A Facebook tulajdonosa, a Meta közölte, hogy több orosz állami médiahálózatot is betilt, mivel állítólag megtévesztő taktikát alkalmaznak befolyásolási műveletek végrehajtására és a platformjaikon történő észlelés elkerülésére – írja a BBC.
A brit közszolgálati média beszámolója szerint a Meta rendszerén belül egyre nagyobb ellenőrzés alá kerültek az orosz állami médiumok, mivel azt állítják, hogy megpróbálták befolyásolni a nyugati országok politikáját. A lépés a világ legnagyobb közösségimédia-vállalatának az orosz állami médiavállalatokkal szembeni álláspontjának eszkalálódását jelenti.
Két évvel ezelőtt a Meta – az EU, az Egyesült Királyság és Ukrajna kérése alapján – intézkedéseket hozott az orosz államilag ellenőrzött média terjedésének korlátozására. Többek között megakadályozta, hogy a médiumok hirdetéseket futtassanak a platformjain, és korlátozta a tartalmaik elérését.
A hónap elején az USA azzal vádolta meg az RT állami műsorszolgáltatót, hogy 10 millió dollárt (3,5 milliárd forint) fizetett egy Tennessee állambeli cégnek, hogy „rejtett orosz kormányzati üzeneteket tartalmazó tartalmakat hozzon létre és terjesszen az amerikai közönségnek”. A vádirat szerint a videókat titokban „szerkesztette, tette közzé és rendezte” az RT két alkalmazottja.
A legfőbb amerikai diplomata pénteken újságíróknak azt mondta, hogy az RT az orosz támogatású médiumok hálózatának része, amely titokban igyekezett „aláásni a demokráciát az Egyesült Államokban”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az előző héten azt mondta: ha Ukrajna jogot kap arra, hogy Oroszország területén nyugati fegyverekkel hajtson végre csapásokat, akkor azáltal a NATO államai közvetlen hadviselő felekké válnak. Azóta a brit The Times közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna valóban csak közvetlen amerikai segítséggel hajthatna végre ilyen csapásokat hatékonyan.
A lapnak több biztonságpolitikai forrás beszélt arról, hogy a Storm Shadow típusú rakétáknál nemcsak jóváhagyás kellene a britektől, franciáktól és az amerikaiaktól a fegyverek felhasználásához, hanem ennél több is. Elmondásuk szerint ugyanis
a rakétákat Ukrajna csak amerikai segítséggel tudná hatékonyan használni Oroszországi célpontok ellen.
A lap forrásai azt mondták, hogy az orosz elektronikus hadviselés használhatatlanná tenné a rakéták irányítását szolgáló GPS-t, és ezért mindenképp az amerikaiak közvetlen segítségére, a tőlük kapott navigációs adatokra lenne szükség a fegyverek (oroszországi célpontok elleni) hatékony használatához.
A The Times arról is írt ezzel összefüggésben, hogy Joe Biden amerikai elnök környezetében sincs egyetértés ezzel kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is vitában állnak emiatt. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a múlt heti brit–amerikai tárgyalásokon Joe Bidenék azt közölték: a döntéssel megvárnák azt, hogy Ukrajna ismertesse velük a győzelmi tervét.
Ezzel együtt a brit lap azt is közölte, hogy öt korábbi védelmi miniszter, valamint Boris Johnson egykori miniszterelnök is arra biztatta Keir Starmer brit kormányfőt:
engedélyezze Ukrajnának az Oroszország területén végrehajtott csapásokat még akkor is, ha Amerika ehhez nem járul hozzá (kérdés persze, hogy ez esetben mennyire lehetnének hatékonyak a fegyverek).
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azzal fenyegetőzött: ha Kijev megkapja a jóváhagyást a nyugati fegyverek Oroszország ellen történő felhasználásához, akkor arra „megfelelő válaszlépésekkel” fognak reagálni. E válaszlépések mibenlétét azonban a nyugati szakértők is csak találgatják egyelőre.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!