Reuters: Vlagyimir Putyin hajlandó tárgyalni a békéről, ezek a feltételei

A Reuters korábban is osztott meg ehhez hasonló értesüléseket. Idén tavasszal arról írtak Kreml-közeli források alapján, hogy az orosz elnök „képes harcolni, ameddig csak kell, de kész a tűzszünetre is, a háború befagyasztására”, korábban pedig arról számoltak be, hogy az orosz elnök fű alatt tűzszüneti ajánlatot is tett 2023 őszén (bár egyes elemzők megkérdőjelezték az orosz fél tárgyalási szándékának komolyságát).

A hírügynökség most arról számolt be, Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról,

Ugyanakkor a Reuters forrásai – akik a Kremlhez közel álló, jelenlegi és korábbi orosz tisztviselők – azt mondták, hogy az orosz vezető nagy vonalakban bele tudna egyezni a konfliktus befagyasztásába a jelenlegi frontvonal mentén (ez egyébként azért is érdekes, mert a Kreml szóvivője két napja azt közölte a nyilvánosság előtt egy béketervre reagálva, hogy a konfliktus bármilyen „befagyasztása” elfogadhatatlan számukra).

Szigorú követelések 

A hírügynökség forrásai közül hárman azt mondták, hogy a négy vitatott kelet-ukrajnai régió (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon) pontos területi felosztásáról lehet még tárgyalni. Az orosz elnök nyitott lehet arra is, hogy kivonuljanak az Ukrajna északi és déli részén fekvő harkivi és mikolajivi régiókban elfoglalt, viszonylag kis méretű területekről – mondta két tisztviselő. Azt viszont mind az öten leszögezték, hogy a 2014 óta orosz megszállás alatt lévő Krím félsziget hovatartozását nem tekintik vita tárgyának.

Mind az öten megerősítették azt is, hogy Oroszország nem tűri el Ukrajna NATO-csatlakozását vagy NATO-csapatok jelenlétét ukrán földön, de az orosz fél nyitott a Kijevnek nyújtott biztonsági garanciák megvitatására.

Arra a kérdésre, hogy miként nézhetne ki egy esetleges tűzszünet, két orosz forrás a 2022. áprilisi, isztambuli tárgyalásokon született megállapodástervezetre utalt, amelyre Putyin a nyilvánosság előtt is többször hivatkozott mint lehetséges megegyezés alapjára. E tervezet szerint Ukrajnának bele kellene egyeznie az állandó semlegességbe, cserébe az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, Franciaország, Oroszország) által nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákért.

Az egyik orosz tisztviselő azt mondta, hogy szerinte nem is lehet megállapodás anélkül, hogy Ukrajna valamilyen biztonsági garanciákat kapna, és hozzátette, „a kérdés az, hogyan lehet elkerülni egy olyan alkut, amely a Nyugatot egy napon egy lehetséges közvetlen konfrontációba helyezi Oroszországgal”.

Ha viszont nem születik tűzszüneti megállapodás, akkor Oroszország tovább harcol – szögezte le két tisztviselő a Reutersnek. 

Joe Biden friss döntése még keresztbe tehet az egésznek

Két forrás szerint Joe Biden leköszönő amerikai elnök döntése – amelynek értelmében engedélyezték Ukrajnának a nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel végrehajtott csapásokat Oroszország területén – bonyolíthatja és késleltetheti a rendezést, valamint megkeményítheti Moszkva követeléseit,

Dimitrij Szimesz Egyesült Államokban élő Oroszország-szakértő azt mondta a hírügynökségnek, hogy viszonylag gyorsan meg lehetne kötni egy tűzszüneti megállapodást – de egy szélesebb körű, tartós megállapodást, amely Ukrajna és Oroszország biztonsági aggályait is figyelembe venné, rendkívül nehéz lenne kovácsolni. „Egy nagy alkut véleményem szerint nagyon nehéz lenne elérni, mivel a két fél álláspontja nagyon távol áll egymástól” – fogalmazott.

A Reuters forrásainak egyike szerint Vlagyimir Putyin belföldön olyan megállapodást tudna győzelemként eladni, amelynek értelmében

• Oroszország megtartja Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területének nagy részét,
• garantálni tudják az orosz ajkúak védelmét Kelet-Ukrajnában,
• és megfelelően biztosítják a Krímhez vezető szárazföldi összeköttetést is. 

Az ukrán külügyminisztérium nem válaszolt a Reuters megkeresésére a fentiekkel kapcsolatban. Donald Trump kommunikációs igazgatója, Steven Cheung azt válaszolta nekik, hogy a megválasztott elnök „az egyetlen személy, aki képes összehozni a két oldalt, hogy tárgyaljanak a békéről, és a háború befejezésén, valamint az öldöklés megállításán dolgozzanak”.

Oroszország jelenleg Ukrajna nemzetközileg elismert területének nagyjából 18 százalékát – összességében több mint 110 000 négyzetkilométert – tart megszállás alatt. Ukrajna ezzel szemben Oroszország területéből 650 négyzetkilométert tudott megszállni a kurszki régióban az augusztusban indított offenzíva után.

Az ukrajnai háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük – ebben a cikkünkben. 

(Borítókép:  Vlagyimir Putyin 2024. október 29-én. Fotó: Mikhail Metzel / Reuters)