Izrael véglegesen eltörölheti a föld színéről legnagyobb ellenségét

Izrael Libanon földjén megindított, korlátozott szárazföldi támadását az utóbbi napokban az izraeli és az arab sajtó elkezdte úgy nevezni, hogy harmadik libanoni háború. Az első libanoni háború – amit ötödik arab–izraeli háborúnak is neveznek – tulajdonképpen az 1982-es libanoni háború volt. A harcok 1982. június 6-án kezdődtek, amikor Izrael megszállta Dél-Libanont. Az inváziót támadások és ellentámadások sorozata követte a Jasszer Arafat vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) dél-libanoni részlegei és az izraeli hadsereg között, amelyek a határ mindkét oldalán civil áldozatokkal jártak. Az izraeli katonai művelet, amelynek kódneve: Béke Galileáért hadművelet volt, azt követően indult, hogy az Abu Nidal szervezet fegyveresei megkísérelték meggyilkolni Shlomo Argovot, Izrael brit nagykövetét. Menachem Begin izraeli miniszterelnök a PFSZ-t hibáztatta, az incidenst casus bellinek használta az invázióhoz.

Az izraeliek arra törekedtek, hogy véget vessenek a Libanonból indított palesztin támadásoknak, megsemmisítsék a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet az országban, és Izrael-barát maronita keresztény kormányt állítsanak fel. 1985 februárjától áprilisáig az izraeli hadsereg fokozatos visszavonulást hajtott végre a határ mentén fekvő „dél-libanoni biztonsági övezetből”. Az izraeli megszállás idején alakult meg a Hezbollah, egy Irán által támogatott síita iszlamista csoport, amely gerillaháborút folytatott az izraeli megszállók ellen, egészen az izraeli védelmi erők (IDF) 2000-es végleges libanoni kivonulásáig.

A 2006-ban indult második libanoni háború már a Hezbollah ellen zajlott, és mivel ez van közelebb a modern hadviselés paradigmájához, a cikkben főleg ennek a jelenlegi helyzettel való összehasonlítását fogjuk elemezni.

A harmadik libanoni háború

Izrael „teljesen megváltoztatta hozzáállását a Hezbollahra vonatkozó kiterjedt hírszerzés tekintetében” – mondta Paul Salem, a Közel-keleti Intézet Libanonban dolgozó szakértője.

Iránban a 2006-os háborúból indultak ki, amikor is Izrael tankokat küldött át a határon.

Ez egy újfajta hadviselés, és a Hezbollah és Irán nem számított erre

– mondta, utalva mind Izrael hírszerzési képességeire, ahogyan belevegyült a Hezbollahba, mind pedig a kommunikációs eszközök (csipogók, rádió adó-vevők) elleni támadásokra.

Az Izrael és a Hezbollah között most kirobbant harcok 2023. október 8-ra nyúlnak vissza, amikor a libanoni militáns csoport a Hamásszal szolidaritást vállalva rakétákat kezdett lőni Észak-Izraelre. Azóta a két fél szinte naponta csapásokat mér egymásra az izraeli–libanoni határ mentén.

Szakértők szerint azonban a Hezbollah elleni kampány és az azt alátámasztó hírszerzési információk évtizedek óta gyűltek, és a 2006-os háborúból levont tanulságokat tükrözik – írja elemzésében a Foreign Policy.

Annak idején Izrael túl gyorsan indította el a 2006-os háborút, néhány órával azután, hogy a Hezbollah harcosai három izraeli katonát megöltek, két másikat pedig elfogtak egy határon átnyúló támadáskor. Az ország nagymértékben támaszkodott a Hezbollah infrastruktúrája elleni légicsapásokra, de a háború negyedik napjára a hadsereg már végigfutotta a 83 célpontot tartalmazó listát, amelyet a hírszerzés tisztviselői állítottak össze a háború előtt. A konfliktus, amelyben Izrael szárazföldi erőket küldött Dél-Libanonba, végül 34 napig tartott, és patthelyzetbe torkollott, majd megszületett az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozata, amelynek célja az ellenségeskedések befejezése volt.

A konfliktust az izraeli kormány számára kínosnak tartották, és éppen ezért az ország katonai és hírszerző szolgálatain belül kiterjedt vizsgálatot rendeltek el.

Rendkívül önkritikusak voltak azzal kapcsolatban, ahogyan azt a háborút vezették. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy nem rendelkeztek elegendő információval arról, hogy milyen képességei voltak a Hezbollahnak

– mondta Matthew Levitt, a Washington Intézet terrorizmusellenes és hírszerzési szakértője, a Hezbollah című könyv szerzője, aki szerint az izraeli hadsereg is újragondolta, hogyan nézhet ki egy jövőbeli libanoni háború.

2019-ben az izraeli védelmi erők (IDF) bemutatta a Momentum-terv néven ismert új működési koncepcióját. Mivel a Hezbollahot tekintik az ország elsődleges ellenségének, ezek a felülvizsgált tervek kiterjedt célpontlisták kidolgozását irányozták elő, hogy egy jövőbeli konfliktus esetén lehetővé tegyék a csoport katonai képességeinek gyors megsemmisítését.

Ezek az erőfeszítések az elmúlt hetekben teljes mértékben megmutatkoztak, amikor az izraeli erők célzott légicsapásokat indítottak a Hezbollah magas rangú vezetői ellen. A kiterjedt helyi hírszerzés például lehetővé tette az izraeli erők számára, hogy valós időben meghatározzák, Haszan Naszrallah, a Hezbollah harmadik számú vezetője mikor és hol találkozik más magas rangú vezetőkkel Bejrútban múlt pénteken, ami a meggyilkolásához vezetett.

Az izraeli csapások megmutatták, hogy mélyen ismerik a szervezet különböző részeit, és képesek hatékonyan célba venni azokat

– mondta Daniel Byman, a Georgetown Egyetem professzora.

Alig több mint egy hét alatt Izrael hét magas rangú Hezbollah-parancsnokot ölt meg Abbász Nilforusán, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hadműveleti parancsnokhelyettese mellett.

Senki sem gondolta, hogy ilyen lenyűgöző módon képesek lesznek erre

Marc Polymeropoulos, a CIA egyik volt magas rangú, a Közel-Keleten nagy tapasztalattal rendelkező tisztviselője elmondta, hogy a korábbi amerikai hírszerzési vezetők „megdöbbentek” Izrael közelmúltbeli hadjáratán a Hezbollah ellen, amely köztudottan nehezen megközelíthető célpont.

Senki sem gondolta, hogy ilyen lenyűgöző módon képesek lesznek erre

– fogalmazott.

Izrael hétfői libanoni behatolása a negyedik alkalom, hogy az ország megszállta Dél-Libanont – egy olyan területet, amelyet szintén 18 éven át, 1982 és 2000 között tartott megszállva. Mégsem sikerült kiűznie a katonai fenyegetést az északi határról.

Az 1701-es határozat értelmében a Hezbollahnak le kellett volna fegyvereznie csapatait, és az IDF-nek teljes mértékben ki kellett volna vonulnia Libanonból. A gyakorlatban azonban a Hezbollah tovább bővítette fegyverarzenálját, amely precíziós irányítású lőszereket és drónokat is tartalmaz.

Kiterjedt infrastruktúrát építettek ki, alagutakat, bunkereket, fegyverraktárakat, rakétákat és ezek közelében élő pajzsként használt otthonokat. Feltöltötték a rakétaarzenáljukat, és nem csak nagy mennyiségű, hanem, ami még fontosabb, nagyon fejlett fegyvereket szereztek be

– mondta Levitt.

A csoport kiterjedt alagútrendszert is ásott, amelyről úgy vélik, hogy még nagyobb, mint a Hamász által Gázában használt komplexum. És bár Izrael az elmúlt hetekben gyors sikereket ért el a Hezbollah képességeinek megroppantásában, Libanon történelmileg mocsárnak bizonyult. A Hezbollah a 2006-os háború tanulságait is levonta, és jelentős harci tapasztalatot szerzett a Bassár el-Aszad elnök mellett Szíriában folytatott harcokban.

2006 után a Hezbollahot úgy alakították át, hogy „inkább hadseregnek nézzen ki” – mondta Phillip Smyth, a síita milíciák szakértője.

Nagyon sebezhető lett az Irán által támogatott terrorszervezet

Még ezekkel a kibővített képességekkel együtt is a Hezbollah kommunikációs rendszereinek Izrael általi kiterjedt tönkretétele valószínűleg akadályozni fogja a csoport képességét egy kifinomult és gyors katonai válaszcsapás koordinálására.

Minden összetett katonai művelet szükségszerűen megköveteli valamilyen kommunikációs eszköz vagy rendszer használatát

– tette hozzá Lina Khatib, a Chatham House közel-keleti és észak-afrikai programjának munkatársa.

Izrael betörése miatt a Hezbollah képtelen ilyen összetett hadműveleteket tervezni, és ez azt jelenti, hogy bármilyen válaszlépés, amelyet a közeljövőben végrehajt vagy tervez, korlátozott lesz mind földrajzi kiterjedésében, mind kifinomultságában

– fogalmazott.

(Borítókép: Füst szivárog az épületek romjai közül a Bejrút déli külvárosában lévő Laylakiban 2024. október 1-jén. Fotó: AFP)