Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy számára elsődleges fontosságú „a politikai megoldáshoz való visszatérés” a Közel-Keleten, majd hozzátette, hogy Franciaország nem küld fegyvereket Izraelnek – írja szombati cikkében a Le Monde francia hírportál.
A francia elnök október 5-én követelte, hogy állítsák le a fegyverszállításokat Izraelnek, amelyet a gázai megtorló művelet végrehajtása miatt bíráltak.
„Úgy gondolom, hogy ma az a prioritás, hogy visszatérjünk a politikai megoldáshoz, hogy ne szállítsunk több fegyvert a gázai harcokhoz” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Franciaország nem szállít semmit” – tette hozzá a hét elején rögzített interjúban.
Macron megismételte aggodalmát a gázai konfliktus miatt, amely a tűzszünetre való ismételt felhívások ellenére folytatódik. „Úgy gondolom, hogy nem hallgattak meg minket” – mondta. „Szerintem ez hiba, többek között Izrael biztonsága szempontjából is” – mondta, hozzátéve, hogy a konfliktus „gyűlölethez” vezet. Kijelentette, hogy a libanoni eszkaláció elkerülése „prioritás”. „Libanon nem válhat egy új Gázává” – tette hozzá.
A demokrata elnökjelöl, Kamala Harris a Michigan állambeli Flintben találkozott arab-amerikai és muszlim vezetőkkel, mivel kampánya igyekszik visszaszerezni a Fehér Ház Izrael-támogatása miatt elvesztett támogatóit – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Harris a beszámolók szerint a 30 perces találkozón aggodalmát fejezte ki a gázai szenvedések, a civil áldozatok és a libanoni kitelepítések miatt. Az alelnökkel a háború befejezésére és egy szélesebb körű regionális háború megelőzésére irányuló erőfeszítésekről is szó esett.
Több mint tíz húti célpontra mért csapást az Egyesült Államok hadserege Jemenben – számolt be róla pénteken a Sky News. A támadásokra helyi idő szerint péntek délután a lázadók által ellenőrzött területeken került sor.
Ezek a célpontok húti offenzív katonai képességeket tartalmaztak
– közölte az amerikai hadsereg, hozzátéve, hogy „ezekre az akciókra a hajózás szabadságának védelme érdekében került sor, valamint azért, hogy a nemzetközi vizeket biztonságosabbá és védettebbé tegyük az amerikai, koalíciós és kereskedelmi hajók számára”.
A hútik egy Iránnal szövetséges regionális szövetség tagjai, amelyhez a Hamász és a libanoni Hezbollah is tartozik. A csoport Jemen nagy részét, köztük a fővárost, Szanaát is uralja, több mint ezer mérföldre Izraeltől. A lázadók Izraelt okolják a közel-keleti instabilitásért, mondván, hogy a térségben a „konfliktus körforgása” az ő „folyamatos bűneik” miatt alakult ki.
Egy BBC-nek nyilatkozó biztonsági tanácsadó szerint az izraeli erők 1000 font súlyú bombákat dobnak le Dél-Libanonban. „Időről-időre Hezbollah-rakéták száguldanak az égen, ahogyan sortüzeket lőnek ki az izraeli állások felé” – fogalmazott.
Azok számára, akik itt maradtak a városban, bizonytalanság és félelem uralkodik. Sokan attól tartanak, hogy ez meg csak a háború kezdete
– jelentette ki a biztonsági tanácsadó, hozzátéve, hogy az alapvető szükségleti cikkek árai megháromszorozódtak a boltzárak és a készlethiány miatt.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke sajtótájékoztatót tartott a közel-keleti háborúról magyar idő szerint péntek este – számolt be róla a Sky News.
Az amerikai elnök közölte, hogy Izrael még nem döntött arról, hogy mit fog reagálni az iráni rakétacsapásra.
„Aggódik-e amiatt, hogy Benjamin Netanjahu esetleg megpróbálja befolyásolni az amerikai választást, és ezért nem egyezett bele a diplomáciai megoldásba?” – tette fel az első kérdést az amerikai elnöknek egy újságíró. Joe Biden válaszában megjegyezte, hogy az izraeli kormányfőnek „emlékeznie kellene” arra, hogy „egyetlen kormányzat” sem segített Izraelnek többet, mint az ő elnöksége idején.
Hogy megpróbálja-e befolyásolni a választásokat, nem tudom, de nem számítok rá
– fogalmazott az amerikai elnök, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izraelnek „minden joga megvan ahhoz, hogy válaszoljon” az irániak és „mások”, például a Hezbollah támadásaira.
De az tény, hogy sokkal óvatosabban kell bánniuk a civil áldozatokkal
– hangsúlyozta Joe Biden. Az amerikai elnök arra a kérdésre, hogy ebben az esetben Izraelnek hogyan kellene reagálnia az iráni rakétatámadásra, azt mondta, hogy ez csak Izraelre és rá tartozik. „Ha az ő helyükben lennék, más alternatívákon gondolkodnék, mint az olajmezőkre mért csapás” – mondta Biden a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján.
Az elnököt megkérdezték arról is, hogy mit tehet az USA egy totális háború kialakulásának megakadályozására, amire azt válaszolta, hogy „sok mindent teszünk”.
A legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk a világ többi részét és szövetségeseinket is rávenni a részvételre, ahogyan a franciák, Libanon és mások is, hogy ezt a helyzetet lecsillapítsuk
– fogalmazott, hozzátéve, hogy azonban amikor olyan „irracionális” tárgyalópartnerekről van szó, mint a Hezbollah és a hútik, „akkor ezt nehéz meghatározni”.
Kamala Harris munkájáról annyit árult el, hogy ők ketten „ugyanabból a kottából énekelnek”, és alelnöke „főszereplő” mindenben, amit az Egyesült Államok tett.
Köszöntjük olvasóinkat!
Az Index szombaton is folyamatosan frissülő, percről percre tudósításában követi végig a Közel-Keleten zajló történéseket. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!