Ukrajna arra készül, hogy „győzelmi terve” részeként meghatározatlan ideig ellenőrzése alatt tartja azokat a területeket, amelyeket Oroszországban foglaltak el az ukrán erők augusztusban − jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
„Mi nem akarjuk az ő területüket, a mi célunk az, hogy helyreállítsuk a saját területi integritásunkat. Azért ejtettünk orosz hadifoglyokat, hogy ukrán foglyokra tudjuk majd kicserélni őket” − mondta Zelenszkij az interjúban.
„Nem akarjuk az elfoglalt orosz térségekben elterjeszteni az ukrán életmódot. Azt a területet egyelőre tartani fogjuk a győzelmi tervünk részeként, hogy lezárjuk a háborút” − fogalmazott az NBC honlapján közölt leirat szerint, hozzátéve, hogy az erre vonatkozó javaslatot hamarosan ismertetik nemzetközi partnereikkel. A riporter kérdésére válaszolva leszögezte: nincs szükségük orosz területekre, azokat egyelőre „elméleti szinten” tartják ukrán ellenőrzés alatt.
Ukrán csapatok augusztus elején meglepetésszerűen betörtek az oroszországi Kurszk megyébe. Kijev azt állítja, hogy csaknem 500 négyzetkilométernyi orosz területet tart ellenőrzése alatt, és több száz orosz hadifoglyot ejtett. Zelenszkij azt mondta, a kurszki akció „megelőző csapás” volt annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Oroszország ütközőzónát alakíthasson ki az ukrán határ mentén.
Az ukrán elnök szerint a washingtoni vezetésnek nem volt tudomása az oroszországi betörés tervéről, amit még Ukrajnán belül is gondosan titokban tartottak. „Valóban senkit nem tájékoztattunk erről, és ez nem bizalmatlanság kérdése” − mondta Zelenszkij, megjegyezve, hogy a tavaly nyári ukrán ellentámadás sok tekintetben azért vallott kudarcot, mert olyan sokat reklámozták és beszéltek róla, és ezzel lehetőséget adtak az oroszoknak, hogy felkészüljenek.
„Ezúttal még az ukrán hírszerzés sem volt beavatva, csak a legszűkebb kör tudott róla, és azt hiszem, ez volt a siker egyik kulcsa” − jelentette ki az ukrán elnök. Az interjúban Zelenszkij azt is kijelentette, arról nem beszélhet, hogy Ukrajna készül-e további orosz területek megszerzésére.
A keddi Kína–Afrika-csúcstalálkozó előestjén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök támogatását fejezte ki Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békejavaslatával kapcsolatban, emellett felszólították a feleket, hogy kezdjenek béketárgyalásokba. Így ő a második, ezelőtt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök értett egyet a kínai államfővel – írja a Kommerszant.
A lap szerint a dél-afrikai elnök azt mondta, hogy a békejavaslat a tárgyalások mellett három fő pontra hívja fel a háborús országok figyelmét:
A szeptember 4. és 6. között, Pekingben megrendezésre kerülő találkozó előtt Ramaphosa azt mondta, hogy a két ország között hatalmas a politikai egyetértés, és „mély, hagyományos barátság” van. A vezetők azt is kiemelték, hogy az atomfegyvereket egyik fél sem vetheti be, el kell kerülni a nukleáris válságot.
A kínai (vagy ahogy most már emlegetik, kínai–brazil) béketerv kezd az egyedülivé válni, ugyanis egyre többen, a kínai külügyminisztérium szerint már 110 ország reagált pozitívan a felsoroltakra. Volodimir Zelenszkij viszont úgy gondolja, Kína valójában nem javasol semmit, csak politikai nyilatkozatot tett. Ennek ellenére engedélyezte egy békecsúcs összehívását az utóbbi hónapokban, ahová Oroszországot is meghívhatják.
Szeptember 3-án orosz légicsapások rongálták meg a felsővezetékeket a zaporizzsjai atomerőmű környékén. Az áramfejlesztő központot 2-án is támadás érte, jelenleg más vezetékek bevonásával látják el – írja a The Kyiv Independent.
Ha további támadások érik a vezetékeket, vészhelyzet alakulhat ki a külső ellátás elvesztése miatt, amire szükség van, hogy a reaktorokat hűteni tudják
– közölte az ukrán Enerhoatom állami vállalat. Az ukrán szakértők egyelőre nem tudják megkezdeni a javítási munkálatokat a folyamatos orosz ágyúzás miatt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemrég Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy a kurszki és a zaporizzsjai atomerőműről beszéljenek. Amikor felmérte az utóbbi áramfejlesztő állapotát, azt mondta, az augusztus 17-i dróntámadás nem okozott súlyos kárt, viszont a nukleáris reaktorok megvédése a legfontosabb feladat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!