Orbán Viktor a migrációról: Mellkasig állok a vérzivatarban, de igazam lesz

Strasbourgba érkezésekor, még a repülőgépről jelentkezett be Orbán Viktor a Facebookon, Reels-videójában arról beszélt, hogy: „Bemutatjuk a programot, aztán lesz egy kis lökdösődés, csihi-puhi, ahogy az már csak lenni szokott.” Ezzel minden bizonnyal a szerdai EP-ülésre utalt, és azt senki sem gondolta, hogy a lökdösődés már a keddi sajtótájékoztatón elkezdődik.

A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta, a várható érdeklődésre való tekintettel döntöttek úgy, hogy külön is bemutatják a nemzetközi sajtónak a programot. Ismertetését a 2011-es magyar elnökséggel való összehasonlítással kezdte, amely szintén válságokkal teli időszak volt, ám a jelen sokkal bonyolultabb. 

„Európában és Ukrajnában háború dúl, súlyos konfliktusok vannak a Közel-Keleten és Afrikában, ezeknek érezzük a következményeit, és mindezek az eszkaláció veszélyeivel fenyegetnek” – mondta, azt is kiemelve, hogy a migrációs válság 2015 óta nem volt ilyen súlyos a világban.

Folytatni azonban nem tudta, mert a beszédét megzavarta a már kötcsei pikniken is botrányt okozó Gyekiczki Márton, a Demokratikus Koalíció ifjúsági szervezetének tagja, érdi önkormányzati képviselő. A miniszterelnököt hazaárulónak nevező politikust leteperték a teremőrök, majd kivezették a sajtótájékoztató helyszínéről, a közjáték után Orbán Viktor zavartalanul folytatta a beszédét.

Változás kell, vagy Európára agónia vár

„Európára lassú agónia vár” – mondta Orbán Viktor, Mario Draghit, az Európai Központi Bank korábbi elnökét idézve a versenyképesség kihívására áttérve. A magyar álláspont szerint az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig ennek a változásnak a katalizátora akar lenni. Hangsúlyozta, hogy az európai versenyképesség javítása áll a a magyar program középpontjában, mert a kontinens fejlődésének üteme jóval elmarad az amerikaitól vagy a kínaitól. A problémák közül kiemelte, hogy Európa kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, és súlyos gondot jelentenek a romló demográfiai adatok.

A magyar miniszterelnök szerint ahhoz, hogy az Európai Unió gazdaságilag versenyképes legyen, és csökkentse az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását, egy új gazdasági versenyképességi paktum szükséges, ami az egyik legnagyobb prioritása a magyar soros elnökségnek.

Ennek az új paktumnak az elemei az alábbiak lennének:

• adminisztratív terhek csökkentése;
• a túlszabályozás csökkentése;
• megfizethető energiaárak;
• zöldipar-politika, amelynek nemcsak zöldátállásnak kell lennie, hanem azt össze kell hangolnia egy európai iparpolitkává;
• a belső piac megerősítése;
• tőkepiaci unió megvalósítása;
• konnektivitás erősítése.

A magyar kormányfő ezután bírálta a kínai elektromos autókkal szemben bevezetett vámokat, ezek szerinte valójában nem védővámok, és egy elhibázott döntést jelentenek.

Mellkasig a vérzivatarban

A migráció ügyében a magyar javaslat az unió határvédelmének megerősítése, ehhez pedig támogatást kell nyújtani. Orbán Viktor szerint mellkasig áll a kérdés körüli vérzivatarban, idiótának és gonosznak nevezik őt a politikai ellenfelei, de a végén neki lesz igaza. A kormányfő emlékeztetett rá, hogy 2015 óta mindig azt mondja, bármivel lehet próbálkozni, de a migrációt megállítani csak a külső hotspotokkal lehet. „Aki be akar jönni az unióba, meg kell állnia a határnál, majd kérelmét elbírálják, de amíg ezt nem teszik meg, addig nem lehet beengedni”. Orbán Viktor hozzátette, csak mi magunk dönthetjük el, hogy kinek adjuk meg az engedélyt, hogy belépjen az unióba.

Szerinte a migráció kérdésében csak a közös megoldás jöhet szóba, a tagállamok egyedül erre nem képesek. Emiatt javasolja, hogy az EU-csúcsokhoz, valamint az eurózónacsúcsokhoz hasonlóan a schengeni tagállamok is tartsanak csúcstalálkozókat, ahol többek között a migráció problémáját is kezelhetnék, hogy a személyek és a tőke szabad mozgását lehetővé tevő schengeni egyezmény ne sérüljön. Orbán szerint ugyanis a migráció a schengeni egyezmény végét is jelentheti.

A magyar miniszterelnök szót ejtett még a védelmi ipar fejlesztéséről, Szerbia EU-tagságának szükségességéről, és a következő uniós költségvetési ciklusról, amelynek szerinte kiemelt figyelmet kell fordítania a mezőgazdaság támogatására, majd következtek az újságírói kérdések.

Pezsgőt nyit, ha Trump nyer

Az első kérdés az amerikai elnökválasztás várható európai hatásaira vonatkozott, Orbán Viktor a válaszában azt mondta, „több üveg pezsgőt” nyitnak, ha Donald Trump nyer. Szerinte a republikánus jelölt győzelme új fejezetet jelentene, az uniós vezetőknek pedig rögtön a választás után össze kell ülniük, hogy megkezdjék a közös stratégiai gondolkodást.

Egy ukrán újságíró kérdésére válaszolva azt mondta, abszurd a felvetés, hogy Magyarország nem harcolna, ha Oroszország megtámadná, mivel Moszkva sosem támadna egy NATO-tagállamra, hiszen még Ukrajnát sem tudja legyőzni. Hangsúlyozta, hogy Magyarország humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, de a magyar álláspont szerint a tűzszünetre kell összpontosítani.

Önök nem tudják megnyerni ezt a háborút a hadszíntéren

– mondta Orbán Viktor, majd tévesnek nevezte az Európai Unió stratégiáját, elismerve, hogy ezzel a véleményével kisebbségben van. Szerinte Ukrajna legitim célja a győzelem, de ez nem lehetséges a harcmezőn. Bár nem tud megoldást a konfliktus lezárására, de abban biztos, hogy ez nem fog bekövetkezni, amíg a háborúban álló felek között nincs kommunikáció.

Céljának nevezte az európai stratégia megváltoztatását, amelyben viszont ellenérdekelt a mainstream európai elit. Ebbe szerinte a baloldal, a jobboldal és a liberálisok tartoznak, akik nem veszik figyelembe a tiltakozó tömeget, amely nem ért egyet a mezőgazdaság kezelésével, a háborúval, az életkörülményeik alakulásával. Ezért új pártok, szereplők jelennek meg az európai politikában, amelyek ki fogják követelni a változást.

„Ez az elit veszélyesnek tartja az újonnan jötteket, mint bennünket, akik a Patrióták Európáért frakciójában ülünk” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, lehet, hogy végül nekik lesz igazunk, és akkor kénytelenek lesznek elfogadni azokat a javaslatokat, amelyeket a Patrióták tesznek, akiket most próbálnak kirekeszteni az európai politikából.

Ukrajna, Soros György, vasút, mentelmi jog

Az újságírói kérdések a magyar elnökség prioritásai mellett több aktuálpolitikai történést is érintettek.

Egy spanyol újságíró arról kérdezte a magyar miniszterelnököt, neki milyen szerepe volt abban, hogy a tavalyi önkormányzati, valamint parlamenti választásokra 9,7 millió euró kölcsönt kapott a magyar MBH banktól a szélsőjobboldali Vox, amely később csatlakozott az Orbán Viktor által életre hívott Patrióták Európáért képviselőcsoporthoz. A magyar miniszterelnök onnan kezdte a válaszát, hogy aki politikusnak áll, az nem foglalkozik kölcsönökkel, és hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak nincs hatása arra, ha valaki kölcsönt szeretne kérni egy magyar banktól.

Az Euronews arról kérdezte a magyar kormányfőt, hogy az Ukrajnának szánt katonai támogatások leállítása szerinte segítené-e a béketárgyalásokat Oroszország és Ukrajna esetében. Orbán Viktor szerint a világ többsége békepárti, míg az Európai Unió háborúpárti, majd ezt úgy pontosította, hogy az EU egy hosszabb úton szeretné elérni a tűzszünetet és a békét, ami szerinte téves. A tagállamokra bízná, hogy ki akar támogatást nyújtani Ukrajnának, és ki nem, az ő javaslata pedig az, hogy az Európai Uniónak a globális Déllel együttműködve kellene kialakítania egy olyan nemzetközi helyzetet, hogy a két fél tűzszünetet kössön egymással.

Egy újságíró bemutatott egy önéletrajzi könyvet Orbán Viktorról, amely hollandul íródott. Rákérdezett arra, hogy vajon a kormányfő mit tanult a holland szélsőjobbos pártvezetőtől, Gert Wilderstől. Válaszában Orbán Viktor azt mondta, ő nem akart európai reflektorfénybe kerülni, nem vágyott erre, ebbe a szerepbe a liberálisok kényszerítették. „Soros György volt az, aki engem híressé tett” – tette hozzá a magyar kormányfő. Elmondta, tiszteli Wilderst, mert kitartó és bátor, még annak ellenére is, hogy félő, esetleg az életére törnek.

A lengyel köztelevízió azt kérdezte a magyar miniszterelnöktől, hogy amennyiben Magyarország nem lenne NATO-tag, és Oroszország megtámadná, akkor a béke érdekében lemondana-e területekről. Orbán Viktor a válaszát azzal kezdte, hogy pártja a szabadságharcosok pártja, ezért amennyiben meg kellene védeni az országot, akkor így tennének. Elmondta, hogy Magyarországnak több tapasztalata is van az orosz támadásokkal szemben, tudjuk, mikor kell és mikor nem kell tárgyalni velük, és együtt érez az ukránokkal. Gondolatmenetét végül azzal zárta, hogy mivel Magyarország tagja a NATO-nak, ezért ilyen elméleti kérdésekkel nem kell foglalkoznia. „45 év pufferzónaság után eljutottunk ide” – fogalmazott a miniszterelnök.

A 444 arról kérdezte Orbán Viktort, hogy családjának cége miért érintett a Belgrád–Budapest-vasútvonal építésében, amiről a magyar miniszterelnök azt mondta, ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Hangsúlyozta, hogy magáncégek építkeznek, neki ehhez ezért nincs köze, nem mosódik össze az ő politikai munkája és családja anyagi érdekei, nem is akar ezzel foglalkozni. 

Az uniós vezetőkkel való viszonyára vonatkozó kérdésre azt mondta, soros elnökként meglátogatta a nagy uniós országok vezetőit, és igyekezett kideríteni, mire számítanak, mit várnak el tőlünk. „Jó hangulatú találkozókon voltam túl” – mondta el a kormányfő, aki az unió vezetési válságáról azt mondta, nem szégyen, ha egy erős vezető irányít egy közösséget. Szerinte a bürokrácia vezényel sok mindent az EU-ban, ahol a bürokraták tartanak a nemzeti vezetőktől, de „az erős vezetőktől nem kell félni, meg fognak bukni előbb-utóbb, én is buktam többször” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktortól megkérdezték azt is, fel kell-e függeszteni Magyar Péter mentelmi jogát. Válaszában a kormányfő a mentelmi jogot egy hasznos dolognak minősítette, de ha szükséges, akkor élni kell annak felfüggesztésével is. A kormányfő azt mondta, erről nem nyilatkozhat, az EP illetékes testületének kell dönteni a kérdésben.

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, a magyar gazdasági semlegesség felemlegetése nagyban összecseng azzal, amit Mario Draghi év eleji jelentése felvet a kontinens jövőbeni versenyképességéről. Az európai uniónak saját európai érdekeit kellene védenie, és nem állandóan az Egyesült Államokra kacsingatni, hogy mit mondanak a különböző témákról a tengerentúlon.

Hogyan értékelte a békemisszióért kapott kritikákat? Elszigeteltnek érzi-e magát? – hangzott a luxembourgi rádió kérdése. Orbán Viktor válaszában azt mondta, az EU-ban nagyon nehéz bárkit is elszigetelni. Példának hozta fel az elvetélt kísérletet az egykori osztrák kancellár, Schüssel esetében a kétezres évek elején. Szerint Magyarország barátságos az Európai Unióval szemben, és Európa nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban, amelyek vezetőivel jó kapcsolatokat ápol.

Egy holland újságíró arra kérte a magyar miniszterelnököt, definiálja, milyen kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbán Viktor röviden csak annyit reagált: „Ő az orosz elnök, én a magyar miniszterelnök”.

A felfüggesztett Erasmus- és Horizon-programokkal kapcsolatban elmondta, mindenképpen megállapodást akarnak a bizottsággal. „De van egy B terv is, elindítottuk a saját rendszerünket, ez a Pannónia Ösztöndíj, vagyis ennek révén a magyar állam támogatja az Erasmushoz hasonló külföldi utakat. Sokba kerül, de a költségvetés finanszírozza” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezúttal is cáfolta, hogy Vitnyéden menekülttábor épülne. Emlékeztetett rá, hogy az unió 8000 menekült elszállásolására kötelezné az országot, de Magyarország ellenáll a direktívának. „Ezért semmiféle menekülttábor nem épül nálunk” – hangsúlyozta.

Szerdán jön a plenáris ülés

Október 9-én, szerdán reggel kilenckor tart vitát az Európai Parlament a magyar soros elnökség programjáról, ahol először Orbán Viktor magyar miniszterelnök mutatja be elnökségének prioritásait. Orbán felszólalása után először a képviselőcsoportok vezetői, majd pedig az EP-képviselők fognak felszólalni. A plenáris ülést az Indexen élőben követjük.

A meghallgatást eredetileg szeptember 18-ra tervezték, azonban a Borisz ciklon, valamint az árvízhelyzet miatt azt október 9-re halasztották. A magyar soros elnökséggel bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk, míg a szerdai vitáról részletesebben itt írtunk.

(Borítókép: Orbán Viktor Strasbourgban, Franciaországban 2024. október 8-án. Fotó. Yves Herman / Reuters)