Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is! Jó pihenést kívánunk!
A hat ukrajnai frontszakasz közül háromról számolt be előretörésről vasárnap az orosz védelmi minisztérium – írja az MTI.
A hadijelentés szerint Ukrajnában az orosz erők 18 ellentámadást vertek vissza, Kurszk megyében pedig négy ellentámadási és két, a határon át tervezett betörési kísérletet hiúsítottak meg. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1600 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan, Kurszknál a számuk meghaladta a kétszázat.
Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy üzemanyagraktárt Odessza közelében, magában a kikötővárosban egy európai lőszert szállító konténerhajót kirakodást közben – a csapást Iszkander rakétával hajtották végre –, a Hmelnyickij megyei Sztarokonsztantyiniv repülőterének infrastruktúráját, több drónirányító központot, négy lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és négy vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők három rakétáját, továbbá 68 repülőgép típusú drónt.
Október 7-én, hétfőn nem tervezik az óránkénti áramkimaradások ütemezésének alkalmazását – számolt be az NPC Ukrenergo sajtószolgálata a Jevropejszka Pravda szerint.
Holnap, hétfőn nem terveznek fogyasztási korlátozásokat
– áll a közleményben.
Az Ukrenergo megjegyezte, hogy 10 óra és 16 óra között jobb az erősáramú elektromos készülékeket használni.
Hétéves nagyköveti megbízatás után visszatért vasárnap Moszkvába Anatolij Antonov, a washingtoni orosz diplomáciai képviselet volt vezetője.
Az orosz külügyminisztérium szombaton jelentette be, hogy Antonov befejezte munkáját Washingtonban. A tárca egyelőre nem közölte, hogy ki váltja őt a nagyköveti poszton.
A 65 éves Anatolij Antonov 2017 óta volt az Egyesült Államokban működő orosz diplomáciai képviselet vezetője. Korábban, 2016 és 2017 között külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be, 2011 és 2016 között pedig védelmiminiszter-helyettes volt. Emellett a külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete, valamint a biztonsági és leszerelési ügyekért felelős főosztály igazgatója is volt.
Orosz dróncsapások érték vasárnapra virradóra Kijevet és Odessza városát – közölte az ukrán légierő.
Az ország számos pontján órákig tartó légiriadó volt az éjszakai órákban. A ukrán légierő állítása szerint a 87 orosz drónból összesen 56-ot sikerült lelőni, további 25-öt pedig elektronikai zavarással semlegesítettek.
Az ukrán katasztrófavédelem szerint egy ember sebesült meg Odessza kikötővárosában, ahol raktárakban és teherautókban keletkeztek károk. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője szerint a fővárosban nem voltak áldozatok, mivel – mint állította – az összes drónt lelőtték.
Harkivban azonban egy ember életét vesztette, mert egy drón csapódott az autójába – ismertette Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója.
Az Oroszország által Ukrajnában ellopott történelmi műtárgyak egy része felbukkant a globális feketepiacokon – mondta Andrij Kosztyin főügyész az Amerika Hangjának adott interjúban a The Kyiv Independent szemléje szerint.
A kulturális örökségünk szisztematikus pusztítása mellett Oroszország egy másik bűncselekményhez is folyamodik: értékes kulturális tárgyak ellopásához, amelyek múzeumainkból és régészeti lelőhelyeinkről ellopott műtárgyak
– mondta Kosztyin, hozzátéve, hogy már elég bizonyítékuk van ahhoz, hogy új büntetőeljárást indítsanak, miután a bizonyítékok gyűjtésében az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI is együttműködött Ukrajnával.
A főügyészség egy új egységet indított, amely a kulturális örökség háborús megsemmisítésére és a műtárgyak illegális külföldi értékesítésére irányuló kísérletek kivizsgálására összpontosít.
Az ukrán kulturális minisztérium közölte, hogy a háború kitörése óta október 4-ig
csaknem 2100 kulturális létesítményt rongáltak meg vagy semmisítettek meg,
köztük 120 múzeumot és galériát.
Az év elején Kijevnek sikerült visszaszereznie a „szkíta arany” néven ismert krími műkincsek egy sorát, miután egy évtizedes jogi harcot folytatott a félszigetet elfoglaló orosz hatóságokkal.
Svédország PBV–302-es páncélozott személyszállító járművekkel látta el Ukrajnát. Ezek a harckocsik meglehetősen régiek, 1960-ból származnak, de Olekszandr Kovalenko, az ukrán Információs Ellenállás Csoport katonai és politikai szakértője szerint vitathatatlan előnyük van – írja az Unian.
A szakértő megjegyezte:
a PBV–302 a maga korában nagyon jó volt, és számos tekintetben felülmúlta a szovjet BTR–50P-t és a BMP/BMD–1/2/3-at.
Példaként említette, hogy míg a PBV–302 frontális páncéllemeze 20 millliméteres lövedéket is megállít, addig a BMP/BMD–1/2/2/3 burkolatán gond nélkül áthatol.
Ezenkívül ez a jármű jó dinamikai teljesítménnyel, terepjáró képességgel és 0,5 kilogramm per négyzetcentiméteres fajlagos talajnyomással rendelkezik, ami lehetővé teszi a mocsaras talajon való bevetést. Szintén fontos megjegyezni, hogy
Ukrajnában és Oroszországban is folyamatos a hiány TBM-ekből,
de most Svédország az összes PBV–302-esét átadja Ukrajnának. A 2024-es adatok szerint mintegy 170 darab volt belőlük a svéd raktárakban.
Az utolsó PBV–302-t 2014-ben vonták ki a svéd egységekből, ami még nem volt olyan régen ahhoz, hogy a járműveket feleméssze a „sarkvidéki rozsda”, annál is inkább, mivel jó körülmények között tartották őket.
Így, bár igaz, hogy a járművek elavultak, de mivel a riválisok körülményei sem jobbak, így nagyon jó szolgálatot tesznek
– összegezte a szakértő.
Szombaton éjjel egy drón támadta meg a moszkvai Felsőbb Fegyverzeti Katonai Parancsnoki Iskolát – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Szemtanúk arról számoltak be, hogy tűzvész tombol. A közelben lőterek és egy benzinkút is található.
A helyi lakosok elmondták: nagy robaj és lövöldözéshez hasonló hangok hallatszottak, de csak rövid ideig tartottak.
Irina Farion lányának férje elesett az orosz csapatokkal vívott háborúban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A hírről Farion lánya, Szofija Szemcsisin és a szélsőséges Szvoboda párt vezetője, Oleh Tyahnibok számolt be a Facebookon.
Égjetek a pokolban, szemetek! Vaszil Oszobát megölték! Szerelmem
– írta bejegyzésében a gyászoló nő.
Tyahnibok tisztázta, hogy Vaszil Oszobát a Sziverszki szektorban a megszállókkal vívott harcban ölték meg.
Irina Farion 2005-től az ultranacionalista Szvoboda párt tagja volt, majd két évig parlamenti képviselőként is dolgozott 2012 és 2014 között. Nyelvészprofesszorként több ellentmondásos kijelentést tett az orosz és magyar nyelvhasználat ügyében is. A magyarokat többek között kutyának nevezte, de egyszer azzal dicsekedett, hogy az unokáját arra tanítja, hogyan verje meg az óvodában azokat a gyerekeket, akik nem ukránul beszélnek.
Farion idén nyáron lett gyilkosság áldozata. Egy lvivi kórházban vesztette életét, miután fejbe lőtték a háza előtt.
Kupjanszk városában vasárnap reggel két férfi is megsebesült egy FPV drón által leadott orosz lövés következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A harkivi területi rendőrség szerint az oroszok a dróntámadással megrongálták a buszmegálló épületében található élelmiszerboltot, valamint egy Opel Vectra típusú gépjárműben is jelentős károkat okoztak.
Egy 68 és egy 40 éves férfi repeszsérüléseket szenvedett, utóbbit a harkivi kórházba szállították.
A szövetségesek ramsteini találkozóján várhatóan új lépések születnek Ukrajna támogatására, különösen az észak-atlanti integráció tekintetében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy nyugati diplomata elmondta, a NATO-országok mérlegelik a lehetőségeket, hogy konkrétabb támogatást nyújtsanak Ukrajnának a jövőbeni tagság felé vezető úton.
A lap megjegyezte, hogy bár ezek a javaslatok nem biztos, hogy teljes mértékben kielégítik Kijev azonnali igényeit, mégis fontos jelzés lenne.
Emellett az egyik nyugati diplomata arról is beszélt, hogy miután Zelenszkijnek nem sikerült elérnie a rakétakorlátozások feloldását, Kijev a németországi konferencia során más segítséget is kaphat.
Ukrán tisztviselők viszont attól tartanak, hogy a közelgő amerikai elnökválasztás veszélyeztetheti a katonai segélyek folytatását.
Az Európai Parlamentnek (EP) a Magyarországról szóló vita helyett az unió előtt álló kihívásokkal, a versenyképességgel, a gazdasággal, a migrációval és az ukrajnai béke megteremtésének lehetőségével kellene foglalkoznia – jelentette ki László András, a Fidesz EP-képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az MTI szerint a politikus azt mondta, az EP szerdai, strasbourgi plenáris ülésének a magyar elnökségi program bemutatásáról kellene szólnia. Európa nagyon nehéz helyzetben van, az Európai Bizottság megalakulásának során ezeket a kihívásokat – köztük a versenyképesség kérdését – kellene napirendre venni, ahogy azt a magyar elnökség is prioritásként megjelölte – hangsúlyozta a képviselő.
László András emlékeztetett, szeptember elején készült el Mario Draghi korábbi európai jegybankelnök, illetve korábbi olasz miniszterelnök jelentése az európai gazdaság helyzetéről. Ez egybecseng azzal, amit a magyar kormány is régóta mond:
Európában problémát jelent a gazdasági stagnálás, csökken az európai termelés, nagyon magasak az energiaárak, ami versenyhátrányt jelenet az európai cégeknek.
Hozzátette, hogy ehhez szorosan kapcsolódik a migráció és a háború kérdése, hiszen a szankciós politika és az energiaválság tovább terheli az európai gazdaságot.
2017-ben Donald Trump akkori amerikai elnök tanácsot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Ukrajnával kapcsolatban, akinek sikerült a jelenlegi republikánus elnökjelölt véleményét a maga javára billenteni – írja a The New York Times.
A lap értesülése szerint Donald Trump 2017. január 28-án, az elnöksége alatt Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésekor a volt amerikai elnök elsőként vetette fel Ukrajna kérdését, és kérte ki Putyin véleményét.
Az orosz elnök ezt kihasználta. Hosszú monológba kezdett az ukrajnai korrupcióról. Trump visszafogottan válaszolt, nem értett egyet Putyinnal, és bár nem is védte Ukrajnát, elismerte, hogy Oroszország és Ukrajna vitája akadályozza a Moszkvával való kapcsolatok javítására irányuló célját
– hangsúlyozta a lap.
Ugyanezen a napon Angela Merkel német kancellár más nézőpontot próbált közvetíteni Ukrajnával kapcsolatban Trumpnak, mondván, mennyire fontos továbbra is támogatni Ukrajnát, és mennyire szükséges az orosz agresszió elrettentése Ukrajnában.
Egy, a beszélgetésen jelen lévő forrás szerint azonban Trump figyelmen kívül hagyta a Merkel álláspontját, és rövidre zárta a beszélgetést. „Köszönöm szépen, viszlát” – mondta Trump a német exkancellárnak.
A lap arról írt, hogy Putyin javaslatára, aki azt állította, hogy Ukrajna megpróbálta segíteni Hillary Clintont a választásokon, Trump összeesküvés-elméletet kezdett hirdetni arról, hogy Ukrajna beavatkozott az amerikai választásokba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel 2017 májusában tartott találkozóján pedig Trump megvitatta az Ukrajna és Clinton közötti kapcsolatot, és kérdésekkel bombázta Lavrovot az ukrán tisztviselők és az amerikai demokraták közötti kapcsolatokról.
Ahogy Trump elégedetlensége egyre nőtt Ukrajnával szemben, néhány tanácsadója megpróbálta meggyőzni arról, hogy Oroszország, és nem Ukrajna avatkozott be a 2016-os választásokba, de Trump láthatóan nem hallgatott rájuk.
A Putyinnal 2017 júliusában Hamburgban tartott találkozón Trump, aki előző nap egy beszédében azt mondta, hogy Oroszországnak „fel kell hagynia destabilizáló tevékenységével Ukrajnában”, ismét engedett az orosz elnök manipulációinak.
Megjegyzték azt is, hogy Putyin érveket hozott fel amellett, hogy kötelessége megvédeni a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosokat az „etnikai tisztogatástól”. Ugyanakkor párhuzamot vont Theodore Roosevelt 1904-es elnökkel és Amerika latin-amerikai országok belügyeibe való beavatkozásával.
Fiona Hill, Trump Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik vezető munkatársa szerint Putyin valószínűleg azért említette Rooseveltet a találkozón, „mert tudta, hogy Trump megszállottja az egykori erőskezű elnöknek”.
Szeptember 27. és október 2. között a litván vámosok négy különböző, katonai cikkeket tartalmazó szállítmányt találtak a Kalinyingrádból Moszkvába tartó személyvonatokon – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Kaunasi Területi Vámhivatal és a Kibartai vasútállomáson működő Bűnügyi Vámszolgálat munkatársai egy ellenőrzéskor egy Kalinyingrád–Moszkva személyvonat postakocsijában egy postai csomagot találtak, amely állítólag katonai tárgyakat, például terepszínű nadrágot tartalmazott.
A feltételezések szerint a tárgyakat az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz fegyveres erőknek szánták.
Megjegyezték azt is, hogy összesen öt darab terepszínű nadrágot foglaltak le az Európai Tanács rendeletének megfelelően.
Október 1-jén Kibartaiban egy Kalinyingrád felől érkező vonaton egy hasonló, öt terepszínű hálót tartalmazó szállítmányt tartóztattak fel. Két további, ugyanilyen hálót tartalmazó, az orosz hadseregnek szánt szállítmány volt ugyanazon a vonaton, amelyet a vámosok szeptember 27–29-én foglaltak le.
A vámtisztviselők arról tájékoztattak, hogy az ilyen szállítmányokat, amelyeket az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz erőknek szántak, általában különböző kalinyingrádi civil szervezetek tagjai küldik.
Az elkobzott árukat a litván vámhatóságok segélyként továbbítják Ukrajnának.
Szombatról vasárnapra virradóan az orosz hadsereg ismét Sahíd típusú drónokkal támadta a dél-ukrajnai Odessza városát, melynek következtében tűz ütött ki a tengerparti városban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata szerint a csapások raktárakat és teherautókat rongáltak meg, illetve tűz ütött ki miattuk.
Egy ember súlyosan megsérült, őt jelenleg is kórházi kezelés alatt tartják.
A tüzek oltásában mintegy ötven katasztrófavédő vett részt.
Vasárnapra virradóan két rakétát és 56 ellenséges Sahíd típusú támadó drónt lőtt le Ukrajna felett az ukrán légvédelem – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán légierő tájékoztatása szerint a lelőtt drónokon kívül 25 drón veszett oda Ukrajna különböző régióiban. További négy drón jelenleg is az ukrán légtérben tartózkodik, a harci műveletek folyamatban vannak.
Sahídokat lőttek le a Mikolajivi, az Odeszai, a Kijevi, a Cserkaszi, a Kirovohradi, a Dnyipropetrovszki, a Szumi, a Csernyihivi, a Poltavai, a Vinnyica, a Hmelnickiji, a Zaporizzsjai, a Zsitomiri és a Harkivi területek felett is – közölte a légierő.
Az oroszok összesen 91 eszközt lőttek ki:
Az orosz katonai vezetés nem hajlandó elfogadni az ukrajnai háború intenzitásának csökkenését, és fokozta a katonák pénzért történő mozgósítására irányuló erőfeszítéseket – írja az Unian.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) jelentése szerint az orosz kormány a védelmi minisztériummal 90 milliárd rubelből (948 millió dollár) finanszírozna egyszeri kifizetést 2025 és 2027 között kötendő katonai szerződés megkötésére.
Ezek szerint a Kreml azt tervezi, hogy továbbra is a folyamatban lévő kriptomobilizációs erőfeszítésekre támaszkodik az ukrajnai háborúja létszámigényének fedezésére, amíg a kriptomobilizációs rendszer működik
– írják az elemzők.
Az ISW szerint Oroszország jelenleg 400 ezer rubel (4200 dollár) egyszeri kifizetést kínál egy katonai szerződés aláírására, ami arra utal, hogy a Kreml 2025 és 2027 között 225 ezer új katonát kíván toborozni, feltéve, hogy a jelenlegi összegek maradnak érvényben.
Elemzők azonban rámutatnak, hogy vannak határai annak, hogy ez az orosz kriptomobilizációs kampány hány újoncot tud generálni, és a pénzügyi ösztönzők növelése valószínűleg nem fogja tudni jelentősen módosítani ezeket a korlátokat.
Putyin továbbra is elkötelezett a folyamatban lévő kriptomobilizációs kampány mellett, hogy elkerülje a tartalékosok újabb, széles körben népszerűtlen részleges mozgósításának bejelentését.
„Putyin és az orosz katonai parancsnokság a jelek szerint nem hajlandó elfogadni az ukrajnai orosz katonai műveletek intenzitásának csökkenését, mivel a kezdeményezés fenntartását a hadszíntér egészén stratégiai imperatívusznak tekintik” – állapították meg az elemzők.
Szombaton az ukrán védelmi erők további 1250 orosz katonát és 55 tüzérségi rendszert semlegesítettek – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap által közölt információk szerint az összes orosz harci harci veszteség a 2022.február 24-től ta 2024. október 6-ig tartó időszakban a becslések szerint a következő volt:
A Donyecki Népköztársaság (DNR) Horlivka Nikitov körzetében lévő tűzoltóállomást támadták meg az Ukrán Fegyveres Erők drónjai – számolt be az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Az ukrán drónok egész este a Horlivka Nikitovka körzetében lévő egység felett köröztek. A drónok háromszor dobtak le lőszert az egység területére
– közölte a minisztérium.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a tűzoltóegység személyzete nem sérült meg, három tűzoltó tartálykocsi viszont súlyosan megrongálódott.
Újabb 41 ember talált menedéket és támogatást Kárpátalján. Közülük a legidősebb 81 éves, a legfiatalabb pedig csak novemberben tölti be a második életévét – írja a Zakarpattya 24.
Ezek az emberek különböző korúak és különböző élettörténetekkel rendelkeznek, de egy dolog közös bennük: megpróbálják maguk mögött hagyni a háborút, és új életet kezdeni egy új környezetben. Sok kihívással kell szembenézniük, de minden nehézség ellenére a helyi közösségek, az önkéntesek és a mentők mindig készen állnak a segítségre, támogatva a belső menekültek alkalmazkodását
– közölte a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata.
Annak érdekében, hogy az emberek könnyebben megbirkózzanak a megváltozott helyzettel, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata pszichológusai a munkácsi vasútállomáson fogadták őket, a mentők és önkéntesek vitték a csomagjaikat, etették őket, és felrakták őket az autóbuszokra, amelyek az ideiglenes szálláshelyükre szállította őket.
Szombat délután egy orosz drón – három embert megsebesítve – megtámadott egy autóbuszt Szumi térségében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A nyomozás szerint 2024. október 5-én 15 óra 30 perc körül a nemzetközi jog által tiltott hadviselési módszereket alkalmazva az ellenség drónnal támadott meg egy autóbuszt, amely a Szumi járás Ricskai kistérség területén közlekedett
– közölte a Szumi Területi Ügyészség.
A közlemény szerint a támadás következtében három utas, egy 65 éves férfi, valamint egy 54 és egy 63 éves nő sebesült meg.
A Szumi Területi Ügyészség eljárási felügyelete alatt a háborús törvények és szokások megsértése (Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 438. cikkelye 1. része) miatt előzetes vizsgálat folyik.
A Deepstate elemzői szerint az oroszok Donyeck térségében három városban, köztük Toreckben is előretörtek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ellenség előrenyomult Makszimiljanyivkában, Cukurinében és Toreckben, Mjaszozsarivka és Piscsane közelében
– közölték az elemzők.
Toreck és a közigazgatásilag hozzá tartozó települések lakossága a háború előtt több, mint 77 ezer fő volt, ám a 2024-es nyári becslések szerint mostanra csupán 3 ezren maradtak a városban.
Magyarország területére 2024. október 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5594 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6899 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A Kijevi Városi Katonai Adminisztráció jelentése szerint a légvédelmi rendszerek megsemmisítették az összes orosz drónt, amelyet a Kijev feletti légtérben és a város külterületén észleltek – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szerhij Popko, a helyi katonai adminisztráció vezetője szerint az orosz drónok több hullámban különböző irányokból hatoltak be az ukrán fővárosba.
A városban háromszor hirdettek légiriadót, amely összesen több mint 5 órán át tartott. Az összes orosz drónt, amelyet a Kijev feletti légtérben és a város külterületén észleltek, a légvédelmi erők és eszközök semlegesítették (a drónok pontos számát és típusát a légierő fogja nyilvánosságra hozni)
– közölte Popko.
Arról is beszámolt, hogy az előzetes adatok szerint nem keletkeztek károk és áldozatok sincsenek a városban.
Az oroszok Herszonból „szafari” zónát csináltak, ahol drónokkal vadásznak a civil ukránokra – közölte az Unian ukrán hírügynökség a Telegraph egy riportját alapul véve.
A kiadvány megjegyzi, hogy a drónok alkalmazásának gyakorlata a fronton jól ismert, Herszonban azonban az oroszok egyre gyakrabban használnak drónokat civilek elleni támadásokra.
Az újságírók egy Tatjana nevű nő történetét idézik, aki átélte az egyik olyen támadást, amikor egy orosz drón robbanóanyagot dobott le egy civilekkel teli utca közepén.
Hason kúsztam, de a fejemet nem emeltem fel ... Csak imádkoztam, hogy hazaérjünk
– emlékszik vissza a nő, aki szerint Herszon „emberi szafarivá” változik, ahol az oroszok drónokkal vadásznak a mindennapi életüket élni próbáló civilekre. A hétköznapi polgárok – járókelők, tömegközlekedési eszközök utasai – válnak az ilyen támadások áldozataivá.
Anasztázia, egy 23 éves szociális munkás úgy véli, hogy szülővárosa egyre veszélyesebbé válik az orosz támadások miatt.
A város lakói közül egyre többen még élelemért sem tudnak elmenni otthonról, mert jó eséllyel nem térnek haza
– mondta.
A helyi hatóságok arra kérik a civileket, hogy maradjanak otthon, és ne menjenek ki a szabadba vérzéscsillapító érszorító nélkül. Az Anasztáziához hasonló szociális munkásoknak golyóálló mellényt kell viselniük, amikor munkába mennek, hogy a kiszolgáltatott ukránokról gondoskodjanak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!