Az ukrán légvédelem lőhette le Kijev F–16-osát, az egyik képviselőnek elege lett a ködösítésből
-
Az uniós tagállamok nagy része továbbra is az ukrajnai háború eszkalációjának irányába mutató lépéseket fontolgat, jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf pénteken Brüsszelben.
A honvédelmi miniszter az uniós tagállamok védelmi minisztereinek informális tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárgyaláson továbbra is háborúpárti hangulat uralkodott, minden hozzászólás Ukrajna katonai támogatásának folytatására irányult.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter érkezik az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek informális tanácskozására Brüsszelben 2024. augusztus 30-ánFotó: Purger Tamás / MTIA honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a magyar kormány úgy véli, hogy a konfliktus katonai megoldása továbbra sem bontakozik ki a háborús frontokon.
Magyarország álláspontja nem változott abban, hogy ezt a konfliktust csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal, diplomáciai úton lehet fenntartható módon lezárni
– emelte ki. Beszámolt arról, hogy a tanácskozás témai között szerepelt az EU ukrán katonákat kiképző missziójának Kijevbe történő áthelyezése. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a javaslat kockázatos lépés, mert könnyen a háború eszkalációjához vezethet, és ezt Magyarország meg kívánja akadályozni.
„Folyamatosan lándzsát törünk amellett, hogy mindenképpen el kell kerülni az Európai Unió és a NATO bevonódását, belerángatását ebbe a konfliktusba” – nyomatékosította Szalay-Bobrovniczky. Hozzátette, hogy Magyarország tartózkodik a misszió mandátumának meghosszabbításával kapcsolatban, tehát az EU tagországai ilyen tevékenységet folytatnak az unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt.
A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az Ukrajnába küldött fegyverek használatára irányuló korlátozások feloldását szorgalmazza. Véleménye szerint, ez a javaslat további eszkalációs kockázatot hordoz magában.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország nem támogatja az ukrán fegyveres erők pénzügyi támogatására vonatkozó javaslatokat, mindaddig, míg Ukrajnában a magyar vállalatokat negatívan diszkriminálják és amíg Ukrajnában érvényben vannak azok a döntések, amelyek a magyar energiaellátás biztonságát veszélyeztetik.
A honvédelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a szlovák védelmi miniszter egyetért a magyar álláspontokkal, különösen azzal összefüggésben, hogy az EU stratégiáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban át kell gondolni.
Az Európai Unió önvédelemre irányuló képességfejlesztéseivel összefüggésben elmondta, hogy Magyarország már jóval a háború kitörése előtt intenzív védelmi ipari fejlesztésbe fogott, és 2023-ban elérte a NATO által elvárt célszámot, GDP-je két százalékát fordította védelmi költségvetésére.
Magyarország továbbra is aktívan részt vesz az uniós műveletekben, az idei év kezdete óta, egy éven keresztül magyar hadszíntér-parancsnok vezeti a Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő EUFOR Althea missziót, továbbá kiemelten magas létszámmal veszünk részt az EUFOR Quick Response 24 gyakorlaton.
Hozzátette, hogy a magyar uniós elnökség aktívan támogatja azon EU-kezdeményezéseket, amelyek a globális dél, és benne a Száhel-övezetre irányulnak. Az idei év októberétől Magyarország az EU vörös-tengeri műveletéhez, az EUNAVFOR Aspideshez járul hozzá, illetve 2025-től az EU szomáliai kiképzési missziójában vesz részt – írja az MTI.
-
Orbán Viktor magyar miniszterelnök csapata az amerikai választási eredménytől függetlenül számít az amerikai-orosz „megbékélésre” és együttműködésük folytatására – írja az Ukrajinszka Pravda Orbán Balázsra, a magyar miniszterelnök politikai igazgatójára hivatkozva, aki egy konferencián válaszolt ukrán újságírók kérdésire.
Orbán Balázs szerint Magyarország akkor sem fog változtatni „valószínűleg semmit” a politikáján, ha Kamala Harris nyer a közelgő amerikai elnökválasztáson. Arról is beszélt, hogy Budapest „reális megközelítést” alkalmaz az Ukrajnával kapcsolatos politikáját illetően, annak ellenére, hogy más európai országok kritizálják a döntését.
„Realisták vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy ez nem a mi háborúnk. Megértem, hogy ez sokkolhatja ezt a közönséget, de mi így látjuk ezt a háborút... Ezt a magyarok 80-90 százaléka támogatja” – mondta.
Orbán Balázs annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy bárki is nyeri az amerikai elnökválasztást, az új amerikai kormány együtt fog működni Oroszországgal. „Hiszem, hogy lesznek amerikai-orosz megállapodások, és legyenek azok Európával együtt, ne nélkülünk” – tette hozzá.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Merész lépés érkezik Putyintól, jön az azonnali válaszlépés?,
- „Ez katasztrofális a Putyin-rezsim számára” – kőkemény vélemény jelent meg a háborúról,
- Hadijogot sérthetett Oroszország egy rakétatámadással,
- Zelenszkij tanácsadója bejelentette, január 1-jétől teljesen leáll a Barátság kőolajvezeték,
- Nagy bejelentést tett az ukrán főparancsnok, egyre jobban nyomulnak Kurszknál,
- Putyint biztosították arról, hogy nem tartóztatják le Mongóliában.
Tartsanak velünk ezúttal is!