Benjamin Netanjahu a házára mért csapás után: Irán és szövetségesei nagy árat fognak fizetni
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki Észak-Izraelre szombaton, egy embert megölve, az egyik drónt Benjámin Netanjahu rezidenciája ellen irányították – közölte az MTI az izraeli miniszterelnök szóvivőjére hivatkozva.
A szóvivő szerint a miniszterelnök a támadás idején nem tartózkodott a cezáreai hétvégi rezidenciáján, a támadásban senki sem sérült meg. A miniszterelnök elítélte „Irán szövetségeseit”, akik megpróbálták meggyilkolni a feleségével együtt. Kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadásért.
A Hezbollah szombat déli állítása szerint éjfél óta rakétákkal tizenegy támadást intézett izraeli katonai célpontok ellen. Észak-Izraelben több rakétát elfogtak, de egy lakóházba csapódott – közölte a rendőrség. Az izraeli mentők szerint Észak-Izraelben egy ember meghalt, és legkevesebb kilencen megsebesültek.
Az izraeli hadsereg közleményben jelentette be, hogy szombaton légicsapásokat intézett a Hezbollah fegyverraktárai és egy hírszerzési központja ellen a libanoni síita fegyveres mozgalom erősségének számító dél-bejrúti elővárosban.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint szombaton legkevesebb két ember halt meg egy izraeli légicsapásban a Bejrúttól északra fekvő, többségében keresztények lakta Dzsuníje város közelében.
Libanonban az egészségügyi minisztérium szerint a konfliktus óta mintegy 2400 ember halt meg, többségük szeptemberben. Az izraeli hatóságok szerint Észak-Izraelben és a megszállva tartott Golán-fennsíkon 59-en haltak meg.
Folytatódtak a támadások
Jahja esz-Szinvár, a Hamász vezetőjének szerdai megölése ellenére szombaton folytatódtak a Gázai övezet elleni támadások. Egészségügyi tisztségviselők szerint több mint harmincan haltak meg izraeli légicsapásokban.
Izrael fokozta a támadást az észak-gázai Dzsabalíja kórházai ellen, ahol helyi lakosok és egészségügyi tisztségviselők szerint az izraeli erők lakóházakat bombáztak, és megakadályozták az orvosi eszközök, illetve élelmiszer-szállítások bejutását.
A Hamászhoz közel álló gázai Polgári Védelem szóvivője, Mahmúd Baszal szerint több mint négyszázan haltak meg két hét alatt a Gázai övezet északi részében, az áldozatok között nők, gyermekek és idősek is vannak.
A G7 is megvitatta
A hét legfejlettebb ipari ország (G7) védelmi miniszterei és az európai diplomácia vezetője szombaton Nápolyban követelték, hogy tartsák tiszteletben az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), amely azzal vádolja Izraelt, hogy szándékosan támadja az állásait a Hezbollahhal való konfliktus múlt hónapi kiszélesedése óta.
Olaszország, a G7 soros elnöke a szombati találkozó napirendjére a közel-keleti válságot, az ukrajnai háborút és az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági helyzetét tűzte.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország védelmi miniszterei megvitatták a Hezbollah elleni hadműveletet és a gázai légicsapásokat. A tanácskozáson jelen volt Mark Rutte, a NATO főtitkára és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Utóbbi egy sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Jahja esz-Szinvárnak, a Hamász vezetőjének, a 2023. október 7-i Izrael elleni támadás kitervelőjének a halála „új perspektívát nyit” a tűzszünet, a túszok kiszabadulása előtt, és megnyitja a kaput a nagyobb humanitárius segítség előtt is.
A tanácskozás után kiadott közös közleményben a G7 miniszterei aggodalmukat fejezték ki az UNIFIL-t fenyegető valamennyi veszély miatt, de nem említették Izraelt. Joseph Borrell az UNIFIL mandátumának megerősítését szorgalmazta. A reform mikéntjére nem tért ki, ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának a döntésére van szükség – emlékeztetett.
A hét legfejlettebb ipari ország védelmi miniszterei a humanitárius segítség jelentős és tartós növelését kérték a Hamász és Izrael közötti háború miatt súlyos élelmiszerválságban szenvedő Gázai övezet lakosságának részére. A közös közleményben támogatták az azonnali gázai tűzszünetet, valamennyi túsz elengedését, és a kétállami megoldáshoz vezető tartós megoldást.