Keir Starmer brit miniszterelnök szeptember 16-án Olaszországban tárgyalt olasz kollégájával, hogy támogatást szerezzen annak a javaslatának, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákkal csapást mérhessen mélyen Oroszországon belül.
Egy közös sajtótájékoztatón az olasz és a brit vezetőt is a nagy hatótávolságú rakétacsapásokról kérdezték. Meloni elmondta, hogy támogatja a szövetségesek döntését, hogy Ukrajna zöld utat kapott, és hozzátette, hogy Olaszország elkötelezett amellett, hogy Ukrajna a „legjobb feltételek mellett” kezdhessen béketárgyalásokat Oroszországgal.
Starmer a múlt héten felvetette, hogy a tervet még ebben a hónapban, az ENSZ New York-i közgyűlésén „egy szélesebb csoporttal” tovább fogják tárgyalni.
Ukrajna azt reméli, hogy engedélyt kap arra, hogy két, nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakétát, amelyekkel már rendelkezik, olyan katonai célpontok, például repülőterek elleni csapásmérésre használhasson, amelyek mélyen orosz területen találhatók.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az előző héten azt mondta: ha Ukrajna jogot kap arra, hogy Oroszország területén nyugati fegyverekkel hajtson végre csapásokat, akkor azáltal a NATO államai közvetlen hadviselő felekké válnak. Azóta a brit The Times közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna valóban csak közvetlen amerikai segítséggel hajthatna végre ilyen csapásokat hatékonyan.
A lapnak több biztonságpolitikai forrás beszélt arról, hogy a Storm Shadow típusú rakétáknál nemcsak jóváhagyás kellene a britektől, franciáktól és az amerikaiaktól a fegyverek felhasználásához, hanem ennél több is. Elmondásuk szerint ugyanis
a rakétákat Ukrajna csak amerikai segítséggel tudná hatékonyan használni Oroszországi célpontok ellen.
A lap forrásai azt mondták, hogy az orosz elektronikus hadviselés használhatatlanná tenné a rakéták irányítását szolgáló GPS-t, és ezért mindenképp az amerikaiak közvetlen segítségére, a tőlük kapott navigációs adatokra lenne szükség a fegyverek (oroszországi célpontok elleni) hatékony használatához.
A The Times arról is írt ezzel összefüggésben, hogy Joe Biden amerikai elnök környezetében sincs egyetértés ezzel kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is vitában állnak emiatt. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a múlt heti brit–amerikai tárgyalásokon Joe Bidenék azt közölték: a döntéssel megvárnák azt, hogy Ukrajna ismertesse velük a győzelmi tervét.
Ezzel együtt a brit lap azt is közölte, hogy öt korábbi védelmi miniszter, valamint Boris Johnson egykori miniszterelnök is arra biztatta Keir Starmer brit kormányfőt:
engedélyezze Ukrajnának az Oroszország területén végrehajtott csapásokat még akkor is, ha Amerika ehhez nem járul hozzá (kérdés persze, hogy ez esetben mennyire lehetnének hatékonyak a fegyverek).
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azzal fenyegetőzött: ha Kijev megkapja a jóváhagyást a nyugati fegyverek Oroszország ellen történő felhasználásához, akkor arra „megfelelő válaszlépésekkel” fognak reagálni. E válaszlépések mibenlétét azonban a nyugati szakértők is csak találgatják egyelőre.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!