Elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu ellen

A Nemzetközi Törvényszék (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter, valamint a Hamász terrorcsoport vezetői ellen állítólagos háborús bűncselekmények okán, a gázai háború és a 2023. októberi támadások miatt, amelyek kiváltották Izrael offenzíváját a palesztin területen – írta meg a CNN.

A hollandiai székhelyű bíróság szerdai közleményében azt írta, hogy „megalapozott okot” talált arra, hogy Netanjahu büntetőjogi felelősséget viseljen háborús bűncselekményekért,

Az ICC elutasította Izrael fellebbezését, amelyben a bíróság joghatóságát vitatta.

A döntés Netanjahut és a többieket nemzetközileg körözött gyanúsítottakká teszi, és valószínűleg tovább fokozza nemzetközi elszigeteltségüket, valamint megnehezíti a 13 hónapja tartó konfliktus lezárását célzó tűzszüneti tárgyalásokra irányuló erőfeszítéseket – számolt be az AP. Gyakorlati következményei azonban korlátozottak lehetnek, mivel Izrael és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak, és a Hamász több tisztségviselője később meghalt a konfliktusban.

Netanjahu és más izraeli vezetők szégyenletesnek és antiszemitának ítélték Karim Khan, az ICC főügyésze által kért elfogatóparancsot. Joe Biden amerikai elnök szintén elítélte az ügyészt, és támogatását fejezte ki Izrael azon joga mellett, hogy megvédje magát a Hamásszal szemben. A Hamász szintén elítélte a kérelmet.

A kamara úgy ítélte meg, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy mindkét személy szándékosan és tudatosan megfosztotta a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen tárgyaktól, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot

– írta a háromtagú bírói testület egyhangúlag hozott határozatában, amelyben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és volt védelmi minisztere, Joav Gallant ellen.

Ez csak a kezdet

A bíróság elfogatóparancsot adott ki Mohammed Deif, a Hamász egyik vezetője ellen is. Az ICC főügyésze a Hamász két másik vezető személyisége, Jahja esz-Szinvár és Iszmáíl Hanije ellen is kért elfogatóparancsot, de mindketten meghaltak a konfliktusban.

Az izraeli külügyminisztérium szeptemberben közölte, hogy két jogi beadványt nyújtott be, amelyben vitatta az ICC joghatóságát, és azzal érvelt, hogy a bíróság nem adott lehetőséget Izraelnek arra, hogy maga vizsgálja ki a vádakat, mielőtt az elfogatóparancsokat kérte volna.

Nincs még egy olyan független és elismert jogrendszerrel rendelkező demokrácia, mint amilyen Izraelben létezik, amelyet az ügyész ilyen előítéletes módon kezelne

– írta Oren Marmorstein külügyminisztériumi szóvivő az X-en. Azt mondta, hogy Izrael továbbra is „szilárdan elkötelezett a jogállamiság és az igazságszolgáltatás mellett”, és továbbra is megvédi polgárait a militánsoktól.

Az ICC egy olyan bíróság, amely csak akkor emel vádat, ha a hazai bűnüldöző hatóságok nem tudnak vagy nem akarnak nyomozni. Izrael nem tagja a bíróságnak. A jogvédő csoportok szerint az ország a múltban is nehezen tudott saját maga nyomozni. Az elfogatóparancsok ellenére azonban a gyanúsítottak egyike sem fog a közeljövőben a hágai bírák elé állni. Magának a bíróságnak nincs rendőrsége, hogy végzéseket hajtson végre, ehelyett a tagállamok együttműködésére támaszkodik.

A letartóztatás veszélye még így is megnehezítheti Netanjahu és Gallant külföldi utazásait, bár Vlagyimir Putyin orosz elnök, akit az ICC elfogatóparancsa alapján köröznek az Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt, nemrég megmutatta, hogy még mindig meglátogathat egy szövetségest, amikor a bíróság egyik tagállamába, Mongóliába utazott, és nem tartóztatták le.

„Erkölcsi vakság?”

Khan májusban kért elfogatóparancsot, amelyben Netanjahut és Gallantot többek között gyilkossággal, civilek szándékos megtámadásával és üldözéssel vádolta. Egy akkori nyilatkozatában Khan azt állította, hogy Izrael „szándékosan és szisztematikusan megfosztotta a civil lakosságot Gáza minden részén az emberi túléléshez nélkülözhetetlen tárgyaktól” azáltal, hogy lezárta a területre vezető határátkelőket, és korlátozta az alapvető ellátást, beleértve az élelmiszereket és a gyógyszereket.

Ugyanakkor három Hamász-vezetőt vádolt meg a 2023. október 7-i támadásokkal kapcsolatos bűncselekményekkel, amikor a Hamász vezette fegyveresek Dél-Izraelbe rontottak, mintegy 1200 embert megölve és további 250-et elrabolva. A három vezetőt többek között gyilkossággal, túszejtéssel, nemi erőszakkal és kínzással vádolják.

A kamara alapos okot talált annak feltételezésére, hogy az 1965-ben született Deif, aki a Hamász katonai szárnyának (ami al-Kasszam Brigádok néven ismert) legfőbb parancsnoka volt a feltételezett akció idején, felelős az emberiség elleni bűncselekmények közül a gyilkosság, a népírtás, a kínzás, a nemi erőszak és a szexuális erőszak bűneiért, és egyéb háborús bűncselekményekért

– áll a közleményben.

Az ügyészek visszavonták az elfogatóparancsra vonatkozó kérelmüket Hanije ellen, akit júliusban egy feltételezett izraeli csapás során meggyilkoltak Iránban. Izrael azt állítja, hogy Deifet is megölte, de a Hamász még nem erősítette meg a halálát. Esz-Szinvár, akit Hanije utódjává léptettek elő a Hamász vezetőjeként, októberben halt meg egy izraeli csapatokkal való frontális összecsapásban.

Emberi jogi csoportok üdvözölték a döntést, amely több mint hat hónappal azután született, hogy Khan benyújtotta eredeti kérelmét.

A magas rangú izraeli vezetők és egy Hamász-tisztviselő ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs áttöri azt a felfogást, hogy bizonyos személyek a törvény hatókörén kívül esnek

– mondta Balkees Jarrah, a Human Rights Watch nemzetközi igazságügyi igazgatója egy nyilatkozatban.

Izrael ellenzéki vezetői hevesen bírálták az ICC lépését. Benny Gantz, nyugalmazott tábornok és Netanjahu politikai riválisa elítélte a döntést, mondván, hogy az „erkölcsi vakságról” tanúskodik, és „történelmi méretű szégyenfolt, amelyet soha nem fognak elfelejteni”.

Yair Lapid, egy másik ellenzéki vezető, azonban „a terror díjának” nevezte a döntést.

(Borítókép: Benjamin Netanjahu 2024. június 8-án. Fotó: Jack Guez-Pool / Getty Images)