Valaki szerint fontos előrelépés, valaki szerint nevetséges – a világ megosztott Netanjahu elfogatóparancsával

Felemásan reagáltak a nyugati országok vezetői arra a hírre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, korábbi védelmi minisztere, Joáv Gallant, valamint a Hamász vezetője, Mohammed Deif ellen – igaz, Izrael szerint a Hamász-vezér már július 13. óta halott.

Mint arról beszámoltunk a Nemzetközi Büntetőbíróság szerint ésszerű okuk van azt feltételezni, hogy Netanjahu és Gallan háborús, valamint emberiség elleni bűncselekményeket hajthattak végre, amikor korlátozták a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek szállítását, valamint hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) civil célpontokat is megtámadtak a palesztin enklávé elleni invázió alkalmával. A háború már 13. hónapja tart, a legfrissebb adatok szerint már 44 ezren veszthették életüket, valamint 104 ezren sebesülhettek meg ezidő alatt.

A hágai székhelyű bíróságnak az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja, így hivatalosan amennyiben Netanjahu, vagy Gallan Európába utazna, akkor a helyi hatóságoknak el kéne fognia – igaz, a gyakorlatban a bíróságnak nincs módja nem érvényesíteni azt, ahogy azzal szemben sincsenek jogi lépések, ha a döntést egy tagállam nem tartaná be. 

Annak ellenére, hogy Európai Unió leköszönő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell arra kérte a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a bíróság döntését és hajtsák végre az elfogatóparancsot, az EU 27 tagállamában elég eltérőek a reakciók az elfogatóparancsra: az Euronews gyűjtése szerint: vannak országok, amelyek azt mondják, tiszteletben tartva az ICC döntését, őrizetbe vennék, de vannak olyan tagállamok, amelyek nevetségesnek titulálták a bíróság döntését.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggeli szokásos rádióinterjújában a döntést pimasznak nevezte, emellett bejelentette, hogy tervezi Netanjahu meghívását Budapestre.

Ugyanúgy nem ért egyet a döntéssel az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg, aki nevetségesnek nevezte a döntést, azonban ha Netanjahu vagy Gallan Ausztriába utazna, akkor a hatóságok kénytelenek lennének őrizetbe venni.

ezenkívül pedig aláhúzta, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni Izrael és a Hamász közé és elítélte, hogy a bíróság egy kalap alá vette a Hamász-vezért és a két izraeli politikust. Az Egyesült Államok egyébként nem tagja az ICC-nek, valamint Izrael kétpárti támogatást élvez, így Netanjahunak nem kell aggódnia azon, hogy egy washingtoni látogatás során előállítanák a rendőrök.

Azonban vannak olyan európai országok, amelyek másképp látják a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát:

Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto szerint ugyan rossznak tartja, hogy Netanjahut és Gallant a Hamászhoz hasonlították, ugyanakkor Olaszország teljesítené az elfogatóparancsot, amennyiben belépnének az országba.

Belgium és Írország viszont támogatja az elfogatóparancsot és egyet is ért annak tartalmával. Simon Harris ír Taoiseach szerint a bíróság döntése egy „rendkívüli jelentős lépés” és végrehajtanák azt. Ennél is élesebben fogalmazott a belga külügyminiszter, Hadja Lahbib, aki minisztériuma közleményben azt írta,

Az Izraelben és Gázában elkövetett bűncselekményekért felelős személyeket a legmagasabb szintű büntetőeljárás alá kell vonni, függetlenül attól, hogy ki követte el őket.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a bíróság döntése antiszemita, és az elfogatóparancs kiadásával egyáltalán nem ért egyet. Mint elmondta, a háború kezdete óta 700 ezer tonna élelmiszert juttattak a palesztin enklávéba, valamint azt állította, hogy a több millió SMS-ben, telefonhívásban és szórólapban üzenték meg a palesztinoknak, hogy meneküljenek el a háborús övezetből.

Izrael azután indította meg a Gázai övezet elleni invázióját, hogy a Hamász terrorszervezet katonái 2023. október 7-én egy váratlan terrortámadás alkalmával 1200 izraelit gyilkolt meg, valamint 240 túszt ejtettek, akiket visszavittek a de jure Palesztin Nemzeti Hatósághoz tartozó, gyakorlatban azonban a Hamász terrorszervezet által felügyelt palesztin enklávét.

Az azóta eltelt időben a palesztin egészségügyi hatóság szerint már több mint 44 ezren vesztették életüket a harcokban, míg Izrael szerint a Hamász 17 ezer katonájával végeztek.