Németország további száz millió euró segélyt nyújt Ukrajnának ezen a télen – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi moldovai látogatásán, az ország fővárosában, Kisinyovban. Hangsúlyozta: Oroszország ismét
téli háborút tervez azzal a céllal, hogy az ukrajnai emberek életét a lehető legszörnyűbbé tegye.
Júniusban Kijev azt közölte, több légvédelmi eszközre van szüksége az infrastruktúra javításához, hogy biztosítani lehessen a téli energiaigényt, amikor az a legnagyobb, mert a hőmérséklet ilyenkor messze a fagypont alá süllyed. Kedden a harcok sújtotta északkelet-ukrajnai Szumi régióban széles körű áramkimaradások voltak, miután orosz drónok támadták az energetikai létesítményeket – közölte a helyi áramszolgáltató.
A folyamatban lévő javítási munkálatok ellenére reggel még mindig több mint 280 ezer háztartás volt áram nélkül. A régió fővárosa egyike azon helyszíneknek, amelyek az éjszakai támadás miatt sötétbe borultak. A kritikus infrastrukturális létesítményeket, például a kórházakat és a vízműveket tartalék áramellátó rendszereken keresztül látják el árammal – közölték a hatóságok.
A beszámoló szerint tizenhat orosz harci drónt lőttek le Szumi felett. A város határos az orosz Kurszk régióval, ahová az ukrán csapatok nyomultak be augusztus elején.
Az ukrán hadsereg légvédelme közölte: az oroszok összesen legalább 51 harci drónt indítottak az éjszaka folyamán. Ezek közül 34-et erőik megsemmisítettek. Tizenkét orosz drónt elektronikus eszközökkel eltérítettek vagy leszállásra kényszerítettek – közölte az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az előző héten azt mondta: ha Ukrajna jogot kap arra, hogy Oroszország területén nyugati fegyverekkel hajtson végre csapásokat, akkor azáltal a NATO államai közvetlen hadviselő felekké válnak. Azóta a brit The Times közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna valóban csak közvetlen amerikai segítséggel hajthatna végre ilyen csapásokat hatékonyan.
A lapnak több biztonságpolitikai forrás beszélt arról, hogy a Storm Shadow típusú rakétáknál nemcsak jóváhagyás kellene a britektől, franciáktól és az amerikaiaktól a fegyverek felhasználásához, hanem ennél több is. Elmondásuk szerint ugyanis
a rakétákat Ukrajna csak amerikai segítséggel tudná hatékonyan használni Oroszországi célpontok ellen.
A lap forrásai azt mondták, hogy az orosz elektronikus hadviselés használhatatlanná tenné a rakéták irányítását szolgáló GPS-t, és ezért mindenképp az amerikaiak közvetlen segítségére, a tőlük kapott navigációs adatokra lenne szükség a fegyverek (oroszországi célpontok elleni) hatékony használatához.
A The Times arról is írt ezzel összefüggésben, hogy Joe Biden amerikai elnök környezetében sincs egyetértés ezzel kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is vitában állnak emiatt. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a múlt heti brit–amerikai tárgyalásokon Joe Bidenék azt közölték: a döntéssel megvárnák azt, hogy Ukrajna ismertesse velük a győzelmi tervét.
Ezzel együtt a brit lap azt is közölte, hogy öt korábbi védelmi miniszter, valamint Boris Johnson egykori miniszterelnök is arra biztatta Keir Starmer brit kormányfőt:
engedélyezze Ukrajnának az Oroszország területén végrehajtott csapásokat még akkor is, ha Amerika ehhez nem járul hozzá (kérdés persze, hogy ez esetben mennyire lehetnének hatékonyak a fegyverek).
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azzal fenyegetőzött: ha Kijev megkapja a jóváhagyást a nyugati fegyverek Oroszország ellen történő felhasználásához, akkor arra „megfelelő válaszlépésekkel” fognak reagálni. E válaszlépések mibenlétét azonban a nyugati szakértők is csak találgatják egyelőre.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!