Makszim Rizsenkov belorusz külügyminiszter elmondta, hogy néhány uniós ország minisztereit várják az „illegális migráció elleni küzdelemről” szóló nemzetközi konferenciára, amelyet 2024 novemberében rendeznek Minszkben – számolt be az Eurointegration a BelTa belorusz állami hírügynökségre hivatkozva.
A külügyminiszter szerint a minszki konferenciára „Belarusz szomszédainak”, valamint más uniós és a Független Államok Közössége (FÁK) államainak képviselőit is meg akarja hívni. „Az Európai Unió több minisztere már megerősítette részvételét a konferencia potenciális résztvevői között” − tette hozzá.
A szóban forgó konferencia a Belarusz által az illegális migráció elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről szól. Aljakszandr Lukasenka 2021 óta egyenesen azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy zsarolja a migránsokat. A hírforrás megjegyzi, hogy egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter járt Belaruszban az elmúlt években.
A keddi Kína–Afrika-csúcstalálkozó előestjén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök támogatását fejezte ki Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békejavaslatával kapcsolatban, emellett felszólították a feleket, hogy kezdjenek béketárgyalásokba. Így ő a második, ezelőtt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök értett egyet a kínai államfővel – írja a Kommerszant.
A lap szerint a dél-afrikai elnök azt mondta, hogy a békejavaslat a tárgyalások mellett három fő pontra hívja fel a háborús országok figyelmét:
A szeptember 4. és 6. között, Pekingben megrendezésre kerülő találkozó előtt Ramaphosa azt mondta, hogy a két ország között hatalmas a politikai egyetértés, és „mély, hagyományos barátság” van. A vezetők azt is kiemelték, hogy az atomfegyvereket egyik fél sem vetheti be, el kell kerülni a nukleáris válságot.
A kínai (vagy ahogy most már emlegetik, kínai–brazil) béketerv kezd az egyedülivé válni, ugyanis egyre többen, a kínai külügyminisztérium szerint már 110 ország reagált pozitívan a felsoroltakra. Volodimir Zelenszkij viszont úgy gondolja, Kína valójában nem javasol semmit, csak politikai nyilatkozatot tett. Ennek ellenére engedélyezte egy békecsúcs összehívását az utóbbi hónapokban, ahová Oroszországot is meghívhatják.
Szeptember 3-án orosz légicsapások rongálták meg a felsővezetékeket a zaporizzsjai atomerőmű környékén. Az áramfejlesztő központot 2-án is támadás érte, jelenleg más vezetékek bevonásával látják el – írja a The Kyiv Independent.
Ha további támadások érik a vezetékeket, vészhelyzet alakulhat ki a külső ellátás elvesztése miatt, amire szükség van, hogy a reaktorokat hűteni tudják
– közölte az ukrán Enerhoatom állami vállalat. Az ukrán szakértők egyelőre nem tudják megkezdeni a javítási munkálatokat a folyamatos orosz ágyúzás miatt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemrég Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy a kurszki és a zaporizzsjai atomerőműről beszéljenek. Amikor felmérte az utóbbi áramfejlesztő állapotát, azt mondta, az augusztus 17-i dróntámadás nem okozott súlyos kárt, viszont a nukleáris reaktorok megvédése a legfontosabb feladat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!