A The Economist című lap cikke szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2025-ös választások megtartásáról tárgyalhat. Egyes képviselők arról is beszámoltak, hogy ezek a tárgyalások a színfalak mögött zajlanak. A történetet árnyalja, hogy a választások megtartásához a hadiállapot eltörlésére lenne szükség – írja az mk.ru.
Egy ukrán kiadvány szerint a választások elhalasztása miatt sok pártnak és politikai személynek kezdtek anyagi gondjai lenni. Az ukrán politikusok próbálnak újabb támogatásokhoz jutni. Mint írták, Julija Timosenko, ukrán parlamenti képviselő is arra biztatta Zelenszkijt, hogy „ne mondjanak le a demokráciáról”, és tartsák meg a 2025-ös választásokat.
Az említett kiadvány szerint az ukránok Zelenszkijbe vetett bizalma 2023 májusában 80 százalékon állt, míg 2024-re 45 százalékra csökkent.
A jelenlegi ukrán államfő potenciális riválisai között csak egy opciót említenek, az Ukrán Fegyveres Erők volt vezetőjét, Ukrajna jelenlegi brit nagykövetét, Valerij Zaluzsnijt.
„A felmérések azt mutatják, hogy az ukránoknak tetszik az ötlet, hogy egy volt katona álljon az ország élén” – írják az újságírók. Kiemelték, hogy Zelenszkijnek nagy gondjai vannak a lakosság körében elért népszerűségével.
A választással kapcsolatos vitákról az ukrán parlamenti képviselők is beszámoltak. Olekszij Honcsarenko, ukrán ellenzéki parlamenti képviselő a közösségi médiában azt írta, hogy szeptember 19-én Viktor Mikita, az ukrán elnöki hivatal új helyettes vezetője megbeszélést folytatott a választásokról a kormányzó Nép Szolgája párt regionális elnökeivel.
A kiadvány szerint az ukrán elnök mindent megtehet a háború elhúzásáért, mivel valós kockázata is lehet, hogy 2025-ben elveszítse a választásokat. Jelenleg Valerij Zaluzsnijt tartják az ukrán elnök legesélyesebb kihívójának, de a lehetséges elnökjelöltek között említik Petro Porosenkót, Vitalij Klicskót, Kirilo Budanót és Szerhij Pritulát is.
Harmadik világháborút jelentene egy Belarusz elleni támadás – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a minszki Informatikai és Rádióelektronikai Állami Egyetem hallgatóinak tartott beszédében.
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenka hazája elleni konkrét támadási tervekkel vádolta a NATO-t, és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött egy tényleges támadás esetében.
Az amerikaiak és a lengyelek már felsorakoztak a határon, különösen a lengyel határ mentén. Tudjuk, hogy a lengyel vezetés már a kezét dörzsöli
– idézi a belorusz vezetőt az MTI.
Úgy fogalmazott, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és haladéktalanul reagálni fognak, ha bekövetkezik egy támadás. Mivel pedig atomcsapásra a NATO is válaszolhat saját atomfegyvereivel, ez oda vezethet, hogy Oroszország a teljes arzenálját beveti – fejtegette. Hozzátette, hogy ilyen jellegű eszkalációra a Nyugat nincs felkészülve.
Fehéroroszország nem atomhatalom, de engedélyezte 2023 vége óta, hogy a vele szövetséges Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén. Lukasenka áprilisban több tucat atomtöltetről beszélt.
Minszk nukleáris töltet hordozására képes Iszkander ballisztikus rakétákkal is rendelkezik, s Szu–25 típusú harci repülőgépei is képesek atomfegyverek indítására.
A Fehéroroszország területére telepített taktikai atomfegyverek feletti parancsnokságot ugyan orosz erők látják el, de Lukasenka már a fehérorosz katonai doktrínába is beépítette a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét.
Lukasenka most köszönetet mondott orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak az orosz nukleáris doktrína módosításáért. Putyin két napja jelentette be, hogy Oroszország a nemzetközi biztonsági helyzethez igazította doktrínáját. A módosítás alapján növekszik a lehetősége annak, hogy nyugati atomhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia) orosz ellencsapás célpontjává válhatnak, ha támogatják atomfegyverrel nem rendelkező országok Oroszország elleni agresszióját.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!