Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek reintegrációjáért felelős minisztere az elnöki hivatal szociálpolitikai helyettes vezetője lehet, miután lemondott, amire szerdán nem volt elég szavazat a Verhovna Rada (ukrán parlament) ülésén – írja a Strana.
Verescsuk az elnöki hivatalban Julia Szokolovszka helyére kerülhet, aki viszont diplomáciai munkára megy.
„A CMU személyi állományának több mint 50 százalékában változások történnek. Csütörtökön az elbocsátások napja vár ránk, holnapután pedig a kinevezések napja” – írta Arahamia a Telegram-csatornáján.
A keddi Kína–Afrika-csúcstalálkozó előestjén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök támogatását fejezte ki Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békejavaslatával kapcsolatban, emellett felszólították a feleket, hogy kezdjenek béketárgyalásokba. Így ő a második, ezelőtt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök értett egyet a kínai államfővel – írja a Kommerszant.
A lap szerint a dél-afrikai elnök azt mondta, hogy a békejavaslat a tárgyalások mellett három fő pontra hívja fel a háborús országok figyelmét:
A szeptember 4. és 6. között, Pekingben megrendezésre kerülő találkozó előtt Ramaphosa azt mondta, hogy a két ország között hatalmas a politikai egyetértés, és „mély, hagyományos barátság” van. A vezetők azt is kiemelték, hogy az atomfegyvereket egyik fél sem vetheti be, el kell kerülni a nukleáris válságot.
A kínai (vagy ahogy most már emlegetik, kínai–brazil) béketerv kezd az egyedülivé válni, ugyanis egyre többen, a kínai külügyminisztérium szerint már 110 ország reagált pozitívan a felsoroltakra. Volodimir Zelenszkij viszont úgy gondolja, Kína valójában nem javasol semmit, csak politikai nyilatkozatot tett. Ennek ellenére engedélyezte egy békecsúcs összehívását az utóbbi hónapokban, ahová Oroszországot is meghívhatják.
Szeptember 3-án orosz légicsapások rongálták meg a felsővezetékeket a zaporizzsjai atomerőmű környékén. Az áramfejlesztő központot 2-án is támadás érte, jelenleg más vezetékek bevonásával látják el – írja a The Kyiv Independent.
Ha további támadások érik a vezetékeket, vészhelyzet alakulhat ki a külső ellátás elvesztése miatt, amire szükség van, hogy a reaktorokat hűteni tudják
– közölte az ukrán Enerhoatom állami vállalat. Az ukrán szakértők egyelőre nem tudják megkezdeni a javítási munkálatokat a folyamatos orosz ágyúzás miatt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemrég Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy a kurszki és a zaporizzsjai atomerőműről beszéljenek. Amikor felmérte az utóbbi áramfejlesztő állapotát, azt mondta, az augusztus 17-i dróntámadás nem okozott súlyos kárt, viszont a nukleáris reaktorok megvédése a legfontosabb feladat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!