MTI.
-
Artem Dmitruk ukrán parlamenti képviselő augusztus 25-én elmenekült az országból, miután vádat emeltek ellene, amiért külön-külön összetűzésben bántalmazott egy katonát és egy rendfenntartó tisztet is – közölte a főügyészség a The Kyiv Independent információi szerint.
A Suspilne szerint Dmitruk független parlamenti képviselő különböző hatóságokkal keveredett összetűzésbe. Odesszában Dmitruk a bűntársaival együtt állítólag egy vita során könnyű testi sértést okozott egy szolgálatban lévő rendfenntartó tisztnek.
A vádlott állítólag megpróbálta ellopni a rendőr fegyverét is.
Egy másik kijevi incidens során Dmitruk állítólag szóváltásba keveredett egy katonával, és
több fejre mért ütést követően közepesen súlyos testi sértést okozott.
A főügyészség nem nevezte meg közvetlenül Dmitrukot, de a bűnüldöző szervek forrásai megerősítették a Suspilne-nek, hogy a gyanúsított ő volt. Arról nem közöltek részleteket, hogy mikor történt a verekedés.
-
Ukrajna vasárnap közölte, hogy a szomszédos Belarusz katonákat csoportosít az ukrán határ közelébe, és óva intette a minszki vezetést az esetleges „barátságtalan lépésektől”.
Az ukrán külügyminisztérium jelezte: észlelték, hogy az Oroszországgal szövetséges Belarusz „hadgyakorlatnak álcázva nagyszámú katonát vezényelt az Ukrajnával határos Homel régióba”.
Figyelmeztetjük a belorusz vezetést, hogy ne kövessenek el tragikus hibát Moszkva nyomására, és felszólítjuk a fehérorosz hadsereget, hogy vonják vissza erőiket lőtávolságnál messzebbre az ukrán határtól
– állt az ukrán külügyi tárca közleményében.
Ukrajna felhívta a figyelmet arra, hogy a „világ biztonságára” nézve fenyegetőnek tekinti, ha hadgyakorlatokat tartanak a határtérségben, mert az túlságosan közel van a csernobili atomerőműhöz.
Minszk 2022-ben lehetővé tette, hogy az Ukrajnát megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, valamint engedélyezte, hogy Moszkva 2023-ban taktikai atomfegyvereket telepítsen Belaruszba.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az ukrán nép elpusztításáról beszélt egy orosz tisztviselő;
- Oroszországnak 50 ezer katonára lenne szüksége Kurcsina visszafoglalásához;
- Ukrajna elpusztítaná az orosz megszállás jelképét, már konkrét terv is van;
- Először mutatták be az ukrán rakétadrónt.
Tartsanak velünk ezúttal is!